Októberben a vártnál gyorsabban csökkent a 12 havi infláció. A KSH számításai szerint a fogyasztói árak egy év alatt 9,9 százalékkal emelkedtek, vagyis hajszálnyira de becsúszott a mutató 10 százalék alá, ami az Orbán-kormány kommunikációs célja volt hónapokon keresztül. Még ez is rendkívül magas, háromszorosa a jegybanki inflációs célnak, és a 3 százalék elérése valamikor 2025-ben lehetséges. Az Unió statisztikai hivatala által számolt magyar fogyasztói harmonizált árindex októberben 9,6 százalék volt, ami még mindig a legmagasabb inflációs mutató az EU-ban – derül ki az Eurotstat pénteken nyilvánosságra hozott adataiból.
A második legnagyobb pénzromlást Csehországban mérték, ahol az árak 12 hónap alatt 9,5 százalékkal emelkedtek, vagyis a cseh adat majdnem elorozta a kétes dicsőséget a magyar gazdaságtól.
A cseh adat az ottani rezsitámogatások elszámolása miatt ugrott meg az előző havi 8,3 százalékról. A harmadik legmagasabb inflációt Romániában mérték ott az árak 8,3 százalékkal emelkedtek. Az EU-ban átlagosan 3,6 százalék volt az infláció, az eurózónában pedig 2,9 százalékra mérséklődött az árak emelkedése. Dániában, Hollandiában és Belgiumban már árcsökkenést mértek 12 havi alapon, az árak 0,4,1,0, illetve 1,7 százalékkal mérséklődtek.
A magyar kormány ugyan gazdaságilag jelentős lépésnek próbálja beállítani a 10 százalék alatti inflációs indexet, ám sem ez, sem a vártnál némileg kedvezőbb dezinfláció láthatóan nem hatotta meg a jegybanki döntéshozókat. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa (MT) jövő kedden tartja novemberi kamatdöntő ülését, ahol az elemzők akár egy újabb 100 bázispontos csökkenést sem zártak ki, az októberi 75 bázispontos kamatvágás után. Hamar lehűtötte a kedélyeket Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, aki egy csütörtöki konferencián megelőlegezte, hogy az MT kedden valószínűleg 0,75 százalékpontos kamatcsökkentés mellett fog dönteni, vagyis a 11,5 százalékra mérséklik az alapkamatot.
Messze még az árstabilitás, még mindig háromszorosával múlja felül a magyarországi infláció az eurózóna-országok átlagátAz infláció már „csak” 9,9 százalék, az eurózónában eközben 2,9 százalékos drágulást mértekAz alelnök nemcsak a jövő heti üléssel kapcsolatban adott a piacnak egyértelmű iránymutatást, de néhány hónapra előre felvázolta a jelenleg reálisnak tartott kamatpályát is. Virág Barnabás szerint év végén az alapkamat kicsivel 11 százalék alatt lehet, és februárban kerülhet 10 százalék alá – írta elemzésben Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője decemberre már hét százalék alatti árindexre számít, miután októberben a vártnál nagyobb mértékben csökkent az infláció. A jegybanki kamatcsökkentések folytatódhatnak, de a lazítás jelenlegi fázisában kulcsfontosságú a kiszámíthatóság, a fokozatos és óvatos megközelítés. A lépésköz „rángatása” (gyorsabb-lassabb tempó) pedig pont a kiszámíthatóságot és ezen keresztül a bizalmat gyengítheti, amit az MNB láthatólag mindenképpen el szeretne kerülni – jegyezte meg Trippon Marian.
A kedvező inflációs adat keddi, hazai közlése után a forint egész héten jól tartotta magát a főbb devizákkal szemben. Az előző hét végén jellemzővé vált szűk sávban 376-378 forint körül marad az euró jegyzése, de 376 alatt is születtek kötések, amire négy hónapja nem volt példa – hívta fel a figyelmet Trippon Mariann. A pénteki zárásra azonban gyengült a forint, kora este már 379 forint közelében járt a kurzus. A forint november eleje óta tartó erősödése elsősorban külső tényezőknek (a tengerentúli kamatvárakozásokban bekövetkezett változás), különösen a dollár jelentős gyengülésének és a fejlett piaci hozamok visszaesésének volt köszönhető.
Befektetési menedzser számolja az inflációt a KSH-ban
Hónapokig betöltetlen volt a KSH fogyasztói árak osztályvezetői posztja, s miután a pozíciót nem sikerült a KSH-nak házon belül betölteni, október elején oda külsősként Tréfás Andrást vették fel – írta a 24.hu. Tréfás LinkedIn-profilja alapján közgazdász végzettséggel rendelkezik, és a HIPA-tól, azaz a Nemzeti Befektetési Ügynökségtől igazolt át. A HIPA a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet; a legfontosabb feladata, hogy térítésmentes szakmai segítséget nyújtson azon külföldi és magyar vállalatoknak, amelyek Magyarországon kívánnak befektetni. Tréfás ezek szerint elsősorban befektetések menedzselésével, állami támogatásokkal kapcsolatos tapasztalatokat szerezhetett az előző munkahelyén. A lap szerint nem kizárt, hogy egy-egy osztályvezetői kinevezés mögött politikai motiváció álljon, ám a KSH-nál az osztályvezetői szint annyira alacsonynak számít, hogy nehéz elképzelni, hogy a kormányzati kézivezérlés odáig leérjen.
