Gazdaságunkban már csak egy szféra működik stabilan: a bankvilág. Annak ellenére, hogy az ügyfeleknek gyakorta bosszúságot okoznak a magas díjaikkal, vagy azzal, hogy a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MBH Bank bezárta a kistelepülések elsöprő többségén működő, a lakosság pénzügyi szokásait kiszolgáló helyi fiókjait, amelyet aligha pótolnak a vándorcirkuszos módon a falvakat, városkákat járó mobilbankok, erősen leszűkített szolgáltatásaikkal.
Az MNB legfrissebb jelentése szerint a hazai bankrendszer nem csak válságállónak bizonyult, hanem a folyamatos siránkozásaik, a reájuk mért különadók (esetükben az őket "sújtó" jelző aligha lehetne hiteles) ellenére, a visszaeső lakossági és vállalati hitelpiaccal dacolva olyan magas profitot zsebelt be, amire még nem volt példa. Természetesen a magas nyereség nem az égből pottyant a pénzintézetek ölébe, hanem az infláció miatt a magasba szökő hitel-, és a nevetségesen alacsony betétkamatoknak köszönhetően. A jegybanknál azt jósolják, hogy a hitelezés és a banki megtakarítások mérséklődése 2023-ban éri el a mélypontját, s innen, a jövőre még mindig törékeny gazdasági növekedés ellenére már felfelé vezet az út.
A bankok azzal számoltak, hogy a kamatstop január 1-jével megszűnhet. A kormány döntése nyomán azonban csalódniuk kell. A kormány tegnap bejelentett döntése értelmében a kkv-knál április 1-jéig, a lakosságnál pedig július 1-jéig nem emelkednek a kamatok. A 300 ezer szerződés 1200 milliárd forintos hitelállományát birtokló ügyfelek most fellégezhetnek, hiszen a jegybank számításai szerint akár 27 százalékos mértékben is nőhettek volna a kamatterhek. A bankok viszont sokkal kevésbé örülnek ennek. Hittek a kormányzat korábbi ígéreteinek, már fel is készültek arra, hogy visszaáll a piaci rend. Lenyelik a békát, bár aligha hisznek Gulyás Gergely kancelláriaminiszter indokának: a háború és a „téves gazdasági szankciók miatt” az akció prolongálására szükség volt. A bankoknak feltehetően nehéz évük lesz a 2024-es. De nem fognak belerokkanni.