A mostani globális zűrzavar és megosztottság idején a nemzetközi közösség egy miniszteri ülésen készül megerősíteni politikai támogatását és kollektív elkötelezettségét az Egyesült Nemzetek Szervezetének békefenntartói tevékenysége mellett.
Ez az első alkalom, hogy a világ minden tájáról érkező külügy- és védelmi miniszterek Afrikában gyűlnek össze: december 5-én és 6-án Accrában tesznek konkrét vállalásokat a békefenntartás hatékonyságának növelése érdekében.
Az emberiség negyede konfliktusok sújtotta területeken él, és körülbelül 108 millió ember kényszerül lakóhelye elhagyására – ezek a számok több mint duplájára nőttek egy évtized alatt. Ezekben az időkben sürgősen szükségünk van a nemzetközi közösség teljes, egységes támogatására, hogy jobban szolgálhassuk a világ legkiszolgáltatottabbjait.
Legfőbb célunk a hosszú távú béke elérése politikai eszközökkel, amelyhez kiemelkedően fontos a széleskörű politikai támogatás biztosítása és minden érintett szereplő mozgósítása, beleértve a helyi lakosságot is. A ma kihívásaihoz igazodó, rugalmasabb és hatékonyabb békefenntartás szintén a partnerségek létrehozásán és elmélyítésén alapszik. Ez a kérdés lesz a 2023-as miniszteri ülés középpontjában.
Az eseményen a tagállamoknak meg kell mutatniuk elkötelezettségüket az ENSZ békefenntartói tevékenysége mellett, mégpedig olyan új vállalások formájában, amelyek segítenek kielégíteni a jelenlegi és jövőbeli szükségleteket; valamint új vagy kibővített partnerségeken keresztül a kapacitásépítés, a képzés és a felszerelés terén.
Az ENSZ békefenntartók elsődleges céljának eléréséhez szükségünk van a tagállamok erősebb, egységes politikai támogatására, hogy a konfliktusban álló feleknek segíthessünk megtalálni a politikai megoldásokat. Ez összhangban van António Guterres főtitkár Új Program a Békéért agendájával, amely világos értékelést nyújt a kollektív biztonsági rendszer előtt álló kihívásokról, és cselekvésorientált ajánlásokat kínál a tagállamoknak a jövő évi Jövő Csúcstalálkozója előtt. Ezek a békét és biztonságot fenyegető bonyolult kihívások azt igénylik, hogy az ENSZ képes legyen testreszabott, operatív válaszokat megfogalmazni, majd támogatni ebben más szereplőket, mint például az Afrikai Uniót.
Az idei miniszteri találkozó célja, hogy erősítse az ENSZ békefenntartási műveletek eszköztárát, különösen a polgári lakosság védelmével összefüggésben, ami a legtöbb ENSZ -békefenntartási misszió prioritásai közé tartozik. Folyamatosan javítanunk kell a békefenntartók biztonságán és védelmén is, mivel ők egyre gyakrabban válnak fenyegetések és erőszak célpontjaivá. Megfelelő mentális egészségügyi ellátás biztosítása is nélkülözhetetlen. A tagállamokkal együttműködve további lépéseket kell tenni a visszaélések - például a szexuális zaklatás és kizsákmányolás - kezelésére, valamint az áldozatok hatékonyabb támogatására.
Hosszú távú béke csak akkor lehetséges, ha a közösség minden tagja része a megoldásnak, beleértve azt is, hogy több nőt vonunk be a politikai folyamatokba és a békefenntartó misszióinkba. Ghána kitűnő példa erre, hiszen minden szinten és minden szerepben jelentős számú nő vesz részt békefenntartó műveletekben. Közéjük tartozik a ghánai Cecilia Erzuah kapitány, aki az ENSZ abjeji ideiglenes biztonsági haderejében végzett védelmi erőfeszítéseiért elnyerte az ENSZ katonai, nemek közötti esélyegyenlőségi díját.
Erzuah kapitány egyike a több mint kétmillió katonai, rendőri és civil békefenntartónak, akik számtalan életet mentenek meg, konfliktusokat előznek meg, és már több mint 75 éve támogatják a politikai folyamatokat. Minden tőlünk telhetőt megteszünk és mindig jobbra törekszünk – beleértve annak a 4200 békefenntartó örökségének továbbvitelét is, akik a béke szolgálatában vesztették életüket.
Az évtizedek alatt megtanultuk, hogy fenntartható béke csak helyi irányítású megoldásokon keresztül érhető el. Ezt olyan országok példái bizonyítják, mint Namíbia, Kambodzsa, Sierra Leone, Kelet-Timor és Libéria, ahol a békefenntartók politikai szereplőkkel, a civil társadalommal, nőkkel és fiatalokkal dolgoztak együtt a háborútól a békéig vezető rögös úton.
A békefenntartás bizonyítható hatása ellenére soha nem felelhet meg minden igénynek vagy elvárásnak. Korlátaira az olyan hosszú ideje húzódó konfliktusok mutatnak rá, amelyeket bonyolult geopolitikai és transznacionális tényezők okoznak. Különösen igaz ez akkor, amikor a Biztonsági Tanács megfelelő erőforrások vagy politikai támogatás nélkül ad túlságosan ambiciózus megbízásokat békefenntartó misszióknak.
A jelenlegi konfliktusoknak a polgári lakosságra gyakorolt szörnyű hatása egyértelműen emlékeztet a politikai megoldások fontosságára. Bár sok békefenntartó misszió már évtizedek óta működik, messze nem a múlt relikviái.
Az UNIFIL például azért dolgozik, hogy enyhítse a feszültséget az Izrael és Libanon között húzódó, „kék vonal” mentén – beleértve a mindkét féllel való kapcsolattartást is. Ezek a műveletek alapvető szerepet játszanak a polgári lakosság védelmében és a tűzszünetek fenntartásában, amíg a végső politikai megoldás keresése folyamatban van. Ha valami, akkor éppen a missziók hosszú élettartama mutatja, hogy a béke mennyire összetett egyenlet. Olyan feladvány, amelynek megoldása minden érintett fél együttműködését igényli, de emellett szükségessé teszi a tagállamok részéről a multilateralizmus iránt való kollektív, megingathatatlan elkötelezettséget is. Ez szükséges ahhoz, hogy az ENSZ békefenntartói tevékenysége továbbra is alapvető eszköz maradjon a béke elérésére.
Várjuk, hogy ez az elkötelezettség a tagállamok konkrét vállalásain keresztül cselekvéssé alakuljon Ghánában. A közösségek, amelyeket szolgálunk, nem érdemelnek kevesebbet.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.