Ezt – ahogyan arról lapunkban beszámoltunk – a múlt héten kezdte tárgyalni az országgyűlés.
Novák Előd: újabb javaslatai előtt a Mi Hazánk sem a Fidesszel, sem mással nem egyeztetettA grémium Fidesz-KDNP-s képviselői jellemzően technikai kérdésekben bizonyultak aktívnak, az egyetlen valódi módosítást az a javaslatuk jelentette,
amely a listás bejutási küszöböt egységesen 5 százalékban állapítaná meg, azaz a közös listáknak is elegendő lenne elérni a minimális szavazatszámot.
A szélsőjobboldali párt javaslata szerint két párt közös listája esetében 10, ennél több formációt tömörítő listánál 15 százalék lett volna a bejutási küszöb. Az alacsonyabbra tett léc a lapunk által megkérdezett szakértők szerint azt jelenti, hogy a kormánypártok célja, minél több szervezet próbáljon mandátumot szerezni, illetve, hogy a 2019-ben egységes, sokpárti ellenzéki koalíciót megpróbálják feldarabolni. Abban bízva, hogy ezzel nemcsak megoszlanak a kormányellenes szavazatok,
de ellenzéki győzelem esetén nehezebb lesz megfelelő koalíciót kialakítani.
Mint arról többször írtunk, a Mi Hazánk a múlt hét elején, az eredendően az ÁSZ beszámolója miatt összehívott rendkívüli ülésnapra nyújtotta be – az országgyűlési választásokról szóló módosítója mellett – a fővárosi helyhatósági választási rendszert átalakító javaslatát. E szerint visszaállítanák a 2014-ig érvényes listás választásokat, vagyis, hogy
nem a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9, kompenzációs listáról bekerülő képviselő alkotná a közgyűlést, hanem a grémium összetételét a pártlistákra leadott voksok határoznák meg.
A múlt csütörtöki általános vitán nem derült ki, hogy a kormánypártok támogatnák-e a számukra egyébként kedvező változtatást – lapunk erre vonatkozó kérdéseire sem válaszoltak –, ám ahogyan korábban az igazságügyi, úgy ezúttal csütörtökön, a törvényalkotási bizottságban – mely három óra alatt lezavart 32 törvényjavaslatot - is megszavazták, persze saját benyújtott módosításaikkal együtt. Arra azonban – ellenzéki társaik kérdésére – ezúttal sem mondtak semmiféle konkrétumot, a jövő heti – elvileg december 12-i – voksoláson a Fidesz-KDNP megszavazza-e a széljobbos javaslatokat.
Mi Hazánk: Paktumot kötött a Fidesz a balliberális pártokkal a választási törvény módosításáról
Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke csütörtök esti közleményében reagált. Azt írja, hogy a balliberális pártok érdekében nyújtott be módosító javaslatot a Fidesz a fővárosi választási rendszer arányosabbá tételét célzó Mi Hazánk-előterjesztéshez, hogy pl. 3 párt közös listája esetén 15% helyett csak 5% legyen a küszöb.
Úgy véli, hogy az Országgyűlés Kodifikációs Főosztálya számos jogtechnikai módosítása mellett az egyetlen érdemi módosítást a Fidesz nyújtotta be bizottsági módosító javaslatként, és ez egyértelműen a töredezett baloldal érdekét szolgálja, illetve a kis pártokét (melyek így több választási blokkban is indulhatnak), szembemenve a régi szabállyal, miszerint két párt közös listája esetén 10, három vagy több párt összefogásánál 15% a küszöb. Ráadásul ezt a módosító javaslatot akkor nyújtották be (a részletes vita lezárása után), amikor már a törvényjavaslat előterjesztői visszavonására sincs lehetőség a házszabály szerint. A Törvényalkotási Bizottság az előterjesztői tiltakozás ellenére elfogadta a kormánypárti módosító javaslatot.
Novák Előd szerint a Fidesz és a balliberális pártok közti paktum gyanúját erősíti, hogy utóbbiak annak ellenére sem nyújtottak be semmilyen módosító javaslatot, hogy az általános vita expozéjában előre jelezte: előterjesztőként Szabadi István képviselőtársával befogadnak minden olyan módosító javaslatot, amely a törvény hatályba lépését kitolná akár a júniusi választás utánra, feltéve, hogy a benyújtó vállalja a zárószavazáson való támogatását a fővárosi és az országgyűlési választási rendszer arányosabbá tételét célzó Mi Hazánk-indítványoknak.
László Róbert: Kizárt, hogy a Fidesz támogatná a parlamenti voksolás arányosabbá tételétÁSZ-eljárás: nem kaptak külföldi pénzt a pártok
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés 2023. november 30-i rendkívüli plenáris ülésén már elmondta: az ÁSZ az ellenőrzés során megállapította, hogy az (ellenzéki) összefogásban érintett pártok a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól (MMM) „közvetve külföldről származó tiltott támogatásban, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesültek”, amelynek összege meghaladta a 260 millió forintot. Ez áll abban az ÁSZ-tól kapott válaszban, amelynek egy másik részletét előző cikkünkben már idéztük.A számvevőszék hozzáfűzte: további több mint 1,4 milliárd forint összeg esetében – az ÁSZ jelzése alapján – adóhatósági eljárások vannak folyamatban. A számvevőszék mostani részlejelentése tehát „a NAV hatósági vizsgálatával nem érintett kiadások tekintetében rögzíti a jogkövetkezményt”.
Az ÁSZ-tól egyebek között azt kérdeztük, vannak-e bizonyítékaik arra, hogy a pártok valóban felhasználtak külföldi pénzt a kampány során, és azt egyenlő arányban használták fel. A válaszból kiderült: az ÁSZ nem is állítja, hogy a pártok pénzhez jutottak volna, hiszen a számvevőszék „közvetve” adott, „nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásról” ír. Kérdésünkre Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt, az MMM vezetője hangsúlyozta, hogy az ÁSZ által kifogásolt támogatásból nem részesültek az ellenzéki pártok.
Cz. G.