oktatás;átadás;népszavazás;tankerület;Egységes Diákfront;

Zárt tankerületi ajtók fogadták a népszavazási eredménnyel érkező diákokat, az Orbán-kormány kvázi beismerte, hogy szükség van oktatási minisztériumra

Miközben az állami iskolafenntartók nem kíváncsiak az alternatív oktatási népszavazás eredményeire, van olyan intézmény, ahol a tanulók versenyezhetnek, ki visz be több vécépapírt.

Országszerte több tankerületi központnál személyesen próbálták átadni az alternatív oktatási népszavazás eredményeit tartalmazó összefoglalókat pénteken az Egységes Diákfront (EDF) és az aHang aktivistái, de nem mindenhol jártak sikerrel. Míg például Nyíregyházán átvették tőlük a dokumentumokat, a debreceni, a szegedi és a Belső-Pesti Tankerületi Központnál hiába csengettek, nem jártak sikerrel. Az október 23-30. közötti nem hivatalos népszavazáson csaknem 115 ezren adták le – nagy többségben egyetértő – voksukat olyan kérdésekben, mint a pedagógusok azonnali, legalább 50 százalékos béremelése, önálló Oktatási Minisztérium szükségessége, az iskolai sztrájkjog törvényi korlátozásának feloldása.

A Belső-Pesti Tankerületi Központnál délután fél kettőkor senki nem nyitott ajtót a diákoknak, akik a főbejáratnál és egy hátsó ajtónál is megkísérelték a dokumentumok átadását. A népszavazásról szóló összefoglaló mellett egy levelet is írtak a központ szakmai vezetőjének, Marosi Beatrixnak, aki tavaly a tankerületi vezetők közül elsőként rúgott ki tanárokat a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, miután polgári engedetlenségi akciókban vettek részt. Pedig az épületben voltak dolgozók: a diákok érkezése után az egyik utcára néző szobában leoltották a villanyt és egy addig nyitott emeleti ablakot is becsuktak. A diákok végül a főbejárati ajtóra ragasztották fel az átadásra szánt papírokat.

Az EDF egyik tagja, Ádám Domonkos a Népszavának elmondta, előzőleg keresték a tankerületi központokat, ám több helyről azt a választ kapták, a dokumentumokat azért nem kívánják átvenni, mert a népszavazás kérdéseiben érintett ügyekben nekik nincs döntési jogkörük. Ádám Domonkos ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, a tankerületeknek, mint fenntartóknak van a legnagyobb ráhatásuk arra, milyen iskolai körülményeket biztosítanak a pedagógusoknak és a diákoknak, ezért is szerették volna, ha megismerik a népszavazás eredményeit. Egy másik középiskolás diák pedig arról számolt be lapunknak, a tankerület “olyan jó fenntartó”, hogy még a vécépapírt is a diákoknak kell bevinni, az ő iskolájában év elején versenyt is rendeznek az elsőévesek körében: aki a legtöbb gurigát viszi az iskolába, azt egy műanyag serleggel jutalmazzák.

Az EDF tagjai bejelentették, nem állnak le az akciókkal, elkezdik gyűjteni az új nemzeti konzultáció kitöltetlen kérdőíveit, melyek kiküldése pénteken kezdődött meg: a kormány ezúttal a gazdaság, a migráció, az orosz-ukrán háború, a gyermekvédelem és a külföldi pártfinanszírozás témáiban indított “konzultációt”. Az EDF-es Gajzágó József arra kért mindenkit, az íveket ne dobják a kukába, hanem küldjék el nekik vagy az aHangnak, mert minden egyes üres lap egy-egy szavazat lesz a diákok és a tanárok mellett.

Jön a kormányzati nevelésügyi bizottság

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével Nevelésügyi Kormánybizottság jön létre annak érdekében, hogy a több minisztérium alá tartozó oktatásügyet nyomon kövesse, a területet érintő kormányzati feladatokat összehangolja – írta a hvg.hu a csütörtöki Magyar Közlöny alapján. A bizottság tagja lesz Pintér Sándor belügyminiszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak úgy nyilatkozott, az Orbán-kormány ezzel beismerte, hogy szükség lenne önálló oktatási minisztériumra, ahogy azt is, hogy a jelenlegi formában (a közoktatásért a Belügyminisztérium, a szakképzésért és felsőoktatásért a Kulturális és Innovációs Minisztérium felel) nem tudják irányítani az oktatást. Ugyanakkor a PDSZ ügyvivője szerint a bizottság nem fogja megoldani a problémákat, úgy véli, az csak arra lesz jó, hogy összehangolják az oktatással kapcsolatos kormányzati kommunikációt annak érdekében, hogy a miniszterek “ne beszéljenek mindig össze-vissza”.

A bizottság létrehozásának okairól érdeklődtünk a Miniszterelnökségnél, választ a Belügyminisztériumtól kaptunk. Azt írták, ha önálló oktatási minisztériumra lenne szükség, akkor azt hoztak volna létre, a bizottság célja pedig “a magas szintű koordináció megvalósítása”. Azt még nem tudják, mikor lesz az első bizottsági ülés.