Tárgyalás nélkül elutasították Budapest keresetét a szolidaritási adó ellen, a főváros fellebbez

Ez gyorsan ment. Alig egy hónap alatt tárgyalás nélkül, eljárásjogi hibára alapozva visszautasította a fővárosi önkormányzat keresetét szolidaritási adó ügyben a Fővárosi Törvényszék.

A hírt alig titkolt győzelmi mámorral Varga Mihály pénzügyminiszter osztotta meg elsőként közösségi oldalán: „a Fővárosi Törvényszék visszautasította a főpolgármester keresetét, amelyben az adófizetés alól próbált kibújni”. A posztot azután még kommentálta is, miszerint „az ország leggazdagabb településeként sok más önkormányzathoz hasonlóan Budapestnek is szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie a szegényebb településeknek, összesen 57,8 milliárd forintot. A főpolgármester ezt az összeget nem hajlandó befizetni”. Majd még hozzáfűzte az elmúlt hetekben Tarlós István volt főpolgármester által újra elővett lemezt, miszerint Karácsonyék 2019-ben 214 milliárd forint megtakarítást örököltek az előző városvezetéstől, de mára már csődbe vitték a fővárost. Mint írta: annak ellenére élték fel a tartalékokat, hogy a főváros adóbevételei minden korábbinál magasabbak, iparűzési adóbevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot.

Nem sokkal később Karácsony Gergely szintén közösségi oldalán kommentálta a törvényszéki döntést. Először is leszögezte, hogy a főváros megfellebbezi a szolidaritási hozzájárulás ügyében hozott elsőfokú bírósági döntést. Majd felidézte, hogy a fővárosi önkormányzat több mint egy hónapja indított pert a Magyar Államkincstár ellen a Tarlós-éra óta tizenkétszeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások nyújtását veszélybe sodró szolidaritási hozzájárulás miatt.

A Fővárosi Törvényszék tartalmi vizsgálat nélkül utasította vissza a főváros keresetét első fokon, arra való hivatkozással, hogy nincs hatásköre vizsgálni a Magyar Államkincstár eljárásának törvényességét. A főpolgármester dermesztőnek tartja ezt a jogértelmezést, hiszen a közigazgatási cselekvések jogszerűségének vizsgálata még az Alaptörvény szerint is a bíróságok hatáskörébe tartozik. Majd hozzáteszi: „ha úgy lehetne egy állami szervnek pénzt beszedni és bankszámlát inkasszálni, hogy nincs efölött bírósági kontroll, az még Putyin Oroszországánál is mélyebbre taszítaná a közállapotokat”.

A városvezető szerint az érdemi bírósági eljárásban bizonyítani tudnák, hogy miért jogsértő a szolidaritási hozzájárulás mértéke és beszedése. Az elsőfokú bírósági döntés éppen annak a felelősségét hárította el, hogy ebben állást kelljen foglalnia. Karácsony „csak remélni tudja, hogy a törvényszék nem politikai nyomásra hozta ezt a döntését”.

Budapest a Fővárosi Ítélőtáblához fordul jogorvoslatért. Egyrészt ezzel tudják megvédeni a budapesti közszolgáltatásokat, másrészt mert még emlékeznek a Bibó István Szakkollégium névadójának tanítására, miszerint érdemi bírósági kontroll nélkül a közigazgatás úri huncutság.

Fogják még sanyargatni a fővárost

Ahogy a Népszava arról korábban beszámolt a főváros azzal érvelt, hogy a költségvetési törvény szembe megy az alaptörvényben foglaltakkal és a nemzetközi szabályozással, miszerint az önkormányzatok saját bevételeit és vagyonát nem vonhatja el az állam. Az Orbán-kormány azonban ezt teszi, amikor a fővárosi önkormányzattól 25 milliárddal több szolidaritási hozzájárulás befizetését kéri, mint amennyi normatívát működésre ad az idén. Jövőre ráadásul az idei iparűzési adóbevétel várható összegéből számítottan az elvonás már 75 milliárd lesz, ami teljességgel kigazdálkodhatatlan. Ráadásul Karácsony az önkormányzati háttérszámításokra hivatkozva azt állította, hogy az idei önkormányzati bevétel kevesebb lesz a Pénzügyminisztérium által kalkuláltnál, így még rosszabbul járnak, hiszen a sarc összegét a tárca számításai alapján határozzák meg, miközben a tényleges bevétel elmarad attól.

A fővárosi önkormányzat nem hajlandó belemenni abba a zsákutcába, hogy a kormány kiszolgálása érdekében csökkentsék a közszolgáltatások színvonalát. Budapest vezetése abban bízott, hogy még az idén jogerős ítéltet hoznak a perben, de arra aligha számított, hogy egy hónap alatt ítélet születik. Budaörs korábban hasonló tárgyban indított, igaz nem közigazgatási, hanem polgári peres eljárásának lezárására viszont immáron két éve hiába vár a Pest megyei város.

A per sikerében egyébként a kormány se bízhatott igazán. Erre utal, hogy a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló júliusi salátatörvényben egy újabb fővárosi önkormányzat sanyargatására alkalmas eszközt rejtettek el.

Az államháztartási törvény módosításával beemelték az állami normatívák közé a közösségi közlekedés működtetésére kapott havi egymilliárd forintot. (Ebből egyébként agglomerációs közlekedési hozzájárulásként havi 548 millió forintot rögtön vissza is fizet a főváros két állami cégnek, a MÁV-nak és a Volánbusznak.) Ezzel a trükkel a kormány a fővárosi közlekedésre adott az évi 12 milliárdot is bevonta abban a körbe, amelyre inkasszót vethet ki a Magyar Államkincstár az esedékes, ha a fővárosi önkormányzat által be nem fizetett szolidaritási hozzájárulás okán. A főváros által évente kapott hagyományos feladatokra kapott normatíva összege 23 milliárd forint, ennél azonban már többet fizettek vissza az államnak.

Új eljárás, új jogvédelem

Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes a Népszavának azt mondta, hogy a főváros által még fizetendő szolidaritási hozzájárulás a központi költségvetés számára is érzékelhető összeg, ez a 33 milliárd forint nagyon is hiányozhat az államkasszából. Így már érthető a pénzügyminisztere ma reggeli öröme a Fővárosi Törvényszék döntése felett.

Kiss Ambrus szerint az államháztartási törvény módosítása, a közlekedésre kapott támogatás visszatartási lehetőségének biztosítása is azt mutatja, hogy a kormány maga sem bízott abban, hogy a bíróság nyitva tartja számukra az utat a szolidaritási hozzájárulás begyűjtésére. Ha a bíróság megadja az azonnali jogvédelmet és a kormány erre válaszul nem fizeti ki a közlekedési normatíva következő egymilliárdját, akkor Budapest sem fizet az agglomerációs közlekedésért.

Az elsőfokú döntés kihirdetése után Kiss Ambrus a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy a fellebbezésben azt kérik a Fővárosi Ítélőtáblától, hogy utalja vissza első fokra az ügyet és kötelezze érdemi tárgyalásra a Fővárosi Törvényszéket. A főváros egyébként ismét azonnali jogvédelmet kér annak érdekében, hogy a még ki nem fizetett hozzájárulás összegét a per lezárultáig ne kelljen befizetnie az önkormányzatnak. Mivel az ítélet nem jogerős, a per nem zárult le, így a főváros nem fogja befizetni a július végén esedékes újabb 4 milliárdos részletet.

A közigazgatási perrendtartás egy viszonylag új, alig 5 éves jogintézmény, az önkormányzatok nem is igen éltek vele eddig, így a főváros kitaposatlan útra lépett. De a közigazgatási bíróság bizonytalanságát is jelzi, hogy nem mertek belemenni az érdemi eljárásba, inkább eljárás jogi hibára hivatkoztak a kereset visszautasításánál.