Salátatörvényjavaslatot nyújtott be Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, amelynek már a címe is igen beszédes: „Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról.”
A hvg.hu által ismertetett 34 oldalas dokumentumban a miniszter azt javasolja, hogy a Magyar Kutatási Hálózat 9 tagú Irányító Testülete helyett annak elnöke egy személyben dönthessen a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről is. Az elnök hagyná jóvá a meghatározott célokat, feladatokat, szervezeti és működési szabályokat, valamint „az igazgatási tevékenység ellátására valamennyi kutatóhelyre kiterjedő komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszert” is működteti majd. Ez utóbbi hatáskör eddig nem is létezett - fűzi hozzá a lap.
Az indoklás szerint az egész módosítást a testület májusban kinevezett elnöke, a sikeres külföldi pályafutás után hazatért Gulyás Balázs neurobiológus professzor kezdeményezte „a kutatóintézet-hálózat irányításával kapcsolatos folyamatok egyszerűsítése és gyorsítása érdekében”, a kormánytól pedig természetesen nem kell kétszer kérni, ha központosításról van szó.
A lap szerint
a csökkentett hatáskörű Irányító Testületből indoklás nélkül kizárják a vezetőket, annak ellenére, hogy ők gyakran a legtekintélyesebb kutatóknak számítanak.
Az eddigi szabály az volt, hogy a nyolc tag közül legalább kettő a kutatóközpontok, kutatóintézetek vezetője vagy dolgozója kell legyen, a jövőben azonban a vezetők nem is kerülhetnek be, csak a beosztott munkatársak.
A hálózatot ismételten át is nevezik. A hvg.hu felidézi, hogy már májusban átnevezték Eötvös Loránd Kutatási Hálózatról Magyar Kutatási Hálózatra, a friss salátatörvény értelmében viszont ez az elnevezés is megszűnik, és jövőre már csak egy HUN-REN angol nyelvű mozaikszóval fogják illetni - és ugyanez lesz az elnevezése „magyarul” is (a Hungarian Research Network rövidítéséből).
A javaslatcsomagból az is kiderül, hogy a Nobel-díjas Krausz Ferenc Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központja (CMF) a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványhoz kerül. Ez elviekben annak érdekében történik, hogy „2030-ra legyen egy olyan egyetemünk, amely a világ legjobb 100 egyeteme között lesz, támogatja Nobel-díjas kutatónk, Krausz Ferenc kutatásainak a Semmelweis Egyetemmel való összekapcsolását”.
Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy egy kormányzati bejelentés szerint egy 2019-es 20 milliárdos donáció után újabb tetemes összeggel, 75 milliárd forinttal támogatja a magyar állam a budapesti, IX. kerületi székhelyű Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központot (CMF).
75 milliárd forintért vesz tudományos sikert az Orbán- kormány, a magyarországi kutatás-fejlesztés helyzetén azonban nem változtatnak az importált eredmények