A török parlament külügyi bizottsága csütörtökön tárgyalja a Svédország NATO-csatlakozását jóváhagyó törvényjavaslatot – derül ki a bizottság hivatalos napirendjéből.
Recep Tayyip Erdogan török elnök három héttel ezelőtt terjesztette az ankarai törvényhozás elé Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját, amit a NATO és stockholmi vezetés is üdvözölt. „Ez örvendetes hír. Svédország alig várja, hogy a NATO tagja lehessen” – mondta Tobias Billström svéd külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek küldött üzenetben.
A törvényjavaslatot a parlament külügyi bizottságának jóvá kell hagynia, mielőtt a teljes plénum szavaz róla, a török elnök ezt követően írhatja alá a törvényt. Svédország a szomszéd Finnországgal együtt tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ahhoz, hogy a két állam a szervezet tagjává váljon, minden NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését. Finnország esetében ez már tavasszal megtörtént.
Hivatalos álláspontja szerint Törökország mindaddig nem támogatja Svédország felvételét az észak-atlanti szövetségbe, amíg a stockholmi vezetés nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen.
A svéd NATO-csatlakozás csak török és budapesti parlamenti jóváhagyásra vár, mindegyik másik NATO-tagország törvényhozása ratifikálta már. Az Orbán-kormány először azért nem terjesztette be, hogy Recep Tayyip Erdogan ne maradjon egyedül, nemrég viszont talált egy új ürügyet a késleltetésre. Ezt az a 2019-es svéd kisfilm szolgáltatta, amelyet az iskolákban is bemutattak a magyarországi demokratikus intézményrendszer leépítéséről. Emiatt Szijjártó Péter kezdett üzengetni a svédeknek, nem túl nagy sikerrel.
„Nem vagyok meglepődve” – Válasz nélkül hagyta Szijjártó Péter levelét a svéd külügyminiszter