November 5-én tartották meg a bolgár helyhatósági választások második fordulóját. A legtöbb polgármesteri és képviselőtestületi hely ismét a középjobb GERB (Polgárok az európai Bulgáriáért) pártnak jutott, de ez az első hely vereséggel ért fel Bojko Boriszov számára, aki az elmúlt évtizedben a bolgár politika domináns alakja volt. Szófiát és Várnát koalíciós partnere vette el tőle. Pedig az egykori tűzoltó, majd biztonsági vállalkozó Boriszov politikai pályája éppen a szófiai főpolgármesterséggel kezdődött, s pártja másfél évtizede uralta a fővárost.
A GERB euroatlanti elkötelezettségű, nyugatos pártként jelenítette meg magát, így szorította háttérbe a Bolgár Szocialista Pártot, amely a társadalom oroszbarát érzelmeire és a posztkommunista nosztalgiára épített. A GERB e nyugatos frazeológia ellenére tipikus balkáni politikai konglomerátum: a pártot helyi és országos korrupt, részben bűnözői hálózatok működtették, a rendszerben Boriszov játszotta a keresztapa szerepet, ő rendelkezett arról, kihez és hova kerüljenek az EU-s pénzek. Időnként nagyvonalúan részesedni engedte a koncból a szocialistákat, vagy a török-muzulmán kisebbség DPSZ (Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért) pártjához kötődő szereplőket.
Bulgária tartósan az Európai Unió legkorruptabb és legszegényebb országa volt, ahol a médiaszabadság, a kisebbségi jogok is meglehetősen rosszul álltak. Ezt a helyzetet az EU nagyvonalúan kezelte – a bolgár kormány ugyanis nem okozott olyan gondokat a brüsszeli gépezetnek, mint a hangoskodó, s gyakran látványosan elkülönülő magyar vagy az eddigi lengyel vezetés. A Covid-időszak alatti korrupcióelleni tömegmozgalom több proteszt-pártot dobott a felszínre – közülük a legsikeresebb a Folytassuk a változást (PP) nevű párt lett, amelyet Nyugaton karriert csinált fiatal közgazdászok alapítottak. Szövetségesük egy jobbközép párt, a Demokratikus Bulgária (DB) lett.
Az elmúlt két évben Bulgáriában gyakorlatilag nem működött a parlamentarizmus. A nemzetgyűlésbe újonnan bekerült protesztpártok kizárták, hogy a GERB-bel, a DPSZ-szel vagy a szocialistákkal szövetségre lépjenek. A korrupciós hármas sem vállalhatta a koalíciót, hiszen nyilvános politizálásuk épp egymás legyőzéséről szólt. Idén júniusban fordulat történt: a GERB és a PP-DB furcsa alkut kötött. Közös kormányt alakítottak, amelynek élére a PP jelölt miniszterelnököt, Nikolaj Denkov vegyészprofesszort. Helyettese és egyben külügyminisztere Marija Gabriel, a korábbi bolgár EB-biztos lett, ő egyúttal a miniszterelnöki szék várományosa is, Denkov kilenc hónapi kormányfőség után jövőre átadja a helyét. A kormányban a pénzügyminisztérium és az igazságügy jutott még a PP-DB-nek, a többi miniszteri tárcát pártonkívüli, de általában EU-barát szakemberek kapták.
A koalíció az ország fő partnereinek nyomására állt össze. Az USA és az Európai Bizottság számára már alig elviselhető volt a bulgáriai ex-lex állapot. Az amerikaiakat súlyosan aggasztotta, hogy Bulgáriában az ukrajnai háború sem csökkentette az orosz befolyást, sőt, hangosabbak lettek a Moszkva-barát irányzatok. Rumen Radev államfő megtiltotta az általa kinevezett hivatalnokkormánynak, hogy fegyvert szállítson Ukrajnának, s a legutóbbi időkig Bulgária a Magyarországéhoz hasonló különutas energiapolitikát folytatott. Az amerikaiak több figyelmeztetést is küldtek – több GERB-politikus felkerült a külföldi korrupciós szereplőket tartalmazó nemzetközi Magnyitszkij-listára. Az EU-nak is elege lett az alapok korrupciós dézsmálásából, valamint a bolgár igazságszolgáltatás kétes szerepléséből. A korrupt állapotok miatt Bulgária több mint tíz éve nem tud belépni a schengeni övezetbe.
Az ilyen háttérrel létrejött koalíció megkezdte a reformokat, mindez azonban nehézkesen megy. Nagy az ellenszél, a patriarchális korrupt rendszer (amelynek része a szervezett bűnözés) ellenáll a modernizációnak. A helyhatósági választások létfontosságúak voltak a koalíciós pártok számára. Boriszov számára létkérdés pozícióban tartani helyi embereit, ha már a központban állásokat kellett feladnia. A PP-DB pedig csak így bizonyíthatta, hogy van országos bázisa és nem csak rövid életű politikai vállalkozás.
Boriszov azonnal támadásba lendült, s már a november 5-i második forduló másnapján támadni kezdte szövetségeseit. Azzal állt elő, hogy hátba támadták, mivel itt-ott együttműködtek ellenzéki, oroszbarátnak számító erőkkel, s azonnal hibát talált a minisztériumok működésében is. A bolgár elemzők feltételezik, hogy a GERB vezére ürügyet keres a koalíció felmondására. Kérdés, hogy ez lehetséges-e számára? A volt kormányfőről sokan sokat tudnak. A világsajtót is bejárták a fotók, amelyeket egy alkalmi hölgyvendége készített az éjjeliszekrénye fiókjában lévő eurókötegekről és aranytömbökről.
Bulgária az orosz-ukrán front közelében van, geopolitikai szerepe létfontosságú. A területén keresztül szállított orosz gázra évi közel egy milliárd eurós adót vetettek ki nemrég, épp az orosz agresszió elleni fellépésként. Az ország saját állami gázcégét is veszélybe sodró, azóta módosítani javasolt törvény ellen a magyar és a szerb kormány is tiltakozott, ám aligha képzelhető el, hogy a szófiai kormány megfelelő amerikai és európai támogatás nélkül döntött volna erről. A nemzetközi megbízhatóság fontos számukra, megkönnyítheti a schengeni csatlakozást, vagy azt, hogy a leva helyett bevezethessék az eurót.
A korrupciós létformákkal való bolgár szakítás ennél jóval hosszabb ideig tartó folyamat lesz.
