Szólhatnak a kormányzati győzelmi fanfárok, októberben egy számjegyűre csökkent az infláció, a KSH mérése szerint az árak a tizedik hónapban már csak 9,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek – ezért is eshetett be a 12 havi index a a 10 százalék alá. Az elemzők 10,2-10,3 százalékos inflációt vártak a szeptemberi 12,2 százalék után, vagyis az adat pozitív meglepetés. A nyugdíjas fogyasztói árindex 9,1 százalékra csökkent.
A 9,9 százalékos 12 havi árindex még mindig rendkívül magas:
az eurózónában októberben átlagosan 2,9 százalékkal nőttek egy év alatt az árak, vagyis a magyar infláció ennek még mindig a háromszorosa.
Szlovákiában 7,8, Ausztriában 4,9, Szlovéniában 6,6, Horvátországban pedig 6,7 százalékos inflációt mértek – hogy csak a környező eurózónás országok adatait nézzük. Bár a többi országra vonatkozó adat még nem jött ki, a mostani 9,9 százalékkal a múlt hónapban is EU-rekorderek lettünk volna. A következő hónapokban még gyorsan csökken az árindex, az év végére 7 százalékra apad a mutató – de jövő év elején kifut a bázishatás, így február után már csak jóval lassabb csökkenésre lehet számítani, ezért 2024 decemberére az elemzők még mindig öt százalékos inflációt várnak. (Ezért is veszélyes a kormány öntömjénező közleménye – lásd a keretes írást –, amely 9,9 százalék mellett az inflációt legyőzöttnek tekinti). Januárban ráadásul jelentős áremelések lesznek az élelmiszerüzletekben a csomagolóanyagok drágulása miatt, míg a benzinkutakon a jövedéki adó 40 forintos emelése okozhat ugrást.
Visszatérve az októberi adatra, a KSH szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 10,4 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (54,4%), a csokoládé és kakaóé (23,8%), az alkoholmentes üdítőitaloké (szintén 23,8%), valamint a büféáruké (22,0%). A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kell kevesebbet fizetni – ám ez csak statisztikai csalódás, valójában egy fillérrel nem lett olcsóbb egyik energiahordozó fogyasztói ára sem, miközben a világpiacon estek az árak. Ezzel szemben a tűzifáért 5,4, a palackos gázért 4,7 százalékkal többet kellett fizetni a valóságban, nem csak virtuálisan. A járműüzemanyagok ára 30,2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 21,3, az üdülési szolgáltatás 17,8, a járműjavítás és -karbantartás 16,3, a sport- és múzeumi belépők 14,7 százalékkal kerültek többe. A szeszes italok, dohányáruk ára 11,6, ezen belül a szeszes italoké 13,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,7 kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
Októberben az előző hónaphoz képest az árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a margarin 2,5, a sajt 1,2, a cukor 1,1, a liszt 1,0 százalékkal lett olcsóbb, a csokoládé, kakaó 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 0,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3,2 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 1,2 százalékkal csökkent, a vezetékes gázé nem változott.
A KSH kihozta az egyszámjegyű inflációt októberreElvesztettünk három évet az infláció miatt, a recesszió vége kevés az üdvösséghezAz októberi, 0,1 százalékos egyhavi áresés nagyrészt az üzemanyagok árcsökkenésének köszönhető – kommentálta az inflációs adatot Nagy János. Az Erste Bank elemzője szerint az infláció szerkezete nagyjából megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan minimálisan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 10,4 százalékos volt. A járműüzemanyag-árak érdemben mérséklődtek, 3,8 százalékkal. Ismét átlag felett alakult a ruházkodási cikkek havi drágulása. Pozitív meglepetést a szolgáltatás-infláció okozott, ahol ezúttal is mindössze 0,2 százalékos hó/hó drágulást regisztráltak, de így is meghaladta az átlagot. Az októberi adat összességében beleillik a korábban kialakított várakozások sorába. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra. Az év utolsó két hónapjában már elkezdhet lassulni a dezinfláció sebessége az előző hónapokban tapasztalthoz képest. A decemberi év/év index megközelítheti a 7 százalékot.
Előretekintve meghatározó lesz a jövő tavaszi árdinamika alakulása. Egyrészt az újra pozitívvá váló reálbérváltozás, és ezzel együtt az ébredő belső kereslet ismét teret engedhet az átárazásoknak. Fontos faktor lesz a januári jövedékiadó-emelés az üzemanyagok terén, valamint a környezetvédelmi termékdíj bevezetése is. Emellett számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását és a tavaszi hónapokban befagyhat az inflációs index.
Összességében 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám lényegesen lassabban. Jelenlegi várakozásuk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba a hazai fogyasztói árindex éves változása, vagyis csökken négy százalék alá.
Mindezek összessége szigorú monetáris politikát és ezzel a pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban – írta kommentárjában Nagy János.
2023 a kőkemény megszorítások éve lett, bárhogy is igyekszik ezt tagadni az Orbán-kormányNagy Márton: A kormány „lebirkózta” az inflációt, hiszen az csak 9,9 százalékos
A kormány korábban teljesítette vállalását, már októberre egy számjegyűre csökkentette az infláció – írta közleményében Nagy Márton. „A gazdaságfejlesztési miniszter a KSH adatait értékelve megállapította, hogy a háború, a szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, amely olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán. A családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét. Orbán Viktor miniszterelnök világos célt tűzött ki a kormány elé: először le kell törni, majd 2023 végéig egy számjegyűre kell csökkenteni az inflációt. Az áremelkedés megfékezése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számos eszközt és intézkedést kidolgozott, így a kormány többek közt bevezette a kötelező akciózást és az online árfigyelő rendszert. A célzott intézkedések eredményesek voltak, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció mértéke, ráadásul a nyugdíjas fogyasztóiár-index még kedvezőbb, 9,1 százalékos szintre süllyedt. Ezzel tehát a kormány lebirkózta, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását” – állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.