A külföldi építőipari cégek nem kívánatosak többé Magyarországon, jobb lesz, ha eladják üzemeiket a magyar államnak vagy vállalkozásoknak – jelentette ki Lázár János építőipari miniszter az ÉVOSZ csütörtöki konferenciája előtti sajtótájékoztatóján, ahol hadseregfejlesztésről, nemzetgyarapításról, GYSEV felvásárlásról és az autópálya-matricáról is szó esett.
Magyarország két nagy sikert könyvelhetett el az elmúlt 13 évben: egyrészt 2010-ben 27 ezer milliárd volt a GDP, míg az idén már 66 ezer milliárd forint, másrészt 1 millióval dolgoznak többen. Ebben nagy szerepet játszott az építőgazdaság, illetve az abban dolgozó 400 ezer ember. A kormány, a Fidesz és Orbán Viktor úgy látja, hogy az ország jövőjét az elkövetkező tíz évben többek között az autóipar, élelmiszer, digitalizáció és a hazai építőipar befolyásolja majd – jelentette ki Lázár János építőipari és közlekedési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) csütörtöki konferenciája előtti sajtótájékoztatón.
Magyarországnak alapvetően három problémával kell megbirkóznia ebben az évtizedben – folytatta a tárcavezető. Első helyen, hogy nem vagyunk elég sokan a Kárpát-medencében. Márpedig a veszélyek korában a háborúk idején sokat számít a nemzet mérete. Ez azt jelenti, hogy a kormány közreműködésével 1 millióval nőtt 2010 óta magyar állampolgárok száma, de migráció helyett intenzív családpolitikára van szükség. A második kihívás, hogy nem vagyunk elég erősek. A 2020-as években felértékelődött, hogy kinek milyen hadserege és milyen önvédelmi képessége van. A kormány ezért hadiipari reformot hajt végre. a magyar hadsereget újra kell fegyverezni, meg kell erősíteni az ország bel- és külbiztonságát. Az építőipari miniszter az építészeti törvényről szóló sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy
fel kell készülni arra, hogy a következő évtizedben nagy jelentőségre lesz annak, hogy mennyi katonád és fegyvered van.
A harmadik megoldandó probléma a tárcavezető szerint, hogy nem vagyunk elég gazdagok. Magyarország a közepesen fejlett országok közé tartozik, az Európai Unió átlagának 80 százalékát teljesíti a magyar gazdaság. Ezen úgy változtathatunk szerinte, ha bizonyos ágazatokban erősítjük a szuverenitást. Erről szól az állami beruházások rendjét szabályozó törvény, amely már hatályba is lépett, illetve a december 12-én a Parlamentben megszavazandó építészeti törvény is.
„Mindkét jogszabály célja, hogy magyarok munkájából, magyarok haszna legyen. 2010 és 2023 között az állam 28 ezer milliárd forint értékű megrendeléssel járult hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez, ennek a pénznek csaknem fele külföldre vándorolt, hiszen szép számmal akadnak külföldi építőanyagot importáló cégek és itt dolgozó külföldi érdekeltségű kivitelezők hazánkban. Ha ezt a folyamatot megfordítjuk, az állami beruházásokat magyar cégek, magyar építőanyagokból valósítják meg, az ország is gazdagabb lesz” – állította Lázár János, majd hozzátette: „ehhez érdemi változásra és fordulatra van szükség. Az elmúlt 13 évben sikerült elérni, hogy a Magyarországon dolgozó 10 építőipari vállalatból 7 magyar cég. Számomra miniszterként a legfontosabb elv az építésgazdaságban, hogy a külföldi építőanyag gyártók és kivitelezők persona non graták, semmi keresnivalójuk nincs itt. Meg kell akadályozni, hogy az építésgazdaságban magas importtal és külföldi építőanyagokkal dolgozzunk. Ennek vannak ösztönző és szabályozó eszközei.”
– Az állami beruházásoknál előnyben kell részesíteni a hazai és lehetőség szerint helyi cégeket és alapanyagokat. Ezért hívtuk életre az állami beruházások érdekegyeztető tanácsát, amelynek első ülése december 4-én lesz, Koji Lászlóval, az ÉVOSZ elnökével együtt szervezzük. Ez a szervezet fogja meghatározni, hogy milyen játékszabályokkal lehet az állami beruházásokban vállalkozóként szerepet vállalni. Bajorországban, Franciaországban és Ausztriában is állami és családi vállalkozások valósítják meg az állami beruházásokat, nem lehet ez másképpen Magyarországon sem. Tudomásul kell vennie Nyugat-Európának, a német, francia és osztrák cégeknek, hogy az építőipar piacát Magyarországnak vissza kell foglalnia” – hangsúlyozta az építőipari miniszter.
Az építőanyag már nehezebb terep – ismerte el -, hiszen a termékek fele eleve import: 80 százalékban vagy külföldről hozzuk be vagy külföldi cégek állítják elő. Ez egészségtelen arány, főként úgy, hogy a megvalósítási költségnek tekintélyes hányadát teszi ki az alapanyag. A Magyar Építészetről szóló törvény az első olyan jogszabály, amely a hazai építőanyag gyártók számára próbál helyet teremteni szabályozással és korlátozással, illetve a versenybe való vállalt beavatkozással. De nem elég magyarnak lenni, a termékeknek minőségben és árban is ugyanazt kell hozniuk, mint a külföldi versenytársaknak. Ráadásul a XXI. századi követelményeknek – fenntarthatóság, újrahasznosítás, stb. - is meg kell felelniük.
– Annak az ideje, hogy mi alárendelt felek, egy építőipari megszállás elszenvedői legyünk a németek, az osztrákok, vagy éppen a franciák által, lejárt.
Felesleges a külföldi építőipari cégeknek politikusoknál, üzletembereknél kilincselni, egyszerűbb, ha leteszik a lantot és eladják cégeiket vagy a magyar államnak vagy magyar vállalkozásoknak.
Ez volna a leggyorsabb és legegyszerűbb – mondta egy hadüzenettel felérően Lázár János
– Nem fognak létrehozni egy új TÜZÉP-hálózatot, de elővásárlási jogot kötünk ki, vagyis nem lehet exportálni magyar termékeket, ha erre itthon is szükség van. A COVID alatt más európai országokban már alkalmazott minták alapján az állam felvásárolja az építőipari alapanyagot és termékeket, amelyeket azután piacra bocsátunk, illetve korlátozzuk a gyártókat, hogy külföldre vigyék a termékeket. A felvásárlási terveket illeti, építési szakaszba lépett a paksi atomerőmű új blokkjának megvalósítása, amihez elképesztő mennyiségű betonra lesz szükség, amihez cement kell. Az pedig elképzelhetetlen, hogy nincs magyar tulajdonban cementgyár. A Magyarországon ilyen üzemet működtető külföldi cégek jobban teszik, ha eladják a vállalkozásaikat. A Heidelberg megpróbált ránk nyomást gyakorolni, a Spiegelben írattak egy Magyarországot lejárató cikket, ennek semmi értelme, egyszerűbb, ha megmondják az árat – válaszolta a Népszava kérdésére Lázár János.
Az Európai Unió által szabott legfelső határon megállapított egy napos autómatricára árának meghatározásával kapcsolatos kérdésünkre pedig azt mondta,
azért választják a közúti közlekedéssel kapcsolatban mindig a legmagasabb díjtételeket, hogy a közlekedők inkább a közösségi közlekedést válasszák autó helyett, minél drágább az autópálya matrica annál zöldebb lesz az ország.
Másrészről arról sem szabad megfeledkezni, hogy Magyarország rendelkezik a legnagyobb autópálya-hálózattal Közép-Európában, ami jóval nagyobb szolgáltatást biztosít, így több is kérhető ezért. Az átmenő forgalomban gondolkodunk leginkább, hiszen a használók javát az átmenő személy- és teherfogalom teszi ki. Magyarországnak egyrészt az az érdeke, hogy mi legyünk Európa kapuja és mindenki itt menjen át, másrészt az is fontos, hogy megfelelő összegű bevételre tegyünk szert ahhoz, hogy ezt az úthálózatot fenn tudjuk tartani és fejlesszük. A magyarok továbbra is jól járnak hiszen kedvezményes áron válthatnak megyebérletet” – magyarázta a miniszter.
A GYSEV megvásárlására vonatkozó magyar ajánlat időszerűségére vonatkozó kérdésünkre, hiszen láthatóan a MÁV működtetése, pályafenntartása is gondot okoz a közlekedési miniszter röviden azt válaszolta: – Most jött el a legkedvezőbb óra az osztrákok kivásárlására.