Donald Tusk száznapos reformprogramot kezd, de a lengyel-lengyel háború befejezésére kicsi az esély

Donald Tusk tegnap elmondta programbeszédét, bemutatta koalíciós kormányát és bizalmat kért és kapott a szejmtől. Az előre tisztázott menetrend értelmében Andrzej Duda államfő ma az elnöki palotában felesketi az új kabinetet. Ezzel formálisan is megtörténik a kormányváltás, ismét Donald Tusk lett a miniszterelnök, december 14-én ő utazhat Brüsszelbe, hogy részt vegyen az EU csúcsértekezletén.

Beszéde jelentős részében a miniszterelnök azokhoz fordult, akik a kisebbségbe szorult eddigi kormánypártra, a konzervatív-nacionalista Jog és Igazságosságra (PiS) szavaztak, arról próbálva meggyőzni, a jobboldali tábort, hogy a demokratikus négypárti koalíció hatalomra jutása nem hozza sem az erkölcsök összeomlását, sem pedig az ország nemzeti jellegének, függetlenségének elveszítését. Ezt indokolta a hétfői nap legdrámaibb jelenete, amikor Donald Tusk beszédét követően Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke felrohant a szónoki emelvényre és az új kormányfőt német ügynöknek nevezte. Ez a hangütés aligha tesz lehetővé gyümölcsöző kormány-ellenzék együttműködést, nemzeti megbékélésről nem is beszélve.

Tusk arra is emlékeztett, Lengyelország a globális és európai konfliktus csomópontjában van, szomszédságában Oroszország agresszív háborút folytat, a migrációs és a klímaválság a lengyeleket is sújtja. E helyzetből egyetlen állam sem képes kijönni magányosan, az európai és a globális együttműködés az egyetlen megoldás. Utalt ezzel arra, hogy a megelőző nyolc évben a PiS szövetségesek helyett ellenségeket gyűjtött, s elszigetelte Lengyelországot az EU-tól, időről-időre kihívta deklarált főszövetségese, az USA haragját is. Az új koalíció együttműködésre törekszik Brüsszellel, de nyilvánvalóan a lengyel nemzeti érdekek vezetik. (Tusk pártjának képviselői például – hasonlóan a PiS EP-képviselőihez – nemmel szavaztak az Európai Parlamentben az uniós szerződések reformja ügyében.)

Tusk - miközben együttműködésre szólította fel jobboldali ellenzékét – emlékeztetett rá, hogy a PiS, Duda  segédletével két hónappal elhúzta a kormányváltást, s eközben kormányzás helyett azzal foglalkozott, hogy embereit pozíciókba ültesse és intézményeit feltőkésítse. Eközben a lengyel-ukrán határon valódi konfliktus alakult ki, mivel a lengyel fuvarozók érdeksérelmeik miatt blokád alá vették a határátkelőket, akadályozva a harcoló Ukrajna ellátását. Nem voltunk még kormányon, de megoldást találtunk erre a kérdésre a jövendő miniszterekkel – mondta Tusk.

Beszédében bemutatta kormányának tagjait, s emlékeztetett, a koalíció azt ígérte, hogy kormányzása első száz napja alatt száz konkrét ügyet megvalósít. Ilyen lépés lesz az, hogy 2024 januárjától havi 800 zlotyra (mintegy 70 ezer forintra) emelik a családi pótlékot, 30 százalékkal felemelik a pedagógusok fizetését és tíz százalékkal a közalkalmazottak bérét. Bevezetik a gyermekes nők munkába állását támogató pótlékot. Az egyik ügyet – a lombikbébi-eljárások állami finanszírozásának visszaállítását – a szejm új többsége máris megszavazta, miközben még nem is vették át a kormányzást.

A gyakorlatias kormányprogram megvalósításának feltétele és anyagi alapja az EU-tól várható helyreállítási alap lenne. Ez akkor érkezhet be a lengyel államkasszába, ha Varsó teljesíti a Brüsszellel kötött megállapodásokat, s megfelelő módon újra garantálja az igazságügy jogállami működését. Ehhez azonban törvényeket kell módosítani, személyeket kell elmozdítani, ami nem lehetséges, ha Duda államfő megvétózza ezeket a lépéseket. (Az elnöki vétót a képviselők 60 százalékának szavazatával lehet elutasítani.) Az új kormány tehát eleve beprogramozott nehézségekkel néz szembe. Meg kell küzdenie a hatalomból kiszorult PiS elkeseredett utóvédharcával, így kell átvennie az államigazgatást, s beindítania reformprogramját. Mindenesetre Tusk azt mondta a szejmben, hogy „elhozom Brüsszelből az eurómilliárdokat, s közben megmarad a tisztességünk is”.