Néhány tucat kiskutas vállalkozó gyűrűjében petíciót adott át hétfőn a Karmelita kolostor köré húzott kordonnál a Miniszterelnöki Kabinetiroda munkatársainak Egri Gábor, a kis hazai töltőállomásokat képviselő Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke. Az előre egyeztetett eseményen Kobza Csilla, a Miniszterelnöki Kabinetiroda közkapcsolati és levelezési főosztályvezetője, valamint munkatársa, Gazdag László, az iratot átvette, de nyilatkozni nem kívántak.
A jellemzően családi tulajdonú csaknem ezer kis kút – amely a tavalyi üzemanyagárstop belső szabályai nyomán amúgy is a csődközelbe került – ezúttal a kiskereskedelmi különadó kifejezetten az ágazatra vonatkozó, januártól tervezett átalakítása miatt tiltakozik. Míg ugyanis jelenleg a bevezetésekor eleve ideiglenesként hirdetett különadó fél és 30 milliárdos forgalom között a bevétel 0,15, 30 és 100 milliárd között 1, afelett pedig 4,5 százaléka. Az Orbán-kormány ehelyett januártól az 500 millió feletti árbevétel után „egységes”, 3 százalékos adót vezet be. Ez a kisebb forgalmú töltőállomások számára értelemszerűen adóemelkedést, míg a legnagyobb, százmilliárd feletti láncok esetében csökkenést eredményez. Így míg az FBSZ a kárvallott kör képviselőjeként tiltakozik, a legnagyobb hazai olajcégeket képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség a módosítást igazságosnak tartja.
Az Orbán-kormány november 2-i rendelete akár hússzorosára is emeli a kis hazai kutak adóterhét – panaszolja a kifejezetten Orbán Viktornak címzett folyamodvány. Részint kifogásolják, hogy az intézkedés a kiskereskedelmi különadóval érintett ágazatok közül csak az üzemanyagforgalmazókat érinti. Másrészt viszont, épp az iparág sajátosságai miatt, indokoltnak tartanák a bevételi sávok szerinti adózás fenntartását. Miközben ugyanis darabszám szerint a mintegy ezer, jellemzően vidéki, kis kút teszi ki a hazai töltőállomások közel felét, a nagy hálózatok – a Mol, az OMV, a Shell és az Orlen – nyeresége előbbieknek a forgalmát is több ezerszeresen meghaladja. Ehhez képest most a kormány a nagyok adóját csökkenti és a kisebbekét emeli. Ezt a kis kutak nem lennének képesek kitermelni – fogalmazott az eseményen lapunknak Egri Gábor. A rendelet jelen formájában terheiket – áraikat - literenként 12-15 forinttal növeli, ami a vidéki lakosság számára évente 35-40 milliárdos többletkiadást hozna. A helyzet – tavalyhoz hasonlóan – ismét kutak bezárásával fenyeget, ami ellátási gondokhoz, illetve a vidékiek körében „elégedetlenséghez” vezethet - írják.
Az FBSZ, mintegy kompromisszumos „finomításként”, azt javasolja, hogy az 1 százalékkal adózó sáv felső bevételi határát 30 milliárdról csökkentsék 15 milliárdra. (Vagyis afelett vállalnák a 3 százalékos adót.) Emellett viszont, tekintve, hogy a januártól várható, tetemes, bruttó 43 forintos jövedékiadó-emelés amúgy is jelentősen növeli bevételüket, az eddig 500 milliós adómentes sáv 700 millióra emelését kérik. Az állami bevételek növelése érdekében, azt is felvetik, hogy a nagynyomású pisztolyon keresztül értékesített gázolajat is számítsák a kiskereskedelmi forgalomba.
Lapunk érdeklődött a javaslat fogadtatásáról a Miniszterelnökségnél, az energiaügyi tárcánál és a Pénzügyminisztériumnál is, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
