Harmincadik jubileumi tisztújító kongresszusát tartja a Fidesz szombat reggel 10 órától Budapesten, a Hungexpo G-pavilonjában. A küldöttek borítékolhatóan ismét Orbán Viktor regnáló párt- és miniszterelnököt választják meg a nagyobbik kormánypárt első emberének, s a többi, fontosnak látszó pozícióra is csak egy-egy jelölt akad lapunk információja szerint.
– A párttörvény alapján évente kell kongresszust és legalább minden második esztendőben tisztújítót tartani – magyarázta Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. – Mindez a pártok demokratikus működését segítené, ám ennek már a valódi, nyugat-európai demokráciákban sincsen relevanciája. Nemhogy a Fideszben, ahol a hatalom tényleges vezetői mellett létezik egy párhuzamos irányító struktúra a NER befolyásos tagjaiból, akik közül sokaknak hivatalosan semmi köze a párthoz. Ráadásul a Fidesz megannyi olyan eseményt rendez magának, ahol a valóban fajsúlyos kérdések eldőlhetnek, illetve megjelenhetnek az új ideológiák és irányvonalak. Ilyen például Tusványos, Kötcse, a Tranzit Fesztivál, az orbáni évértékelő vagy éppen a kihelyezett frakcióülések. Vagyis a pártkongresszusra valójában nincs szükségük, ennek megfelelően nem is veszik komolyan.
Újra megválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének, igaz, kihívó híján nehéz lett volna valaki mástÚjra megválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének, igaz, kihívó híján nehéz lett volna valaki mástMindezt az előre kiszámítható végeredmény is alátámasztja: a pártelnöki szavazás végkimenetele már csak azért is biztos, mert ezúttal sincs kihívója a Fidesze első emberének.
A párt története során mindössze egyszer, az 1994-es, csúfos választási kudarc után kellett riválissal megküzdenie a posztért – amelyre 1993-ban választották meg, előtte a megalakulástól öt éven át kollektív testület vezette a pártot –, akkor kétharmad-egyharmad arányban győzte le Wachsler Tamást. Ő a vereségével, de még inkább merészségével, hogy elindult Orbán Viktor ellenében, ki is írta magát az akkor még valóban fiatal demokraták első és második vonalából.
Azóta Orbánt csak akkor nem választották meg elnöknek, amikor különböző okokból nem ambicionálta a pozíciót. A 2002-es választások előtt és után három és fél év alatt Kövér László, Pokorni Zoltán és Áder János is állt a párt élén, legalábbis papíron, a valós döntéseket ugyanis akkor is a látszólag eggyel hátrébb lépő Orbán hozta. Miután valamelyest elcsendesedtek a 2002-es választási vereség utáni disszonáns hangok, 2003 májusában visszaült a párttrónra, s immáron több, mint 20 éve folyamatosan elnöke a Fidesznek, túlélve az újabb, 2006-os, az előzőnél komolyabb választási kudarcot. Igaz, ehhez az őszödi beszéd napvilágra kerülése is kellett, ugyanis a voksolási zakót követően a párt holdudvarának több prominense is jelezte, esetleg szükség lenne személyi változásra a Fidesz élén. Még az Orbánnal rendkívül lojális Magyar Nemzetben is jelent meg erről – igaz álnéven íródott – cikk. Az ominózus Gyurcsány-beszéd azonban radikális belpolitikai fordulatot hozott, a Fidesz már az őszi, önkormányzati választáson is tarolt, azóta pedig minden parlamenti voksolást kétharmaddal nyert meg. Orbán pozíciója pedig bő másfél évtizede megingathatatlan. És megkérdőjelezhetetlen.
A Fidesz hatalmi struktúrája is teljesen bemerevedett az elmúlt időszakban, az egyes pozíciókért nincs valódi verseny, bennfentesek szerint Orbán dönt a legfontosabb titulusokról, kénye-kedve szerint magasba emelve, illetve alányomva bárkit. Nem véletlen, hogy előzetes információink alapján nem várható változás az alelnöki posztokon és az országos választmány élén sem. Utóbbi továbbra is Kövér László házelnököt illeti majd, ahogyan Gál Kinga, Kósa Lajos, Kubatov Gábor és Németh Szilárd is maradnak alelnökök.
– A Fidesz számára a legfontosabb a parlamenti választás megnyerése, minden más emellett csak sokadrangú, még az EP- vagy az önkormányzati voksolás is – folytatta Szentpéteri Nagy Richard, aki szerint egy párt belső élete nem a nyilvánosságnak szól, az átlagszavazónak fogalma sincsen, s nem is érdekli, ki, milyen titulust visel az adott formációban. Nagyjából – folytatta a szakértő – a pártelnökök személye ismert a köz előtt. Ráadásul a Fidesz belső piramisrendszerébe, ahol pontosan tudja mindenki, hol a helye, nem is fér bele többes jelölés.
Borítékolható újraválasztásával amúgy Orbán Viktor a regnáló európai kormányfők közül a legrégebben megválasztott, illetve a politikai formációját leghosszabb ideig vezető politikus marad, hiszen 30 éve került a Fidesz élére, s ebből a három évtizedből kevés híján 28 esztendőt töltött az elnöki székben
(a folyamatosságban a szlovák Smert vezető Robert Fico az első 24 évvel). Idehaza az ország valaha volt valódi vezetői közül csak Kádár János nevéhez fűződik hosszabb elnöki éra, aki 1956 októbere és 1988 májusa között volt az Magyar Szocialista Munkáspárt első, majd főtitkára. Némi meglepetésre viszont a regnáló hazai pártelnökök között Orbán csak ezüstérmes, ugyanis Thürmer Gyula 1989-es megalakulása, azaz 34 éve vezeti a Munkáspártot.
