Videoüzenetben is beszámolt Volodimir Zelenszkij arról, hogy Javier Milei argentin elnök beiktatásán Orbán Viktorral is beszélt, de azonfelül, hogy azt mondta, lényegre törő egyeztetést tartottak, részletek nem derültek ki, amint az sem, hogy ez a rövid megbeszélés bármilyen hatással lesz-e Orbán Viktor álláspontjára, azzal kapcsolatban, megkezdje-e az EU a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel. Az ukrán vezetés mindenesetre derűlátó a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcs előtt: bíznak benne, hogy a múlt pénteken elfogadott jogszabályok, köztük a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozó törvény nyomán lehetővé vált, hogy elinduljanak a csatlakozási tárgyalások. Zelenszkij elnök - aki még aznap éjszaka aláírta a jogszabályokat – és Denisz Smihal kormányfő egyaránt hangsúlyozta, megtették, amit az Európai Bizottság az integrációs folyamat e szakaszában elvárt az országtól. Az ukrán sajtó ugyanakkor az elmúlt napokban több alkalommal figyelmeztetett rá, hogy az ukrán törekvések útjában áll a magyar kormány politikája, illetve Orbán Viktor vétófenyegetése.
Az ukrán elemzések utalnak rá, hogy a különféle magyar kifogásokban hol ez, hol az kerül előtérbe, mindenesetre a nyelvhasználati törvény módosításával Magyarországnak kevesebb érve marad – mondta az RBK ukrán hírügynökségnek Jevhen Kudrjavec, az oktatási miniszter első helyettese. A politikus hangsúlyozta, a módosítások nem budapesti követelésekre történtek, még ha vannak is benne olyan változtatások, amelyek a magyar fél kedvére valók – ez is része volt annak a „házifeladatnak”, amelyet az Európai Bizottságtól kaptak. Kudrjavec hozzátette, folytatják a tárgyalásokat a magyarokkal, és teljesítik az uniós követeléseket.
Az ukrán sajtó egy része úgy gondolja, hogy a kisebbségi nyelvhasználat, vagy egyéb vitás kérdések önmagukban még nem adnak magyarázatot arra, miért akarja a magyar kormány az ukrán eurointegrációs folyamatot zátonyra futtatni. Elsősorban a pénzről van szó – mondják. Orbán Viktor azért keménykedik, mert hozzá akar jutni ahhoz a pénzhez, amelyet az Európai Unió a jogállamiságot érintő kifogások miatt már egy éve visszatart. Meglehet, ezúttal is úgy lesz majd, akárcsak korábban, amikor Orbán blokkolni akart Ukrajnát érintő uniós határozatot: az európai vezetők végül mégiscsak meg tudták győzni őt – véli az ukrán hírügynökség. Az Új Európa Centrum intézet első igazgatóhelyettese azonban úgy látja, a magyar kormányfő magatartása sokkal többről árulkodik. Szerhij Szolodkij szerint a mai magyar politika az uniós országok közös erőfeszítéseinek szétverésére irányul. Ez a politika különösen nagy kárt okoz az uniónak. Természetesen Ukrajnának is, de mindenekelőtt magának az EU-nak, amely fokozott erőfeszítéseket tesz a nemzetközi viszonyok stabilizálása érdekében, Magyarország viszont minden tőle telhetőt elkövet, hogy szétrombolja ezeket a törekvéseket.
Szolodkij mindazonáltal optimista. Bízik egy olyan döntésben, amely megfelel minden érintett félnek. Szerinte a vétó Magyarországnak sem érdeke, már csak azért sem, mert így veszélybe sodorhatja azt, ami a módosított nyelvhasználati törvénnyel az ukrajnai magyar kisebbség ügyében megszületett. Talán Budapesten megértik, hogy nemcsak Ukrajnának, hanem saját maguknak is kárt okoznak – tette hozzá.
Ukrán sajtóhírek szerint Brüsszelben az uniós nagykövetek már dolgoznak az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló kommünikén. Ez kedvező jelzés az ukránoknak, a szöveg azonban még az utolsó pillanatban is változhat. Volodimir Deniszjuk, a Geostrategy elemző csoport tudományos munkatársa szerint olyan döntés is születhet, amely további kikötéseket tartalmaz majd, miközben Ukrajna – az Európai Bizottság javaslata alapján – világos és kedvező jelzést vár az uniós vezetőktől, Kijevben pedig készítik elő Zelenszkij elnök brüsszeli útját.