„Ha mindez megvalósulna, az rövid távon is óriási előrelépés lenne a vagyonnyilatkozatok rendszerében, mivel ez a javaslat sokkal közelebb van az általunk elképzelthez, mint ami ma Magyarországon érvényesül” – fogalmazott Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója arról, hogy az EU követelésére létrehozott korrupcióellenes Integritás Hatóság (IH) nemrég közzétett egy 16 pontos ajánlást a magyar vagyonnyilatkozati rendszer átalakításáról.
Ligeti szerint a szövegben visszaköszönnek a TI és más korrupcióellenes civilek lassan egy évtizedes javaslatai ami szerinte „azt mutatja, hogy az IH-nál jó forrásból tájékozódtak és jók voltak a mi akkori javaslataink”. Az Integritás Hatóság is többek között egységes, elektronikus és nyilvános, illetve kutatható vagyonbevallási rendszert javasol, ahol a vagyonbevallásokat öt évig meg kellene őrizni.
Kockázati besorolás alapján rendszeres ellenőrzéseket javasol a vagyonbevallásra kötelezettek között, és a négy éves ciklus alatt a teljes mintaadásra kötelezett állományt ellenőrizni kell, de kiemelten fontos döntéshozó esetében a záró vagyonnyilatkozat egy teljes körű vagyonosodási eljárást vonna maga után.
A vagyonnyilatkozati rendszer reformját kezdeményezi az Integritás HatóságMíg jelenleg semmiféle szankciója nincs annak, ha valaki ezt-azt „kifelejt” a vagyonnyilatkozatából, addig az IH most szankcionálhatóvá tenné azt, ha valaki elhallgat vagyonelemeket a bevallásából. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatára a hatóság egy külön ellenőrző szervezetet hozna létre, amelynek hozzáférése lenne többek között az adóbevallásokhoz is. Ez utóbbinak kiemelt a jelentősége: Ligeti Miklós szerint ma már világos, hogy önmagában nem elegendő a vagyonnyilatkozatok átláthatóságát kérni, szükséges, hogy kontroll is legyen a vagyonnyilatkozatok felett. Így Ligeti Miklós szerint fontos lenne, hogy a NAV automatikusan, külön eljárás és kérelem nélkül, rendszeresen fésülje össze minden évben az összes nyilatkozatot és bevallást. Ahol pedig megmagyarázatlan gazdagodásra lel, ott tegyen fel kérdéseket.
Ezzel kapcsolatban a Transparency International már konkrét javaslattal is élt az Európai Bizottság felé egy most formálódó korrupcióellenes irányelv-tervezethez: eszerint uniós szinten vezessék be azt az eljárást, hogy az adóhatóságok automatikusan hasonlítsák össze a vagyonnyilatkozatokat az adóbevallásokkal, és ha egy vagyonelem eredetére nincs magyarázat, akkor szervezett bűnözőkkel szemben alkalmazott eljáráshoz hasonlóan itt is forduljon meg a bizonyítási teher. Azaz
a döntéshozónak kelljen bizonyítani, hogy honnan származik a vagyoneleme és ha ezt nem tudja megtenni, akkor azt kell vélelmezni, hogy az korrupcióból származik és el kell kobozni.
Jelenleg Magyarországon se szeri, se száma azoknak az eseteknek, amikor közpozícióban dolgozó politikusok ismeretlen forrásokból óriási birtokokra, luxusingatlanokra tesznek szert. Az eddigi, büntetőjogi megközelítés – azaz előbb a nyomozó hatóságok bizonyítsák a korrupciót és utána kerül sor az így szerzett vagyongyarapodás vizsgálatára – mit sem ér: a magyar nyomozó hatóságok ugyanis láthatóan elengedték a Fidesz-elithez kötődő korrupciós ügyek vizsgálatát,
a fura mód meggazdagodott döntéshozóknak meg elég volt annyit közölni, hogy „családi összefogásból” származott a hivatalos fizetéséből elérhetetlen vagyonelem.
