Egyszerűen túl öregek a járművek, 2024. januárjától ritkítja a HÉV-eket a magyar állam

A MÁV-HÉV Zrt. december elején arról tájékoztatta a Budapesti Közlekedési Központot mint a főváros közlekedésszervező cégét, hogy 2024 januárjától a jelenlegi napi 78 jármű helyett csak 74 HÉV áll majd forgalomba. A járatritkítást a „forgalomba adható járművek hiányával” indokolták. Az intézkedés a H5-ös és a H6-os vonalakat érinti, ezen belül a legsúlyosabb változás a szentendrei HÉV-et a reggeli csúcsidőben érintő ritkítás – válaszolta a Népszavának a főváros.

A MÁV Zrt. lapunknak adott ennél kicsit részletesebb tájékoztatása szerint a H5-ös szentendrei és a H6-os ráckevei HÉV egyes járatait érintő módosított menetrend január 8-tól lép életbe. A H5 HÉV esetében újragondolták az indulási időpontokat csúcsidőben (azaz ott ritkítanak), a 8-9 óra közötti időszakban viszont sűrítik a járatokat, míg a többi csúcsidőn kívül időszakban ritkábban járnak a szerelvények, de szerintük ezzel „az eddig tapasztalt utasigényekhez alkalmazkodnak”. A ráckevei HÉV vonalán reggeli és délutáni órákban egy-egy járattal kevesebb vagy kisebb kapacitású járat közlekedik, de nem tartanak trendszerű utaslemaradástól.

A Népszava okokat firtató kérdésére azt válaszolták, hogy a járműállomány mára jócskán túlteljesítette azt az élettartamot, amelyre tervezték, ezért a vállalat a tulajdonosi jogokat gyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) felügyeletével 54 új HÉV szerelvény beszerzését készítette elő. A folyamatot azonban lassította, illetve visszavetette, hogy Magyarország nem jut hozzá a közlekedésfejlesztésre használható forrásokhoz”. Másrészt jelen piaci körülmények között akadozóvá vált a szerelvények alkatrészellátása, sőt, bizonyos alkatrészek esetében teljesen meg is szűnt. Alternatív szállítói láncok viszont – a járművek életkora és az általuk képviselt, korábbi technológia miatt – nem állnak rendelkezésre vagy csak nehezen kiépíthetők. E két tényező együttes hatása átmeneti járműhiányt eredményezett a MÁV-HÉV-nél – összegzett a vasúttársaság, elismerve, hogy tartósan több jármű vár érdemi javításra, felújításra, mint amennyire az összes járat forgalomba adásához szükséges lenne.

Mint írják, a helyzet kezelésére „átdolgozták a menetrendet annak érdekében, hogy az utasoknak a lehető legkisebb mértékben kelljen alkalmazkodni”. A cég szerint így garantálható, hogy a HÉV-szolgáltatás 2024-ben is kiszámítható, ütemes menetrend szerint működjön.

A BKK nem osztja a bizakodásukat. A fővárosi közlekedésszervező a MÁV-HÉV Zrt.-nek írt válaszában jelezte, hogy nem tudja elfogadni a tervezett változtatásokat, mivel azok következtében a szentendrei és a ráckevei HÉV-vonalakon munkanapokon csúcsidőben kevesebb jármű fog közlekedni ás növekedni fog a követési idő. Ezenfelül tájékoztatást kértek arról is, hogy milyen határidővel tervezi a MÁV-HÉV elhárítani a műszaki okokat, hogy visszaállíthassák az eredeti menetrendet.

 A legforgalmasabb elővárosi vasútvonal, a Váci forgalma ennek csupán a bő harmada, napi 42 ezer utas. A ritkításban érintett másik vonal, a H6-os Ráckevei HÉV napi utasforgalma 27 ezer fő, ami épp annyi, mint az Esztergomi és a Hatvani vasútvonalak elővárosi forgalma összesen. A BKK arra is felhívja a figyelmet, hogy a naponta összesen 245 ezer utast szállító HÉV hálózaton komoly fejlesztésekre, új járművekre lenne szükség, amit a kormány szakemberei is elismernek.

A HÉV vonalak fejlesztéséről szóló tervek egy része fiókba került, a MÁV által 2021-ben kiírt járműbeszerzési tendert pedig – állítólag orosz nyomásra – eredménytelennek nyilvánították és azóta se hirdettek újat. A legalacsonyabb ár akkor – a teljes volument forintra átszámolva 200 milliárd forint – is mintegy 30 százalékkal haladta meg az előzetesen becsült bekerülési értéket. A kormány ezt úgyis sokallta, hogy az uniós helyreállítási alap (RRF) Magyarországra jutó 5,8 milliárd eurós (2200-2300 milliárd forint árfolyamtól függően) keretéből vették volna meg ezeket.

Az időfaktor kétszeresen számít a HÉV-ek esetében. Az RRF forrásait csak 2026 augusztusáig lehet felhasználni, márpedig az uniós pályázathoz előbb nyilvános piackutatást kellene végezni, ami több hónapig tart. A tender szintén elvisz legalább egy évet, a speciális vasúti járművek gyártási ideje pedig 4-6 év. Az RRF felhasználásáról szóló magyar tervben eredetileg 289 milliárd forint értékben, száz százalékos támogatású projektként szerepelt az 56 kilométer hosszú budapesti és környéki HÉV vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése. A fenntartható zöld közlekedésre megítélt források több mint felét költötte volna erre az Orbán-kormány. Csakhogy módosították a terveket és a H5-ös, a H6-os és a H7-es csepeli vonal korszerűsítéséhez igényelt 698 millió euró helyett 182,4 millió euróval (cirka 70 milliárd forinttal) kevesebbet, 515,6 milliót (bő 190 milliárd forintot) kérnek.

Közben egyre hangosabban ketyeg a másik óra is. A legidősebb motorvonatok a H7-es, vagyis a csepeli vonalon közlekednek, ezek közül 2 motorvonat jövőre, míg további öt jármű 2026-ig eléri a 60 éves kort – válaszolta a Népszava kérdésére a fővárosi HÉV üzletágat a fővárosi önkormányzattól 2016-ban átvevő MÁV-HÉV Zrt. A járművek információink szerint eredetileg az üzembeállítástól számított 50 évig közlekedhetnének, de a vasúthatóság korábban felmentést adott ezen előírás alól és adott 10 év haladékot. Csakhogy lassan ez is kitelik. Az erre vonatkozó kérdésünket az állami cég korábban azzal ütötte el, hogy a „ HÉV motorvonat flotta 77 százaléka ugyan idősebb 40 évesnél, a 23 százalékuk pedig idősebb 50 évesnél is, a biztonságos üzemeltetés azonban nem pusztán az életkoron múlik. A motorvonatok üzemeltetése szigorú technológiai előírások szerint történik, ezek betartása mellett a vasúti járművek biztonságosan üzemeltethetők, amíg az előírt biztonsági határértékeket – például oldallemez vastagságra vonatkozókat – a megadott paraméterek el nem érik”.