Hajnalban a Hegyvidéken leesett egy kis hó. Ezért sokan vadul elkezdtek útszóró sót kiszórni a járdákra, burkolt terekre - kezdi hétfői Facebook-posztját a főváros főtájépítésze.
Bardóczi Sándor megjegyezte, tavaly például tényleg csak egyetlen napon kellett elrendelni teljes budapesti, a közutakat is érintő síkosságmentesítést. Azonban a családi házaknak, társasházaknak, kerületi önkormányzatok intézményeinek érdemes szem előtt tartaniuk, hogy a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet értelmében már hosszú évek óta tilós nátrium-kloriddal sózni a járdát.
Helyette ajánlott a ZeoCal (zeolit+xalcium) vagy a magnézium, kálium hatóanyagú síkosságmentesítés használata, esetleg a homok vagy kis szemcseméretű kavics, mulcs, ágdarálék, faforgács. Az ajánlott anyagok egy része olyan mikroelemeket tartalmaz, amelyek jót tesznek a talajnak és a bele ültetett növényeknek - magyarázza a szakértő. Hozzátette, ezzel szemben az útszóró só elszikesíti a talajt, a nátrium beépül a talajkolloidokba és egy vizet át nem eresztő nyúlós masszává teszi azt, míg a klór megöl minden talajéletet, köztük a talaj baktériumait és gombáit, amelyek szimbiózisban élnek a növények gyökereivel.
„Ezért minden sikosságmentesítés előtt mérlegeljük, mivel teszünk jót és mivel rosszat. A helyettesítő anyagok ugyan drágábbak, de azzal jót teszünk, s egyre kevesebb olyan nap van, amikor ténylegesen szükség van a síkosságmentesítésre, ezért valójában nem kerülne többe, hogy amit teszünk, azt tegyük felelősebben, mint eddig. Sok év vagy évtized növényfejlődését teheti tönkre egyetlen rosszul kivitelezett sózás. Figyeljünk oda erre is”
- zárta sorait Bardóczi Sándor.
