Ahogy várható volt, Orbán Viktorról szólt a pénteken befejeződött másfél napos európai uniós csúcs. A miniszterelnök ígéretéhez híven vétózott, és ígérete ellenére nem vétózott. Csütörtökön „konstruktív tartózkodással” belement abba, hogy a tagállamok megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, majd néhány órával később megakadályozta, hogy az EU27-ek megállapodjanak az uniós büdzsé kiegészítéséről, és egy 50 milliárd eurós pénzügyi csomagról a háború sújtotta ország számára. Korábban mindkét tervezett döntéssel kapcsolatban vétót emlegetett. Úgy tűnhet, hogy meglepő lépéseivel bebiztosította magát: pénzt sem kellett adnia a közösbe, és a vétófenyegetést is fenntarthatja.
Egy magas rangú EU-s forrás szerint az EU sokkal jobban járt, hogy Orbán a pénzügyi csomag elfogadását akadályozta meg, és nem a csatlakozási tárgyalások elkezdését. Ukrajna finanszírozásáról ugyanis a tagországok 26-os körben is meg tudnak állapodni, ha nagyon muszáj, míg a bővítési folyamatban nem lehet elkerülni az egyhangú döntéshozatalt.
Az európai vezetők ünnepelték és történelminek nevezték a tárgyaláskezdésről meghozott határozatot, amit Orbán elhibázott, rossz lépésnek minősített. Péntek reggeli rádióinterjújában meg is indokolta, miért hagyta, hogy 26 kollégája mégis zöld utat adjon a döntésnek. Azt állította, hogy Magyarországnak a következő években rengeteg lehetősége lesz, hogy megállítsa folyamatot, és ezzel győzködték vezetőtársai is, mielőtt Olaf Scholz német kancellár javaslatára kiment a teremből. A csatlakozási tárgyalásokon valóban csak valamennyi tagország egyetértésével lehetséges az előrehaladás. Konszenzus szükséges a megbeszélés-sorozat pontos forgatókönyvének a jóváhagyásához, a kormányközi konferencia elkezdéséhez, az egyes tárgyalási fejezetek megnyitásához és lezárásához. Megszámolták: a blokkolásra legalább hetvenszer adódik lehetőség a hosszú, legalább egy évtizedig is eltartó folyamatban.
Orbán Viktor nem volt ennyire „engedékeny” a közös költségvetés kiegészítését célzó javaslat, valamint az Ukrajnának szánt 50 milliárdos segélycsomag megszavazásakor. Egyedüliként ellenezte, hogy a tagállamok négy éven át 33 milliárdos hitelfelvétellel és a közös büdzséből származó vissza nem térítendő 17 milliárdos támogatással segítsék az ukrán gazdaságot, valamint többet költsenek a saját céljaikra, például a megnövekedett kamatterhek kifizetésére és a migráció kezelésére. Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatóján meg is jegyezte, hogy a magyar vétónak fontos uniós célok is áldozatául estek.
Orbán Viktor nagyon fontosnak érezte, hogy Ukrajnának keresztbe tegyen, szóval megvétózta az illegális migráció megállítására szánt pluszpénzt is„Orbán viselkedjen európai módon” – Macron és Scholz is keményen bírálta a magyar miniszterelnökötOrbán Viktor ellenszavazata borítékolható volt, bár több megfigyelő arra számított, hogy a kormányfő ezen a téren lesz együttműködőbb. A brüsszeli csúcs előtt mintha még egyetértett volna azzal, hogy az EU27-ek csak egy évre és az EU költségvetésén kívüli pénzügyi eszközből finanszírozzák Ukrajnát. Rádiós nyilatkozatában viszont már azt mondta, nem fogadható el, hogy a magyarok pénzét odaadják a háború támogatására. Utalást tett rá, hogy a kormány számít a héten megítélt 10 milliárdos támogatás mellett a többi, még felfüggesztett uniós pénzre, mielőtt bárhogyan elkötelezné magát. Világosabban fogalmazott politikai tanácsadója, Orbán Balázs, aki brüsszeli újságíróknak azt mondta: Magyarország szeretné megkapni a neki járó közösségi támogatásokat, és csak azután hozzájárulni a közösségi költségvetés kiegészítéséhez, amelynek oroszlánrésze menne Ukrajna támogatására. A politikus előállt azzal a meglepő bejelentéssel, hogy az ország az elmúlt két évben – uniós transzferek híján – a közösség nettó befizetőjévé vált. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újságíróknak azt mondta, Magyarországnak teljesítenie kell a maradék feltételeket a még befagyasztott felzárkóztatási és helyreállítási források feloldásához.
Orbán Viktor megvétózta Ukrajna 50 milliárd eurós EU-s támogatásátAz állam- és kormányfők januárban vagy februárban újabb találkozót tartanak, hogy konszenzusra jussanak a pénzügyi csomagról. Egy magas rangú EU-tisztségviselő közölte, hogy az asztalon lévő javaslatot nem fogják átdolgozni, hiszen az 26 állam- és kormányfő támogatását élvezi. Inkább azt remélik, hogy Orbán Viktor fogja megváltoztatni a véleményét és rábólintani a javaslatra. Sokat nyomhat a latban, ha Magyarország addig megkapja az 500 millió eurót, amelyet az Európai Bizottságnak kell néhány héten belül kifizetnie az eddig benyújtott számlák ellenében. Több, egymástól független forrás is állította, a magyar miniszterelnök megnyilatkozásai arról árulkodnak, hogy rendkívül bizalmatlan a biztosi testülettel szemben, és kétségbe vonja, hogy a megítélt pénz időben megérkezik.
Ha a büdzsé feltöltéséről a jövő év elejére tervezett rendkívüli EU csúcson nem sikerülne megállapodni, a tagállamok 26-os körben és egy költségvetésen kívüli eszköz létrehozásával igyekeznek majd megoldást találni Ukrajna finanszírozási igényeire.
Szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy ez csak egy évre szólna, ráadásul drágább lenne, és hosszabb ideig tartana a felállítása, mint a tervezett eljárásban. Az idő sürget, miután az amerikai Kongresszusban is megakadt egy 60 milliárdos ukrán támogatási csomag. "Az üzenet Ukrajnának, hogy mi ott leszünk, hogy támogassunk benneteket, csak néhány részletet kell még közösen megoldanunk" – mondta Alexander De Croo belga miniszterelnök.