A magyar miniszterelnök a Le Point hetilapnak adott interjújában azt mondta, „jogi szempontból ez nem éppen vétó”. „Mondjuk úgy, hogy nem járulok hozzá ahhoz, amit rossz döntésnek tartok. Az én elképzelésem Európáról az, hogy ha nem ért egyet mindenki, akkor nincs döntés” – fogalmazott. Azt – tette hozzá – támogatja, hogy az Európai Tanács „jó jelzéseket küldjön Ukrajnának”, de „vannak azonban más típusú jelzések is, amelyeket az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások megkezdésén kívül is el kell küldeni. Ezt nem kellene tennünk.”
Érdekes volt az interjúban megfigyelni, hogy Orbán Viktor már nem a „mi magyarok” fordulatot használta, hanem a „mi európaiakat”, tehát ő már egész Európa nevében beszél. Mint fogalmazott, „mi Európaiak nem vagyunk hajlandóak teljes jogú tagként elfogadni” Ukrajnát. Szerinte nem igaz az az Európai Bizottság jelentésében megfogalmazott állítás, amely szerint a csatlakozási tárgyalások feltételeként megfogalmazott hét előfeltételből már négy teljesült. „Ukrajna köztudottan a világ egyik legkorruptabb országa” – tette hozzá. Orbán emellett a súlyos gazdasági következményekkel indokolta a vétót, szerinte Franciaországnak évente 3,5 milliárd euróval többet kellene fizetnie az EU kasszájába, ha Kijev csatlakozna. Megjegyzendő: most a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről születne döntés és nem a csatlakozásról. Szerbiával például 2014 óta tárgyalnak, de még mindig nincs céldátum az ország számára, Törökországgal pedig 2005 októbere óta. A csatlakozási tárgyalások célja éppen az, hogy felzárkóztassa az adott országot az uniós létre.
Újabb levelet írt Orbán Viktor az Európai Tanács elnökének Ukrajna uniós csatlakozásáról, most azt akarja, hogy a téma ne legyen napirenden a jövő heti brüsszeli csúcsonPedro Sánchez spanyol miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Orbán Viktorral Ukrajna EU-csatlakozásáról az Európai Tanács ülésének előestéjén – közölte Sánchez és Orbán az X közösségi oldalon. Sánchez elmondta, Spanyolország továbbra is pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszióval szemben. „A bővítés befektetés Európa békéjébe, biztonságába, stabilitásába és jólétébe. Az EU soros elnökségeként Spanyolország minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy konszenzust alakítson ki a 27 ország között, és fenntartsa az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatást az orosz agresszióval szemben. A szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme az Európai Unió egyik alapvető értéke” – írta Sánchez. Orbán viszont ellentmondott kollégájának, mégpedig azzal, hogy nincs egység az EU-ban ebben a kérdésben. „Az üzenetem világos volt: tartózkodnunk kell attól, hogy Ukrajna decemberi uniós csatlakozásáról beszéljünk, mivel ebben a kérdésben nincs egység a tagállamok között” – írta a magyar miniszterelnök.
Hogyan finanszírozza az EU Ukrajnát a magyar vétó esetén? Az Európai Unió bármilyen magyar vétót megkerülhet, és 50 milliárd euró (53,4 milliárd dollár) segélyt adhat Ukrajnának – közölték eközben uniós tisztviselők.
Mint az osztrák Die Presse a napokban megírta, létezik egy B terv Ukrajna pénzügyi támogatásának kérdésében. Az A tervet az Európai Bizottság június 20-án mutatta be egy rendelet formájában, amely létrehozná az Ukrajna-programot. Ez a pénzügyi eszköz legalább 50 milliárd eurónyi kölcsönt és vissza nem térítendő támogatást garantálna Ukrajnának a 2027-ig tartó négy év alatt, beleértve a 2027-et is. 33 milliárd euró az EU költségvetéséből, 17 milliárd euró pedig a pénzügyi piacokról származna. Ehhez azonban egyhangú döntésre lenne szükség, erre mond nemet Orbán.
A B terv szerint a másik 26 uniós állam Magyarország nélkül indítaná el ezt a pénzügyi eszközt. Az uniós költségvetés helyett arányosan felelnének érte. – Akkor majd csak megcsináljuk nélküle – kommentálta ezt a modellt egy uniós diplomata a Die Pressének. Az osztrák lap hozzáteszi, nehéz lesz ezen a kétoldalú alapon biztosítani az Ukrajnának a következő négy évben nyújtandó teljes uniós támogatást. Valamennyi pénzügyminiszter az emelkedő kamatlábakkal és az adósságtörlesztés csökkentésének szükségességével küzd. Erről a B-tervről tehát biztosan nem a jövő heti csúcstalálkozón döntenek, de ha igen, akkor sem 2024-ig. Ha az USA Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatását megszüntetnék - a segélypénzek jelenleg Washingtonban ragadtak -, akkor viszont az európaiak részéről nagyobb lenne a cselekvési kényszer.
Ami az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését illeti, az EU legalább mentené a menthetőt azzal, ha hangsúlyozná, hogy maga a Bizottság is azt ajánlja jelentésében, Ukrajna hajtson végre néhány kezelhető reformot, mielőtt a tárgyalások pontos kereteit meghatározzák. Erre márciusig szabott határidőt. Ez további három hónapot ad.
