Németország;költségvetés;pénzügyi válság;német kormány;Christian Lindner;Olaf Scholz;adósságfékszabályok;Robert Habeck;

Ilyen költségvetési kihívás előtt, mint amivel Olaf Scholz koalíciós kabinetje néz szembe, német kormány még nem állt

Költségvetési káoszt hozott Németországban egy alkotmánybírósági döntés, Olaf Scholz pártja vészhelyzetet hirdetne

Lázas keresgélésbe kezdett a verlini kormány. Minél előbb 60 milliárd eurót kellene előteremtenie az alkotmánybíróság múlt szerdán született döntése nyomán, amely alkotmányellenesnek minősítette, hogy a kabinet a koronavírus elleni küzdelmet célzó alapból kívánta átcsoportosítani a zöld átállást célzó forrásokat.

A karlsruhei taláros testület döntése nehéz helyzetbe sodorta Olaf Scholz kormányát, hiszen egy sor szektor támogatása vált bizonytalanná. Egyúttal rámutat a három koalíciós partner, az Olaf Scholz kancellár által fémjelzett szociáldemokraták, a zöldek és a liberális FDP közötti alapvető ideológiai különbségekre. Amikor 2021 őszén összeállt a kormány, már akkor világos volt, hogy komoly ellentétek lesznek a költségvetési kérdéseket illetően. Miközben ugyanis az SPD és a környezetvédők úgy vélték, az ország átalakításáért vállalni kell adósságokat is, az FDP ezzel szemben a kiadások csökkentését és az adósságfék újbóli betartását akarta.

A dilemmát egy trükkel megkerülték: Németország árnyék-költségvetésekkel két év alatt mintegy 500 ezer milliárd eurónyi költségvetésen kívüli kiadást tervezett. Az alkotmánybíróság azonban a döntéssel megkérdőjelezte az egész rendszert. A válság egy német sajátosságban gyökerezik: az úgynevezett adósságfékben. Ezt még a 2009-es pénzügyi krízis idején dolgozták ki azzal a céllal, hogy a kormányt arra kötelezze: egy költségvetési évben a gazdasági teljesítmény legfeljebb 0,35 százalékának megfelelő új államadósságot vállaljon.

A kormány azonban dönthet úgy, hogy vészhelyzetekben, mint például a világjárvány, felfüggeszti az adósságféket. Miután a pandémia véget ért, néhány hónappal a Scholz kormány megalakulása után a kabinet pártjai olyan ötlettel álltak elő, amely láncreakciót váltott ki: 2021-ben mintegy 60 milliárd eurónyi összeg maradt a világjárvány segélyalapban. A koalíciós miniszterek 2022-ben átcsoportosították ezeket az éghajlatvédelmi alapba. Az ellenzéki CDU/CSU az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Az alkotmánybírák a milliárdok átcímkézését semmisnek minősítette,úgy vélte, a kormány eleve nem folyamodhatott volna ehhez a trükkhöz.

Németország ezzel egyetlen pillanat alatt 60 milliárd eurótól esett el. Ennél azonban még nagyobb gondot jelent, hogy az egész rendszer bukhat. A mindenkori német kormányok az 1950-es évek óta hoznak létre speciális alapokat, más néven árnyé-költségvetéseket, amelyekből jelenleg 29 van érvényben. Csak az elmúlt két évben egy többéves klímaalapot (több mint 200 milliárd euró), egy gazdasági alapot (mintegy 200 milliárd euró energiatámogatásra) és a Bundeswehr speciális alapját (100 milliárd) hagyták jóvá. Összehasonlításképpen: a jelenlegi tervek szerint a 2024-es német költségvetésnek mintegy 446 milliárd eurót kellene kitennie.

Friedrich Merz CDU-pártelnök az alkotmánybíróság döntéséből arra a következtetésre jutott, hogy az minden árnyékköltségvetés végét jelenti. Jelezte, jogi lépéseket tesz a gazdasági stabilizációs alap ellen is, amelyből évek óta a magas gáz- és áramárakat támogatják.

 Az árnyék-költségvetésekből finanszírozott projektek listája a kelet-németországi chipgyáraktól kezdve a fűtési rendszerek cseréjére és a gyengélkedő Deutsche Bahn vasúthálózat bővítésére szánt támogatási pénzeken át terjed.

Nem mindent finanszíroznak adósságból, de nagy a bizonytalanság: mit lehet kifizetni mindezek után az árnyék-költségvetésekből? Christian Lindner pénzügyminiszter, az FDP elnöke hétfő este kiadási stopot rendelt el a minisztériumok számára, vagyis az egyes tárcák nem támogathatnak új projekteket az ő engedélye nélkül. A már lekötött pénzeket azonban ki fogják fizetni, jegyezte meg a Die Presse. Feltéve, hogy a teljes 2024-es költségvetést nem kell módosítani. A szövetségi számvevőszék közleménye szerint ugyanis az idei és a jövő évi német költségvetést "alkotmányossági szempontból rendkívül problematikusnak" tartja. Mivel ugyanis az egyes árnyék-költségvetéseket a kormány tartalékhitelként kezeli, egyelőre nem világos, mennyi pénz hiányzik a jövő évre. A becslések szerint 10 és 20 milliárd euró között lehet, de a részletes felülvizsgálat még folyamatban van. Ennek ellenére a kormány hamarosan el szeretné fogadni a jövő évi büdzsét.

Ilyen költségvetési kihívás előtt a berlini kormány még nem állt, s a krízis az egyes tartományok büdzséjét is befolyásolhatja. Schleswig-Holsteinben például a kereszténydemokrata-környezetvédő kormány azt szeretné, hogy 2023-ra „költségvetési vészhelyzetet” hirdessenek ki.

A krízis nagy csapás Scholz koalíciója számára is. A kabinetnél rendre újrakezdésről beszéltek a romló közvélemény-kutatási adatok miatt. Erre azért is lenne szükség, mert elsősorban a Zöldek és az FDP a nyilvánosság előtt vitáztak számos kérdésben. Scholz többször is figyelmeztették őket arra, ne tegyék, mert a koalíció egésze sérül ezzel. Az újabb válság miatt azonban még megosztottabbakká válnak a koalíció pártjai, s egyesek szerint a koalíció vége sem zárható ki. Az FDP például már a szociális juttatások csökkentéséről beszél, ami viszont aligha lenne elfogadható az SPD számára.

A zöldek gazdasági minisztere, Robert Habeck megkérdőjelezte az adósságféket, Lindner azonban ragaszkodik ehhez. Másrészt a német parlamentben, a Bundestagban kétharmados többség kellene az eltörléséhez, ami reménytelen, hiszen a CDU/CSU voksaira is szükség lenne. A szociáldemokraták felvetették, hogy egyszerű többséggel vészhelyzetet lehetne hirdetni, ami lehetővé tenné a költségvetési kivételeket. Tehát az SPD újabb trükkel válaszolna.