Ma sem hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási kollégiuma a szolidaritási hozzájárulásról szóló perben, mivel alkotmányossági aggályai merültek fel a Magyar Államkincstár eljárása miatt, vagyis hogy informális, érdemi adatokat nem tartalmazó levélben értesíti a fővárost a szolidaritási hozzájárulás adott havi befizetendő összegéről, illetve a főváros nettó költségvetési befizetői helyzetével kapcsolatban, amely a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti. A bíróság harminc napot adott a feleknek álláspontjuk alátámasztására, ezt követően dönt az alkotmányossági normakontroll eljárás megindításáról.
Maroknyi hallgatóság előtt tárgyalták kedd reggel a fővárosi önkormányzat kontra Magyar Államkincstár pert, amelynek sok milliárdos tétje a szolidaritási hozzájárulás megfizetése. A főváros kiemelte, hogy az államkincstárnak kötelessége lenne vizsgálni a szolidaritási hozzájárulás mértékét az önkormányzatnak juttatott állami támogatások tükrében, jelenleg ugyanis
az a helyzet, hogy az állam többet von el a fővárostól, mint amennyit támogatás címen juttat, így Budapest nettó befizetője a költségvetésnek, ez pedig veszélyezteti a kötelező feladatai ellátását.
Az államkincstár jogi köntösbe csavarva, a jól ismert „nem vagyok a magam ura” fordulattal érvelt, mondván a MÁK csupán adatokat szolgáltat és az informatikai hátteret biztosítja, de a hozzájárulás mértékét nem ők határozzák meg. Védekezésében arra is kitért, hogy a főváros pernyertessége veszélyes precedenst teremthetne és veszélyeztetné a költségvetési egyensúlyt.
A bírósági tárgyalás arról győzött meg, hogy jó úton jár a főváros, hiszen nem utasította el a szolidaritási hozzájárulás ügyében benyújtott keresetünket. A bíróság a főváros szerint rendelkezik az érdemi döntéshez szükséges hatáskörökkel, de
természetesen tiszteletben tartjuk, ha az eljárásba be kívánja vonni az Alkotmánybíróságot. A fővárosnak természetesen az az érdeke, hogy a per minél előbb lezáruljon – válaszolta a Népszava kérdésére a bírósági tárgyaláson részt vevő Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki némiképpen csalódott volt az újabb halasztás miatt,
de megerősítve látja a főváros álláspontját, miszerint jelentős probléma van a szolidaritási hozzájárulás kivetése és beszedése körül.
Az azonnali jogvédelemmel kapcsolatban megvárják a másodfokon eljáró Kúria csütörtökre várható döntését, amely reményeik szerint a főváros számára kedvező lesz, és eltiltja a Magyar Államkincstárat a további inkasszótól. Ez nem csupán elvi, hanem nagyon is gyakorlati jelentőséggel bír, mivel a fővárosi önkormányzat számláján ma 3 milliárd forint van, miközben a szolidaritási hozzájárulás összege november és december hónapra is 3,9-3,9 milliárd forint.
Mint emlékezhetünk: a fővárosi önkormányzat még júniusban indított pert a Magyar Államkincstár ellen
a Tarlós-éra óta tizenkétszeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások fenntartását veszélybe sodró szolidaritási hozzájárulás
miatt. Karácsony Gergely főpolgármester akkor azt mondta: „nem csupán Budapest, hanem egész Magyarország-ellenes az a költségvetési politika, amit az Orbán-kormány folytat az önkormányzatok rovására. A főváros vezetésének kutya kötelessége, hogy minden lehetséges jogi eszközzel fellépjen a Fidesz sarcpolitikája ellen”. A városvezető úgy vélte, ha győznek a perben, az az egész önkormányzati finanszírozási rendszer összeomlását hozza el.
A Fővárosi Törvényszék azonban alig egy hónappal a kereset beadása után tárgyalás nélkül, eljárásjogi hibára alapozva visszautasította a fővárosi önkormányzat keresetét, arra való hivatkozással, hogy nincs hatásköre vizsgálni a Magyar Államkincstár eljárásának törvényességét. A főpolgármester dermesztőnek tartotta ezt a jogértelmezést, hiszen a közigazgatási cselekvések jogszerűségének vizsgálata még az Alaptörvény szerint is a bíróságok hatáskörébe tartozik. Majd hozzáteszi: „ha úgy lehetne egy állami szervnek pénzt beszedni és bankszámlát inkasszálni, hogy nincs efölött bírósági kontroll, az még Putyin Oroszországánál is mélyebbre taszítaná a közállapotokat”.
Tárgyalás nélkül elutasították Budapest keresetét a szolidaritási adó ellen, a főváros fellebbezA közigazgatási perrendtartás egy viszonylag új, alig 5 éves jogintézmény, az önkormányzatok nem is igen éltek vele eddig, így a főváros kitaposatlan útra lépett. De a közigazgatási bíróság bizonytalanságát is jelezte, hogy nem mertek belemenni az érdemi eljárásba, inkább eljárás jogi hibára hivatkoztak a kereset visszautasításánál.
Budapest azonban nem adta fel és a Fővárosi Ítélőtáblához fordult jogorvoslatért, amely azután szeptember 25-én kelt végzésében a per lefolytatására utasította a Fővárosi Törvényszéket. A főváros azzal érvelt, hogy a költségvetési törvény szembe megy az alaptörvényben foglaltakkal és a nemzetközi szabályozással, miszerint az önkormányzatok saját bevételeit és vagyonát nem vonhatja el az állam. Az Orbán-kormány azonban ezt teszi, amikor a fővárosi önkormányzattól 25 milliárddal több szolidaritási hozzájárulás befizetését kéri, mint amennyi normatívát működésre ad az idén. Jövőre ráadásul az idei iparűzési adóbevétel várható összegéből számítottan az elvonás már 75 milliárd lesz, ami teljességgel kigazdálkodhatatlan.
A fővárosi önkormányzat ugyanakkor nem hajlandó belemenni abba a zsákutcába, hogy az Orbán-kormány kiszolgálása érdekében csökkentsék a közszolgáltatások színvonalát.
Budapest vezetése abban bízott, hogy még az idén jogerős ítéltet hoznak a perben. Budaörs korábban hasonló tárgyban indított, igaz nem közigazgatási, hanem polgári peres eljárásának lezárására viszont immáron két éve hiába vár a Pest megyei város.
A főváros egyébként azonnali jogvédelmet kért annak érdekében, hogy a még ki nem fizetett hozzájárulás összegét a per lezárultáig ne kelljen befizetnie az önkormányzatnak. A Fővárosi Ítélőtábla meg is adta a jogvédelmet. Az államkincstár megfellebbezte a döntést, két hónapig tartotta magát, majd arra hivatkozva, hogy a jogvédelem lejárt, 5,6 milliárdot vett le az önkormányzati számláról.
Folytatódik a harc Budapest számlájáról leemelt 5,6 milliárd forint ügyében