Megszavazták a választási törvény módosítását, Budapest visszatér a 2014 előtti helyzethez

Kedd este 135 szavazattal 41 szavazat ellenében az Országgyűlés megszavazta a választás törvény módosítását, amelynek értelmében a budapesti választási rendszer tér vissza a 2014 előtti helyzethez, vagyis nem a kerületi polgármesterek jutnának a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem 32 listán választott képviselő. Ez már a várhatóan 2024. június 9-én tartandó önkormányzati választáson így fog történni. Bár a változtatás a Mi Hazánk Mozgalom ötlete volt, az állítólag ellenzéki párt 6 képviselője tartózkodott a szavazáson.

A Mi Hazánk Mozgalom egy másik módosításban azt szerette volna elérni, hogy az Országgyűlés felkérje az Orbán-kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot az arányosabb országgyűlési választási rendszer kialakításáért. Ez elbukott, 13-an szavazták meg 156-an ellene voksoltak.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke és Novák Előd alelnök korábban azt állította, hogy visszavonják az önkormányzati választásról szóló javaslatot, ha a Fidesz csak azt támogatja, és az országgyűlési választásról szóló módosítást pedig ellenzi. Ez végül nem történt meg.

Ellenzéki részről az MSZP és a DK is jelezte, hogy bojkottálja a parlamenti szavazást. Az MSZP azt írta, nem vesz részt a Fidesz és a Mi Hazánk „közös komédiájában”, a DK pedig nem támogatja hogy „ ̶M̶i̶ ̶H̶a̶z̶á̶n̶k̶  a Fidesz” budapesti választási javaslatát.

A Mi Hazánk november végén nyújtotta be a fővárosi önkormányzati, illetve a parlamenti választások rendszerét megváltoztató javaslatait. Előbbi szerint Budapesten a 2014 előtt alkalmazott listás voksolás váltaná a jelenlegi rendszert, vagyis hogy a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9, kompenzációs listáról bekerülő képviselő alkotja a közgyűlést. A bizottsági szakban a Fidesz módosítót nyújtott be, amely alapján a bejutási küszöb egységesen 5 százalék lenne, függetlenül attól, hány jelölő szervezet alkot egy koalíciót. A lapunknak korábban nyilatkozó szakértők szerint ezzel a kormánypártok azt próbálnák elérni, hogy az ellenzék kisebb egységekre szakadjon, bízva, hogy így nemcsak megoszlanak a kormányellenes szavazatok, de ellenzéki győzelem esetén nehezebb lesz megfelelő koalíciót kialakítani.

A parlamenti választásokat a szélsőjobbosok német mintára alakították volna át. Érdekesség, hogy ennél a lebonyolítási formánál az elmúlt 13 évben a Fidesz–KDNP egyszer sem szerzett volna kétharmadot. Egy ilyen változtatás a kormánypártoknak nem volt érdeke, Varga Mihály pénzügyminiszter kivételével nem is támogatták ezt az indítványt, a Mi Hazánk mellett a független Jakab Péter, valamint LMP-s és párbeszédes képviselők álltak mellé. A fővárosi változásokról szóló törvény esetében ezek után tartózkodott a szélsőjobb formáció hat képviselője – nem tudni, hogy a módosítókkal nem értettek egyet, vagy a parlamenti választásról szóló határozati javaslatuk elutasítása miatt nem szavazták meg saját kezdeményezésüket.

Mint korábban megírtuk, a Political Capital elemzése szerint ahogy 2014-ben, most is a Fidesz aktuális választási esélyei motiválhatják a módosítást. Kilenc éve jók voltak Tarlós István főpolgármesteri újraválasztási esélyei, de a 2014-es európai parlamenti választás budapesti eredményeiből azt lehetett kiolvasni, ha marad a listás választási rendszer, aligha lesz meg mögötte a közgyűlési többség. Ha viszont a kerületi polgármesterek ülhetnek be a közgyűlésbe, illetve további kilenc képviselő csak kompenzációs listáról szerez mandátumot, könnyen összejöhet a többség, és össze is jött. 2019-re azonban Budapesten megerősödött az ellenzék, a főpolgármesteri szék mellett a 23-ból 14 kerületi polgármesteri posztot is elhozva profitált az öt évvel korábban kialakított rendszerből. A Fidesz vélhetően most azt méri, hogy képtelen Budapestet visszaszerezni, Karácsony Gergelyt jó eséllyel újraválasztják, és azon gondolkodik, hogyan lehetne megbontani mögötte a többséget. Kezére játszik, hogy az ellenzéki oldal most nem zár úgy össze, mint 2019-ben, erősebb az MKKP is, sőt, a Political Capital szerint a Mi Hazánk számára sem lehetetlen az öt százalék.