Kedden folytatódott a november 30-án kezdődött dubaji Cop28 világkonferencia, az ENSZ által évente megrendezett klímavédelmi esemény. Az első tárgyalási nap valódi, bár kissé ellentmondásos sikerrel zárult: a gazdag, sokat szennyező országok megegyeztek, hogy pénzügyi segítséget nyújtanak a szegényebb, fejlődő országoknak, akik miközben alig vagy semmit szennyezést nem bocsátanak ki, ugyanúgy, vagy – mint a kis, süllyedő Csendes-óceáni szigetállamok – még jobban is megszenvedik a klímaváltozás káros hatásait. Az ellenérzések oka a felajánlott szégyenletesen alacsony összegek volt. A csúcs további tárgyalásai nem vetettek különösebb hullámokat, a december 2-án 123 ország által elfogadott Klíma és egészség című határozat volt hangsúlyosabb lépés. Ez a Cop28 elnökségének és a WHO-nak a közös vállalása, mely szerint felgyorsítják és megerősítik azokat az akciókat, amelyek az emberek egészségét hivatottak megvédeni a klímaváltozás káros hatásaitól.
A zárónapra meglehetősen kiéleződött a helyzet, mert hétfő délután módosult a COP28 zárónyilatkozata. A vendéglátó Egyesült Arab Emírségek szövegmódosítása ugyanis már nem tartalmazta a fosszilis tüzelőanyagok kötelező érvényű globális kivonására vonatkozó közös kötelezettségvállalást, csupán a fogyasztásának és termelésének csökkentését. Konfliktus alakult ki a résztvevők között, miután több ország - Kanada, Japán, Ausztrália, az USA és az Egyesült Királyság - közölte, nem ír alá olyan megegyezést, amely halálos ítéletet jelentene a kis szigetországok számára. Mint ismert, a rendező ország, az Egyesült Arab Emírségek, amely az egyik legnagyobb olaj- és gázkitermelő ország a világon, a konferencia elnökét, Szultán Al-Dzsabert is adta. Ő nem sokkal a Cop28 előtt egy másik konferencián tagadta, hogy tudományos alapja lenne annak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése segítené a globális felmelegedés 1,5 fokon tartását. Az ellenkezések hatására a „nem csökkenő” kivezetést viszont vállalta, vagyis azt, hogy a termelés és a felhasználás mennyiségét nem csökkentik, de a szennyezést és az üvegházhatású gázok kibocsátását mégis visszafogják, szűrők és más technológiai megoldások segítségével.
A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása különösen a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjait érintené érzékenyen, ezért a zárónyilatkozat megvétózását is kilátásba helyezték. Dubaji küldöttségi körökből származó információk szerint az Emírségekre különösen Szaúd-Arábia gyakorolt nyomást, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kötelező kivonása ne kerüljön bele a nyilatkozattervezetbe.
Azoknak az államoknak a nevében, amelyek határozottan kiállnak a kivezetés mellett - az USA, Egyesült Királyság, Új-Zéland, Norvégia, Ausztrália és Kanada - az ausztrál klímaügyi miniszter, Chris Bowen nyújtotta be azt az iratot, amelyben határozottabb intézkedéseket követel. Elmondta, hogy a csoport, amely a világ legnagyobb fosszilistüzelőanyag kitermelőit és felhasználóit is magában foglalja, a már említett „nem csökkenő kivezetésben” gondolkodik.
A déli országok a hétfőt a konferencia sötét napjának nevezték, és képmutatással vádolták a gazdag országokat. – Eddig a globális dél extrém energiahiányban szenvedett és a helyzet csak rosszabb lesz, ha úgy beszélünk a fosszilis üzemanyagok kivezetéséről, hogy nincs szó annak finanszírozásról – magyarázta a fülöp-szigeteki Lidy Nacpil, az ázsiai fejlesztési mozgalom, az APMDD igazgatója.
A nemrég Hegyi-Karabahot lerohanó Azerbajdzsán lesz a jövő évi COP29 klímacsúcs házigazdája, miután a hétvégén elnyerte a kelet-európai országok támogatását is. A döntés egy hónapokig tartó geopolitikai patthelyzetnek vetett véget. Így az Emírségek után a jövő évi találkozót is egy jelentős olaj- és gáztermelő országban rendezik meg, ahol az emberi jogi helyzet meglehetősen vitatható.
“Nem írjuk alá a halálos ítéletünket. Nem szignózhatunk egy olyan szöveget, amely nem vállal szilárd elhatározást a fosszilis üzemanyagok kivezetésére” - mondta Cedric Schuster, a Kis Szigetállamok Szövetségének elnöke
Fotó: JAIMI JOY/POOL/AFP
