Európai Unió;Parlament;Nyugat-Balkán;EU-csatlakozás;Kövér László;menekültpolitika;

- Kövér László: az EU jelenlegi vezetése 2024-ben leváltható

Ha az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát - jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten.

Kövér László az MTI tudósítása szerint a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján az Országházban azt mondta, az Európai Unió jelenleg egy olyan hajó, amely eltérítetten és léket kapva sodródik, de a hajó még menthető.

Kifejtette, a 20. század második felében ez a hajó a legragyogóbb európai politikai terv megvalósulásaként indult útjára, az utóbbi időkben azonban a hajónak

"kicserélték a térképeit, átprogramozták az irányító berendezéseit: a nemzeti államok demokratikus együttműködése által megszabott útirány helyett egy birodalmi kikötő felé kezdték el kormányozni".

Hozzátette: az Európai Unió hajótestének szilárdságát a tagállamok szuverenitása adja, a brüsszeli vezetés azonban folyamatosan erodálja azt, miközben "minden sziklának és szembe úszó jéghegynek nekivezeti a hajót". Ezért a koronavírus-járvány, az illegális migráció, az orosz-ukrán háború sorra ütött léket rajta - fogalmazott.

Kövér László azt mondta, hisznek abban, hogy a hajó még menthető, hogy "az Európai Unió számára még elkerülhető a Titanic sorsa".

"Elérhető a változás a kapitányi hídon", az Európai Unió jelenlegi vezetése 2024-ben leváltható, az eltérített hajó még a helyes irányba állítható

 - közölte.

Hozzátette: ebben a helyreállítási munkában nemcsak a régi tagállamokra, hanem az újakra, a délkelet-európai országokra is szükség lesz. Magyarország hívja és várja a délkelet-európai országokat az Európai Unió tagjainak a sorába, erejéhez mérten a jövőben is minden politikai és szakértői segítséget megad nekik a csatlakozáshoz - jelentette ki. Közölve azt is,

Magyarország 2024 második félévében a magyar EU-elnökség alatt tevőlegesen is hozzá tud járulni csatlakozási ügyének sikeréhez.

Kövér László kitért arra, hogy van olyan ország a Balkán nyugati részén, amely már 2005 óta tagjelölt, és ez a 2010-es évek eleje óta már a legtöbbjükről elmondható, ezen erőfeszítéseket az uniónak el kellene ismernie.

Fontosnak nevezte azt is, hogy ezek az országok "ne tegyék meg azt a szívességet" a brüsszeli bürokratáknak és a bővítéstől viszolygó egyes nyugati tagállamoknak, hogy késedelemmel hoznak létre szükséges intézményeket, vagy parlamentjük nem tudja gyakorolni az állami vezetőkkel kapcsolatos kinevezési jogköröket.

Közölte, az EU-nak legalább akkora szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióra.

Szólt arról is, hogy a csatlakozás ügyében két fajta döntési eljárás van:

a konkrét csatlakozási feltételek teljesítésétől részlegesen vagy teljesen eltekintő politikai döntés, illetve a csatlakozás minden technikai feltételének teljesítésén alapuló szakmai döntés.

Baj abból lehet - folytatta - , ha ezt a két döntéshozatali módot összekeverik. Elmondta, nem méltányos, ha a csatlakozni akaró országok körében szelektíven alkalmazzák a politikai és szakmai szempontú döntéshozatalt, azaz, ha valakiket úgy akarnak felvenni, hogy politikai alapon mentesítik őket a szakmai kritériumok teljesítése alól, másokat pedig a szakmai kritériumok teljesítése ellenére sem engednek csatlakozni.

Ezt brüsszeli kettős mércének nevezte és azt mondta, a jelek arra utalnak,

a keleti partnerség egyes országait politikai alapon akarják beemelni az Európai Unióba, míg a nyugat-balkáni országokat szakmai alapon akarják az Európai Unión kívül tartani.

A politikus szerint ép ésszel fel sem fogható, miért kell egy geopolitikailag ma még rendkívül kockázatos, háborúval sújtott térséggel előre haladni, ugyanakkor nem hozni döntést a belépésről egy geopolitikailag konszolidált térséggel, ahol nincs háború.

Kövér László szerint

amennyiben az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát.

Közölte, a brüsszeli döntéshozók jelenlegi csatlakozási politikája nem az EU stabilizálásának, hanem destabilizálásának irányába mutat. Ugyanez a helyzet az illegális migráció, az orosz-ukrán háborúra válaszul szánt szankciós politika, az európai gazdák szisztematikus ellehetetlenítésének szándéka, a háztartásokat és az autóipart egyaránt sújtó klímapolitika vagy "az LMBTQ-rögeszme" erőszakos propagálása esetén, "nem is beszélve a tagállamok szuverenitásának egyre nyíltabb, jogellenes aláásásáról" - mondta.

Bizakodását fejezte ki, hogy a következő évtized megadja arra a választ, kinek áll érdekében az Európai Unió teljes destabilizálása.

Az Orbán-kormány összesen tizenegy kérdésre vár választ az íveken, mindegyik Brüsszellel kezdődik.