Ibsen drámáját, a Hedda Gablert gyakran műsorra tűzik az utóbbi években a színházak. Legutóbb Székely Kriszta rendezte meg a Katona József Színházban. Miskolcon Rusznyák Gábor vitte színre a darabot - ahogy a színlap fogalmaz - Ibsen drámája nyomán. A látszólag letisztult szobabelsőt mutató díszletet is, mint ahogy az új szöveget is a rendező maga jegyzi. Rögtön játszik is a szereplők neveivel. A skandináv nevekből magyarul is értelmes szójátékos variációk születnek: Gabbi, Teszma, Rizling, Kramp, Elrejt Lőpor. Az előadás elején egy álomszerű jelenetben elhangzik, hogy megrepedt a valóság. Ez aztán be is teljesül. Hiába az új ház, a látszólagos boldogság és harmónia, valami nem stimmel. Kísért a múlt, annak árnyai.
Rusznyák Gábor az előadás utáni beszélgetésen elmondta, számára a mű elsősorban egy életképtelen generációról szól. Lehet, persze, hogy így ez túl általános, de amit látunk, az tényleg az életképtelenség. Hedda Gabler (Mészöly Anna) a plakáton a földön fekszik, lehet, hogy alszik és álmodik, de lehet, hogy már nem is él. Az előadás Heddát, vagy ahogy most nevezik Gabbit, egy furcsa álomvilágba helyezi, ahonnan, ha kilép, akkor szörnyű, gonosz manipulátorként sportot űz abból, hogy mások életét tönkre tegye. Először csak úgy gonoszkodik, aztán egyre komolyabbá válik az egész. Az előadás csúcspontja, amikor annak a bizonyos végig emlegetett értékes kézirat adathordozóját diótörővel szenvedélyesen szétzúzza. Bosszút áll azon, aki boldog akar lenni. Ő ezt elutasítja, a jövőt, az anyaságot is. Mindent ami előre visz. A férje (Feczesin Kristóf) nem tudja őt boldoggá tenni. Jónak tűnt a választás Hedda részéről, aztán hamar kiderült, hogy mégsem az. A férj ugyanis elsősorban szellemi izgalmakra vágyik, ami Heddát nem érdekli. Csak addig, amíg meg tudja kavarni vele a partnereket és ezzel az ördögi manipulációval föléjük tud kerülni. Így tesz korábbi szerelmével is (Simon Zoltánnal), aki újra felbukkan. Kezdhetnének új életet, de ez sem történik meg.
Elhangzik az is, hogy a gyávaság a legnagyobb bűn. Ebben a darabban, ha úgy tetszik, mindenki gyáva, vagyis mindenki bűnös. Talán egyedül a befolyásos zsaroló (Farkas Sándor) nem gyáva, ő nagyon is tudatos, szerelmi háromszögre tör, de mégsem éri el a célját. Persze ő sérül legkevésbé, talál majd más alanyt förtelmes játékaihoz.
Edvi Henrietta, Hedda korábbi gimnáziumi osztálytársa hiába hagyja ott bátran előző kapcsolatát, először óvatlan áldozatává válik a történéseknek, hogy aztán a végén még győztesként jöjjön ki az egészből. Az előadásban csak Sütimamiként hívott Molnár Anna igyekszik elsimítani az ellentéteket, de ehhez ő is kevés, hiába nagyon kedves és kiválóan főz.
A színen olykor feltűnik Hedda fiatalkori énje (Kuti Zsófia). Hedda szenvedélye a lövészet, szívesen kijár a lőtérre, sőt otthon is gyakorol. Még az alvást is a fejbe lövéshez hasonlítja. A dráma végén Heddát a fiatalkori énjének árnya pusztítja el: fejbe lövi. Végképp megreped a valóság.
Infó: Hedda Gabler. Henrik Ibsen drámája nyomán Miskolci Nemzeti Színház. Rendező: Rusznyák Gábor
Uniós tagság
Európa legrégebbi és legfontosabb színházi szövetsége,a z Európai Színházi Unió (UTE – Union des Théâtres de l’Europe) tagja lett a Miskolci Nemzeti Színház. A legjelentősebb európai színházakat magába tömörítő unió célja a nemzetközi kapcsolatok építése, az európai kulturális örökség megőrzése és továbbörökítése. A szervezetben jelenleg a miskolci az egyetlen magyarországi teátrum, olyanok mellett, mint a Római Nemzeti Színház, az Észak-Görögországi Nemzeti Színház, a krakkói Helena Modrzejewska Nemzeti Stary Színház, a milánói Piccolo Színház és a portugál São João Nemzeti Színház.
