adóemelés;üzemanyagok;Magyar Ásványolaj Szövetség;Független Benzinkutak Szövetsége;

Petíciót írnak a kis kutak, az Orbán-kormány összesen évi 32 milliárd forintot vesz el tőlük

A fura adóváltozás a nagy láncokhoz nem tartozó töltőállomásoknál jelentősebb, a nagyobbaknál enyhébb januári áremelést hozhat.

A nagy láncokhoz nem tartozó magyarországi töltőállomások januári adóváltozásai miatt petícióval fordul a kormányhoz az e kört képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) – tudtuk meg Egri Gábor elnöktől.

A múlt hét végén derült ki, hogy az Orbán-kormány a három évvel ezelőtti bevezetésekor átmenetiként tálalt, a fél és 30 milliárd forintos árbevétel 0,15, 30 és 100 milliárd között egy, afelett pedig 4,5 százalékra rúgó kiskereskedelmi különadót januártól a hazai kútláncok esetében a félmilliárd feletti bevétel 3 százalékán „egységesítette”. Az intézkedés a nagy, évi százmilliárd feletti forgalmú láncoknál értelemszerűen adócsökkenést, míg a kisebbeknél -emelkedést hoz. A kormány egyébként, alaptalanul Brüsszelre hivatkozva, januártól bruttó 41 forinttal emeli az üzemanyagok jövedéki adóját, vagyis az árát. A kiskereskedelmi adómódosítás a független kutak esetében eme, amúgy is húsba vágó drágulásra szakmai becslések szerint további 5-10 forintos többletnyomásként nehezedik. A nagyobb láncoknál viszont a lépés hasonló mértékben enyhítheti a 41 forintos emelési szükségletet.

Az FBSZ számításai szerint az intézkedés évi 32 milliárd forintot vesz el a vidék üzemanyagellátásában kulcsszerepet játszó, zömmel családi tulajdonú kisebb kutaktól – közölte megkeresésünkre Egri Gábor. (Egyes becslések szerint a lépés a nagy hálózatok számára hasonló megtakarítást hoz, vagyis az intézkedés az állami bevételeket nem növeli.) A kis kutaknak a tavalyi üzemanyagárstoppal anyagilag már amúgy is kivéreztetett vállalkozói az adóemelés miatt rájuk háruló többletkiadásokat nem lesznek képesek lenyelni – vélekedett az elnök. Ez tehát óhatatlanul áremeléshez, a nagyoknál hagyományosan olcsóbb kis kutak versenyelőnyének csökkenéséhez vezet, ami elsősorban a vidékiek kiadásainak emelkedését hozza – tette hozzá. Az üzemanyagcégek kiskereskedelmi különadóját eddig sem véletlenül állapították meg sávosan: teljesen más feltételek vonatkoznak egy kisebb kútüzemeltetőre, mint egy nagy tőkeerejű és forgalmú „multira” – fogalmazott. A tavalyi árstop megszűntével abban reménykedtek, hogy az egyenárasítás miatt 2022-ben a gyakorta kényelmesebben megközelíthető, „színes” láncokhoz átszokott ügyfeleiket az alacsonyabb árakkal sikerül visszacsábítaniuk. Ugyanakkor azt észlelték, hogy a nagy márkák az árstop adta lehetőségeket kihasználva több korábbi nagyvevőt hosszú távú szerződésekkel magukhoz kötötték. Így a kicsik piaci részesedése még mindig nem állt vissza a 2021-es szintre. (Lapunk korábbi számításai szerint, míg 2021-ben a „fehérnek” nevezett kis kutak 33 százalékos piaci részesedéssel 1,85 milliárd liter üzemanyagot forgalmaztak, addig értékük 2022-ben – melynek nagy részében a hazai autósok literenként 480 forintért tankolhattak – 24 százalékra és másfélmilliárd literre zuhant. Mindemellett a 2 ezer hazai töltőállomás közel fele nagy láncokhoz nem tartozó, autópályáktól távoli, településen belüli kút.) Az adómentesség 500 milliós határa oly alacsony, hogy alig néhány cég forgalmaz ez alatt. Az FBSZ az intézkedést vidékellenesnek tartja – hangsúlyozta Egri Gábor, aki a tekintetben nem kívánt becslésekbe bocsátkozni, hogy az adóemelés vezethet-e kútbezárásokhoz.

Igazságosabbnak nevezte ellenben a kiskereskedelmi különadó új rendszerét megkeresésünkre Grád Ottó, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. Érdekképviseletük kétségkívül jelezte a kormánynak, hogy versenyszempontból aggályos lehet az azonos kereskedelmi tevékenységet végző cégek között az adózási különbségtétel – tette hozzá. Szerinte ugyanis eddig a kis kutak részben alacsonyabb adóik révén adhatták olcsóbban az üzemanyagot. A jelek szerint, számos követelésük közül, a kormány ezt elfogadta – fogalmazott. Nem tagadta, hogy ez a kisebb forgalmú kutak egy része számára – árbevételtől függően – többletköltségeket okozhat. (Szerinte az 500 milliós adómentességi határ nem kevés vállalkozón segíthet, hisz az adó csak az efeletti árbevételből fizetendő.) Ama kérdésünk megválaszolását, hogy most, amikor a kis kutak még nem heverték ki a tavalyi árstop okozta anyagi sokkot, szerencsés-e a pillanat az ilyesfajta egységesítésre, kormányzati hatáskörnek ítélte. Bár az adóegységesítés bizonyosan nem rontja a vidék ellátási helyzetét, a lépés a kutak közötti árkülönbségek szűkülését hozhatja – vélekedett a főtitkár. Mindemellett Grád Ottó önmagában aggályosnak tartja az eredendően ideiglenesnek hirdetett pótadók hatályának folyamatos meghosszabbítását.

A szövetség még reménykedik a kisebb emelésben

A MÁSZ változatlanul reméli, hogy a kormány januártól a törvénybe foglalt, literenkénti, bruttó 41 forint helyett csak a feltétlenül szükséges mértékben emeli az üzemanyagok jövedéki adóját – közölte kérdésünkre Grád Ottó. (Számításunk szerint benzin esetében 25, gázolajnál pedig 23 forint is elegendő lenne. Ráadásul az MSZP indítványa szerint a kiskereskedelmi különadó „jövedékiesítésével” a teljes januári áremelési szükséglet – az EU-szabályok betartása mellett is – lenullázható. Az ellenzéki indítvány plenáris megtárgyalását ugyanakkor Fidesz-KDNP-képviselők már bizottsági szakban megakadályozták. Hernádi Zsolt, a MÁSZ-tag Mol elnök-vezérigazgatója egyébként az ATV-ben, a kormányálláspontnak megfelelően, a csökkentési érveket elhallgatva, a jövedékiadó-emelést EU-kötelezettségnek nevezte.) Az ugyanakkor, hogy az emelés milyen mértékben befolyásolja majd a hazai üzemanyagárak térségbeli helyezését, a főtitkár az adott piaci helyzet függvényének nevezte.

Tovább esnek az üzemanyagárak

Szerdától ismét csökkennek az üzemanyagárak – közölte a Holtankoljak.hu. A benzin ára ezúttal 5 forinttal literenként átlag 605, a gázolajé pedig 8 forinttal mintegy 631 forintra csökken. Felmérésünk szerint ez a gázolaj esetében negyedéves mélypont. Míg október második felében a nemzetközi piacokon a nyersolaj hordója még 94 dollárt ért, az ár november eleje óta 86 dollár körül imbolyog. A forint is erősödik a dollárhoz képest, ami szintén árcsökkentő tényező.