Egyes szerzők rendkívül aktívak a közösségi médiában, mások a színpadon mozognak otthonosan, s vannak, akik még egy dedikálás erejéig sem mutatkoznak a nyilvánosság előtt. Az, hogy milyen kép alakul ki egy szerzőről az olvasók fejében, nagyban függ a szerző döntésétől és kiadójának kommunikációjától, főleg, ha első könyvről van szó. Halász Rita neve alig három éve vált széles körben ismertté a magyar kulturális életben, a Jelenkor kiadónál 2020-ban megjelent Mély levegő című művét rendkívül jól fogadta a szakma és az olvasóközönség, a könyv diadalmenete nem állt meg, már a hatodik kiadásánál tart, és kilátásban van külföldi megjelenés is. Az épp új könyvén dolgozó Halász Ritát írói indulásáról kérdeztük, de hogy miben áll egy teljesen új irodalmi szereplő sikere, arról Orosz Anett, a Jelenkor kiadó sajtósa beszélt lapunknak.
Orosz Anett fontos szereplője a hazai irodalommarketingnek, az első emberek egyike, akit kifejezetten erre a posztra vettek fel, régóta dolgozik kiadói sajtósként. Véleménye szerint az elmúlt két évtizedben megváltozott az irodalom reklámja.
– A kétezres évek elején még nem volt ennyi kiadó, viszont jóval több felület volt, ahol az irodalommal foglalkoztak. Egykor a kritikák, beszámolók voltak előtérben, ma viszont jóval több interjú készül a szerzőkkel, mint recenzió a könyvekről. Az olvasók kíváncsiak az íróra, ez érthető, emellett szeretik bennfentesnek érezni magukat, vágynak benézni a kulisszák mögé
– vélte a szakember.
Ennek a gyakorlatnak megfelelően Halász Ritával is számtalan interjú készül, aki elmondta, szerinte vannak olyan kevésbé fontos tényezők is, amikkel a sajtó egy könyv kapcsán foglalkozik: „rendszeresen kaptam arra vonatkozóan kérdést, hogy mi az, ami a könyvemből rám vonatkozóan igaz”. Az emberek gyakran összemossák a könyv főszereplőjét, elbeszélőjét a szerzővel – emelte ki. Orosz Anett szerint pont az ilyen helyzetekben tud segíteni egy kiadói sajtós az interjúrutinnal még nem rendelkező elsőkönyveseknek. – Ez egy új helyzet, amire írás közben nem is gondol az alkotó. Egy írónak már az első pillanatban érdemes eldöntenie, szerzőként mennyit mutat magából, hol húzódnak a határai, melyek a nyilvánosságnak szánt, publikus információi és mit tart meg szigorúan magának, és jó tudnia, mit tehet azért, hogy ezeket ne sértse senki – hangsúlyozta.
A kiadói sajtós és a szerző kapcsolata ott kezdődik, amikor a könyv már készen áll a megjelenésre, ám eddig a pillanatig hosszú út vezet. Halász Rita íróvá válásának folyamata 2013-ban kezdődött, sokáig csak a fióknak írt.
– 2017-től már több helyen publikálták írásaimat – mondta a szerző –, köztük a pécsi Jelenkor folyóirat, itt jelent meg a Mély levegő első fejezete is, amit számtalanszor átírtam. Úgy éreztem, ha a folyóirat közli ezt a szöveget, akkor az komoly megerősítés. Hiszen ekkor olyan megfoghatatlan volt még, hogy az, ami létrejött, jó-e, eléri-e azt a szintet, amit szerettem volna. Darvasi Ferenc szerkesztő az első fejezet megjelenése után üzent nekem és megkérdezte, hogy van-e már kiadóm, mert ha nincs, szívesen beajánlana a Jelenkor kiadónak. Nagyon meglepődtem, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy ilyen van, de mindenki, akinek kikértem a véleményét, megerősített abban, hogy bízhatok Feriben. Elküldtem a meglévő fejezeteket Nagy Boglárkának, a Jelenkor kiadóvezetőjének, aki pár hét múlva visszajelzett, hogy szeretné, ha náluk jelenne meg a könyv – mesélte a szerző.
Orosz Anett úgy fogalmazott, Halász Rita felfedezésének útja hasonló más elsőkönyvesekéhez – a kiadók figyelemmel kísérik a kortárs folyóiratokban megjelent publikációkat, érdeklődnek az új hangok után – mondta, majd hozzátette, Halász Rita esete attól is különleges, hogy elsőkönyvesként milyen sikereket tudhat maga mögött. – A Mély levegő, melynek központi témája egy házasság válsága és az abból kivezető, fájdalmasan nehéz út, 2021-ben felkerült a Libri irodalmi díj shortlistjére, olyan elismert szerzők művei mellett, mint például Bereményi Géza, Nádasdy Ádám és Tompa Andrea. Nem sokkal ezután megnyerte a Margó-díjat, mely a legjobb első prózakötetért jár.
– Én csak egy vagyok a sok ember közül, aki részt vesz abban a folyamatban, ami által egy könyv eljut az írótól az olvasóig – mondta Orosz Anett, aki szerint kevesen tudják: ebben a munkában legalább negyven ember vesz részt.
– A Mély levegő közönségsikere sok minden szerencsés együttállásának is köszönhető: egy aktuális, sokakat foglalkoztató témáról új hangon, új nézőpontból olvashattunk, jó a regény címe, izgalmas a borítója, meggyőző a fülszövege, vagyis a könyvön szereplő ajánlás, és magát a könyvet is jó kézbe venni. Mindezekhez hozzáadódik, hogy a szakma elismerte a szerzőt, akit hamar megkedvelt a közönség és az újságírók is – a PR-szakember szerint a könyvkiadás világában ideális esetben mindig a szerzőé az utolsó szó: hiszen szeretnie kell azt a könyvet kívül-belül, amelyen az ő neve szerepel, fontos, hogy önazonosnak érezze azt a kommunikációs kampányt és azokat a „feladatokat”, például könyvbemutatók, író-olvasó találkozók stb., amelyek a kötet megjelenése után következnek. Halász Rita konkrétan emlékszik arra a beszélgetésre, amit Orosz Anettel folytattak a Mély levegő megjelenése előtt – mindez arról szólt, hogyan tudom elképzelni magamat a „könyv körül”, mindenben szabadon dönthettem. Ezután a találkozó után teljesen megnyugodtam, mert azt éreztem, jó kezekben vagyok, tudtam, hogy rábízhatom magam a kiadói csapatra – mondta.
A kérdésre, melyik szerzővel a nehezebb, azzal, aki nagyon akar szerepelni, vagy azzal, aki egyáltalán nem, a PR-szakember úgy válaszolt: – Egyikkel sem. Ha megértjük, mit szeretne a szerző, ahhoz „csak” a megfelelő eszköztárat kell felkínálnunk neki. Az a legideálisabb, amikor egy kiadó olyan kampányhelyzetet teremt, amiben az író komfortosan érzi magát. Dolgoztam olyan szerzővel, akinek a mai napig csak az álnevét tudom, sosem találkoztunk, olyannal, aki nem szívesen fedte fel magát, és olyannal is, aki nagyon szeretett volna szerepelni, de nem ment neki, és olyannal is, aki zseniális volt, mégsem akart szerepelni. És persze, ez könyvről könyvre változhat egy-egy író, költő esetében is. Mi akkor végezzük jól a munkánkat, ha ebben a kommunikációs folyamatban az író hiteles tud maradni. Épp azért izgalmas számomra a könyvkiadás, mert nincs két egyforma történet – vélte Orosz Anett.
Bár nem ugyanazok a helyzetek várnak egy híres szerzőre, mint egy híres popsztárra, az ismertség minden esetben változást hoz az alkotó életében. Halász Ritát kezdetben kissé zavarba ejtette saját sikere. – Nem számítottam ekkora érdeklődésre. A Mély levegő és vele én is hónapokon át a figyelem középpontjában álltam.
A szerző elmondása szerint a közösségi médiában korlátozottan van jelen. – A saját oldalamon nem akartam sok lenni, ezért három év után létrehoztam egy szerzői oldalt, de hiába, nem vezetem kellő intenzitással, pedig tudom, milyen lehetőségek vannak ebben a jelenlétben. Posztot írni idő, várni a reakciókat, reagálni mind-mind idő, és én most a tízhónapos kisfiam mellett minden szabad percemben az új regényen dolgozom. Ha posztot írok, akkor nem a regényt írom, pedig nekem az a jó, ha a regényt tudom írni.
Orosz Anett szerint akkor lesz vonzó az olvasó számára egy közösségi médiafelületen „működtetett” szerzői profil, ha az ugyanazt a képet erősíti meg az olvasókban az íróról, amit a könyve, a nyilatkozatai, a fellépései által kialakítanak róla. – Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a közösségi média visszajelzései becsapósak – emelte ki Halász Rita, és ezzel a sajtós is egyetértett – persze mi is használjuk ezeket a felületeket, de sokszor látjuk, hogy nincs arányban az, hányan lájkolnak egy könyvvel kapcsolatos hírt online, és aztán hányan veszik meg valójában.
Felmerült, mit lehet tanácsolni egy most induló szerzőnek. Orosz Anett azt javasolná, írjon egy nagyszerű szöveget, majd adja olyanok kezébe, akik kíváncsiak rá, akiknek szakmaiságában bízik. Halász Rita hozzátette, sose abban bízz, aki folyton dicsér, akinek maximálisan megfelel, amit létrehozol, amit elképzelsz. Fontos, hogy olyan tanácsokat kapj, amik jobbá teszik a könyvedet. Előfordulhat, hogy valaki már elsőre is zseniálisat alkot, de nagyon kevés az a szöveg, amin ne lehetne javítani – válaszolt a szerző.
Kácsor Zsolt: Halász Rita mély levegőt vett és ír