Az Orbán-kormány 2024. június 30-ig meghosszabbítja a kötelező bolti akciózásról szóló rendelkezését, mert állításuk szerint ez segít a brutális élelmiszerinfláció visszaszorításában.
A Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményének bevezetője hibátlan precizitással sűrítette össze az összes kormányzati kommunikációs panelt a háborúra és a szankciókra való mutogatástól kezdve a Matolcsy György vezette jegybanknak való odamondásig: „A háború és az elhibázott szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben a kormány mindent megtesz a családok védelme és a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében. A szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, és olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán. A családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében a kormány átvette a jegybanktól az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét” - hangzik a közlemény.
A hatósági ár nem, a kötelező akciózás viszont bejön a magyarok többségénekSzakértők szerint a kötelező akciózásnak nehéz inflációcsökkentő hatást tulajdonítani. Ennek az az oka, hogy a nagy áruházláncok előtt két lehetőség áll: megpróbálnak megállapodni a belföldi beszállítókkal, hogy alacsonyabb áron kapják meg az akciózásban kötelezően részt vevő termékeket vagy ha ez nem sikerül, akkor importálni fogják ezeket. A kisboltok ugyancsak rosszul járhatnak a lépéssel, fennáll ugyanis a veszély, hogy nem tudják tartani a versenyt a multikkal, így vásárlókat veszíthetnek el.
A kötelező akciózás inflációcsökkentő hatása a nullával egyenlő, a magyarországi termelők viszont rosszul járhatnak veleA közlemény felidézi, hogy a tárca javaslatára a kormány 2023. június 1-től bevezette a kötelező akciózást, majd annak mértékét augusztustól 15 százalékra emelte, továbbá jelentősen bővítette a kötelező akciózásra kijelölt termékek körét. A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében legalább 15 százalékra emelkedett, a kötelező akciózási szabályok továbbra is kiterjednek a korábbi 8 árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább 2 termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni.
Az októberben 9,9 százalékra csökkent Európa-rekorder inflációt a minisztérium természetesen a kormány eredményének, többek között a kötelező akciózásnak és az online árfigyelő rendszernek tudja be. „Az infláció további visszaszorítása érdekében” a kormány arról döntött, hogy a kötelező akciózást 2024. június végéig meghosszabbítja. Várakozásaik szerint az intézkedés hozzájárul, hogy „a szankciós élelmiszerinfláció” tovább csökkenjen, ezzel is segítve a fizetések vásárlóerejének megőrzését és a fogyasztás bővülését. A növekvő kereslet, az emelkedő reálbérek pedig hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés helyreállításához - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A gazdasági növekedés helyreállítását azonban jelentősen akadályozza a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. A magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez pedig súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is - írta Nagy Márton tárcája.