Ha ettől nem lesz szuverén Magyarország, akkor semmitől: jön a szuverenitásvédelmi törvény, és elszámoltatnak mindenkit, aki a közéletben külföldről kap(ott) finanszírozást – de elsősorban a sajtót. Már meg is történt az orosz mintájú purgálás hangulati megalapozása: a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézet nagyon sok (vélhetően köz-)pénzből kikutatta, hogy Magyarországon a kormánykritikus sajtó kormánykritikus cikkeket ír. Teszik ezt ráadásul úgy, hogy közben a működésük költségeibe – egy titokzatos, és a fideszes pártmédia köreiben ismeretlen, ezért különösen gyanús „valaki”, az úgynevezett vásárló illetve előfizető mellett – néhány százalék erejéig külföldi személyek illetve szervezetek is beszállnak. Hallatlan.
Szerencsére a Fidesz ilyet soha nem tett: nem fogadott el támogatást külföldről, és nem is adott donációt senki külföldinek, azaz a magyar kormánypártnak tiszta a lelkiismerete. Illetve… biztosak vagyunk benne, hogy tiszta, csak soha senki ne kérdezze meg erről a német kereszténydemokrata illetve keresztényszocialista pártok pártalapítványait. Meg Marine Le Pent, akinek Orbán meghitelezte a választási kampányát. Meg Janez Jansát, aki alá egy komplett sajtóbirodalmat rakott. Meg Nikola Gruevszkit, akibe annyit fektetett, hogy sokkal jobban megéri pár évig Budapesten talonban tartania - hátha időközben odahaza elfelejtik, hogy mekkora gazember –, mint leírni az euróban is sokmilliós invesztíciót.
Tudjuk, hiszen megmondták: ők soha nem avatkoznának bele más országok belügyeibe. Van véleményük, de megtartják maguknak. Tisztelik mások eltérő meggyőződését. Hisznek a demokráciában. A népakaratban. A véleményszabadságban. A nyílt és befolyásmentes tájékoztatásban. Eszerint élnek, és ezt várják el – teljes joggal – másoktól is: csak semmi kavarás, már az óvodában is szuverenitás volt a jelünk.
Hogy is mondta anno a boldog emlékű Simicska Lajos – Orbán Viktort idézve – amikor a magyar miniszterelnök még az RTL megszerzéséről álmodozott? „Majd megveszi nekem a Roszatom”.