Tanárper: jön az egyik legfontosabb kérdés, vagyis hogy a bíróság figyelembe veszi-e a polgári engedetlenséget

A polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok munkaügyi perének egyik legfontosabb kérdése, hogy a bíróság figyelembe veszi-e, a pedagógusok miért kezdtek engedetlenségi akcióba és tagadták meg a munkavégzést.

A polgári engedetlenség a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik, amit az Alaptörvény is véd – nyilatkozta a Népszavának Sziklai Tamás, annak a hat pedagógusnak az ügyvédje, akiket tavaly bocsátottak el a Budapest XVIII. kerületi Karinthy Frigyes Gimnáziumból. Az ok: többször is polgári engedetlenséggel hívták fel a figyelmet az oktatás problémáira, valamint így fejezték ki tiltakozásukat a jogszerű iskolai sztrájk törvényi korlátozása ellen.

A karinthys tanárok pert indítottak a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt. Kifogásolják, hogy elbocsátásuk aránytalan és túlzó intézkedés volt, ráadásul nem értik, miért pont őket érte retorzió. Az ügy tárgyalása pénteken folytatódott a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán, ahova ismét beidézték az elbocsátásokról döntő Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjét, Rábel Krisztinát (egy korábbi tárgyalási napon állítása szerint azért nem jelent meg, mert szabadságon volt, és nem jutott el hozzá a bírósági idézés).

A tankerületi igazgató most jelen volt, s az Index tudósítása alapján felkészültebben érkezett, mint kollégája, Marosi Beatrix, aki a Belső-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetőjeként a VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból rúgott ki öt polgári engedetlenkedő pedagógust, de a kölcseys tanárok ügyének múlt heti tárgyalásán nem tudta megindokolni, miért pont arra az öt személyre esett a választása.

Rábel Krisztina viszont egyértelműen kijelentette: azt a hat pedagógust – Velényi Dórát, az év tanárának választott Rábai Jánost, Pfeiffer Norbertet, Ősi Juditot, Nemes Máriát és Horváth Brigittát – mentette fel, akik a legtöbbet mulasztottak, vagyis húsznál is több órájuk maradt el. A tanárok ügyvédje, Sziklai Tamás a Népszavának ezzel kapcsolatban azt mondta, a polgári engedetlenséggel az érintett pedagógusok a szabad véleménynyilvánítás jogát gyakorolták, így nem lehet egyenlőségjelet tenni azok közé, akik egy ilyen akcióval nem veszik fel a munkát, vagy akik például lustaságból nem dolgoznak. Az eddigiek alapján úgy érzi, a bíróság alaposan ki fogja vizsgálni az ügyet, és nem fogják megkerülni a szabad véleménynyilvánítás jogának kérdését sem. A következő tárgyalásra február második felében kerülhet sor, elsőfokú ítélet pedig tavasszal várható.