Az Orbán-kormánynak már a kérdései is hazugok, indul felmérés a nem létező Európai Unióról

Elindult az újabb nemzeti konzultáció, a péntektől kézbesített íveken tizenegy állításról „kérdezi” az Orbán-kormány az embereket. Ezeket vettük górcső alá.

A kérdőív állításával szemben nemcsak az EU akarja eltörölni a kamatstopot, hanem a kabinet is. Mint vezető magyar közgazdászok rámutatnak, az Orbán-kormány nemrégiben vállalta, hogy ha a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken, lehetővé teszi a vállalkozásokat érintő kamatstop kivezetését, továbbá megkezdi a lakossági kamatstop felülvizsgálatát. Ami Brüsszelt illeti: az Európai Tanács (az állam- és kormányfői testület) idén júniusban jóváhagyta a Magyarországnak – és az összes tagállamnak – szóló országspecifikus ajánlásokat. Ebben egyebek mellett javasolta, hogy a kormány fokozatosan szüntesse meg az ár- és kamatplafonokat, hogy mérsékelje torzító hatásukat. A testület véleménye szerint az ár- és kamatplafonok költségeit – a magasabb közvetett adók révén – főként a vállalkozások és a pénzügyi ágazat viselték, és azok torzító hatásai hozzájárultak az alacsonyabb hazai termeléshez és az árplafonok által közvetlenül nem érintett termékek körében a magasabb árakhoz.

Az EU nem akar migránsgettókat létesíteni Magyarországon és nem akarja, hogy minden migránst engedjenek be az országba. A hatályos menekültügyi szabályozása szerint azonban a menekültügyi kérelmet abban az országban kell benyújtani, ahová a menedékkérő először érkezik. A még tárgyalás alatt álló, tehát nem jóváhagyott szabályok éppenséggel szigorítanák a rendszert. Eszerint a külső határra érkező személyek egy részét a jövőben „előszűrnék” egy kötelező határrendészeti eljárás keretében, amelynek az időtartama nem lenne több hat hónapnál. Az eljárás lebonyolítására a tagállamoknak megfelelő férőhelyeket kellene létesíteniük a határon. Az egykori magyar tranzitzónákkal ellentétben, a menedékkérőket nem lehetne időtlen időkig ezekben a központokban tartani.

Azt az állítást, hogy a palesztinoknak szánt támogatás egy része a Hamász terrorszervezethez is eljutott, az Európai Bizottság elnöke cáfolta október 18-án az Európai Parlamentben: – Az EU soha nem nyújtott támogatást a Hamásznak vagy más terrorszervezetnek. És nem is fog. De ahogyan a helyzet a helyszínen alakul, az is elengedhetetlen, hogy sürgősen és gondosan felülvizsgáljuk a Palesztinának nyújtott pénzügyi támogatásunkat” – mondta Ursula von der Leyen.

Nem az EU küld fegyvereket Ukrajnába, hanem a tagországai, az EU csak megtéríti a költségeik egy részét, ha az Orbán-kormány éppen nem vétózza meg a finanszírozást. És Brüsszel nem azért támogatja a fegyverszállításokat, mert háborúpárti, hanem azért, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni a szuverenitását és visszaverni az agresszort.

Igaz, hogy az EU még több pénzt akar adni Ukrajna támogatására, mégpedig azért, mert az orosz támadás minden szempontból pusztító következményekkel járt, és a rombolást helyre kell állítani, az országot pedig újjáépíteni. Az Európai Bizottság a 2024-2027 közötti évekre 50 milliárd eurót kér, nagyobb részét hitelek formájában, a maradékot vissza nem térítendő támogatásként nyújtanák Ukrajna szükségleteihez igazodva. A kérésről még nem döntöttek a tagállamok. Ukrajna és Magyarország támogatása pedig nem függ össze: Magyarországnak a szerződés szerint járó pénzeket a szerződéssel összhangban született jogszabályok alapján függesztették fel az EU döntéshozói. A kormány az egyik rendeletet meg is támadta az EU Bíróságán, amely az ítéletében kimondta: a törvény megfelel az uniós jognak.

Az EU egyelőre nem akarja felvenni Ukrajnát, csak a csatlakozási tárgyalásokat szeretné megkezdeni az országgal. Az uniós vezetők többször kifejtették, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van, de azt is hozzátették, hogy a tagságot érdemek alapján osztogatják.

Az ukrán gabona valóban elárasztotta a kelet-európai piacokat, de azt még a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vizsgálatai sem tudták igazolni, hogy a gabona génmódosított, legalábbis az Átlátszó portál által kikért adatok szerint.

Az Európai Bizottság megítélése szerint a gyermekvédelminek nevezett törvény uniós jogszabályokba ütközik, sérti az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához és a megkülönböztetés nélküliséghez való jogot. Ezért tavaly decemberben keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságán, ily módon a jogszabályról nem az EU, hanem a bírói fórum fog dönteni, ítéletét pedig kötelező lesz végrehajtani.

Ami a brüsszeli és a tengerentúlról küldött pénzekkel történő politikai befolyásolást illeti, érdemes feleleveníteni: az elmúlt években érkezett uniós milliárdok jó része épp a NER-hez került.

Rezsipropaganda a kérdőíveken

A nemzeti konzultáció rezsitámogatással kapcsolatos pontja az uniós dokumentumok szándékos félreértése – vélekedett lapunk megkeresésére Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezetője. Az Európai Bizottság kezdeményezésére az államok képviselőiből álló Európa Tanács június végén a tagországok számára a költségvetési hiány csökkentését célzó ajánlásokat fogadott el. A Fidesz-KDNP-s „konzultáció” a Magyarországra vonatkozó, 33 oldalas fejezet közepéből annyit ragad ki, hogy „az energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni”. Az eredeti dokumentumban ugyanakkor a mondat azzal folytatódik, hogy „ha azt az energiapiaci fejlemények lehetővé teszik, a legkevésbé célzott intézkedésekkel kezdve”. A kormány tehát rögtön a "konzultáció" elején kiragad a szövegösszefüggéséből egy, a szándékaihoz illeszkedő mondatrészt. Az Európa tanácsi irat a „konzultáció” állításával szemben nem „állásfoglalás” és nem is „kényszer”, hanem ajánlás, aminek betartása nem kötelező. Erre utal az angol változat „should” kifejezésének – pontatlan magyar fordításban már eltűnő -, megengedő jelentéstöbblete is. Az uniós ajánlások be nem tartása miatt nem indítható kötelezettségszegési eljárás – szögezte le Bart István.

Más szakértők szerint ennél határozottabb kijelentések csak még súlytalanabb EU-s dokumentumokból mazsolázhatók ki. Így például az Európai Bizottság egy „tavaszi kérdés-válasz” nevű íven fogalmazta meg abbéli igényét, hogy a tagállamok idén vezessék ki az általános energiaártámogatást. A nemzeti konzultáció fő állítását ugyanakkor, miszerint „Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást”, ez sem támasztja alá, hisz a rászorulókat kifejezetten segítenék. Szintén tény, hogy bár az EU valóban behatóan foglalkozik az energiapiacokkal, szándékaik homlokterében messze nem a lakossági árak állnak. Brüsszel főleg a környezetvédelemre és a nagykereskedelemre összpontosít, illetve – kifejezett rezsicsökkentési céllal – az energiatakarékosságot és a megújuló források használatát ösztönözné, szinte valamennyi tagországgal vitázva. A tavalyi energiaárrobbanás nyomán ehhez az orosz nyersanyagvásárlások visszaszorítása társult, a helyi megoldásokkal szembeni, fokozott türelem mellett. Ez utóbbit leginkább Magyarországgal szemben gyakorolják. Bár a „konzultáció” szerint a rezsitámogatás havi 181 ezer forinttal csökkenti a magyar családok rezsiszámláit, ez az érték valótlan, amit mások mellett szeptember 15-i rádióinterjújában maga Orbán Viktor is elismert. Így a két felajánlott válaszlehetőség is alaptalan, hisz az EU nem törölné el teljes egészében sem a rezsitámogatást, sem az árszabályozást.

Szakmailag nem releváns de nyilvánvaló, hogy nem is ez volt a szempont

Sem a célcsoport, sem a módszertan nem különbözik a korábbiaktól – értékelte lapunknak az úgynevezett nemzeti konzultáció kérdéseit Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója.

A kérdőíven összesen két választási lehetőség van, a kérdésfeltevés is nagyon irányított, ebben a formában nem nagyon lehet rá mást válaszolni, csak azt, amit a Fidesz szeretne. A legtöbb kérdés – hangsúlyozta Novák Zoltán – a valóságban sokkal bonyolultabb annál, ahogyan azt a kormány exponálja. Legalább négy válaszadási lehetőséget ildomos lett volna megadni, már ha a kormány érdemben szeretne konzultálni az emberekkel. Szakmailag nem releváns a kérdőív, de nyilvánvaló, hogy nem is ez volt a szempont – jelentette ki.

Novák Zoltán egyértelműnek tartja, hogy a kérdéseket a „saját tábornak” címezte a Fidesz, nem valószínű, hogy mindezzel akár az ellentábort, akár a bizonytalanokat meg tudná szólítani. A Fidesz megosztó témákat választott ki a migrációtól kezdve egészen a rezsicsökkentésig, de úgy, hogy tisztában van azzal, a feltett kérdésekben neki van többsége.

– mondta Novák Zoltán. A Fidesz egyrészt a „kemény magot” akarja felrázni, másrészt a csökkenést megállítva ráfordulni az EP-választási kampányra. A „talapzat megerősítése” a cél. A Fidesz nagyjából jól tapintotta ki az EU-n belüli konfrontatív témákat, és azokat a kérdéseket vette elő, amelyek az EP-kampánynak is fontos elemei lesznek.

Bár permanens, állandó kampány folyik, az év végétől, jövő év elejétől különösképpen turbulens időszak következik. Ennek előkészítésére szolgál, egyfajta bemelegítésnek tekinthető a nemzeti konzultáció – állapította meg Novák Zoltán, aki éppen ezért a Fidesz szempontjából jónak tartja az időzítést.

Jövő júniusban nemcsak EP-, hanem önkormányzati választást is rendeznek, utóbbira azonban a kérdőív egyáltalán nem reflektál. Novák Zoltán magyarázata szerint ennek az lehet az egyik oka, hogy az önkormányzati választások esetében nehezebb lenne „országos tematizációt” belevinni a kérdésekbe. Másrészt: miközben a legnagyobb figyelem Budapestre irányul, a Fidesznek nincs megoldóképlete ahhoz, hogy a fővárosban hogyan tud sikeres kampányt felépíteni. Még főpolgármester-jelöltje sincs. Úgy tűnik, Budapesten a Fidesznek pillanatnyilag csak arról van elképzelése, hogyan lehet megosztani az ellenzéki szavazótábort.

 – közölte Novák Zoltán. Hiszen az ellenzék is elég rossz állapotban van, nagy gondot okoz számára, hogy a Fidesz összekapcsolta a két választást. Azzal, hogy ugyanazon a napon tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, a Fidesz összezavarta az ellenzék szövetségi politikáját. Már önmagában ez elegendő ahhoz, hogy a Fidesz, amely jelentős előnnyel vezet a közvélemény-kutatások szerint, országosan jól szerepeljen az önkormányzati választásokon. Még akkor is – jegyezte meg Novák Zoltán –, ha a fővárosban nincs győzelmi stratégiája.