Sok a kérdőjel választás előtt, nem tudni, harcos vagy lojális lesz-e az új Országos Bírói Tanács

Erre a napra hívta össze ugyanis az OBT tagjait megválasztó küldöttértekezletet Judi István, a Győri Törvényszék tanácselnöke, a küldöttek korelnöke. A mai összetételű OBT hatéves mandátuma január 30-án lejár, s a bírói önigazgatást megtestesítő tanácsba mindenképpen új tagok kerülnek, mert – bár az uniós nyomásra elfogadott új törvény egyszeri, kivételes lehetőségként ezt megengedi – a jelenlegi OBT-tagok korábban jelezték, nem kívánnak élni az újrázás lehetőségével. A küldöttértekezlet helyszíne a Magyar Igazságügyi Akadémia, itt döntenek majd az OBT tagjairól azok a bíró küldöttek, akiket szeptember-október folyamán az úgynevezett küldöttválasztó összbírói fórumok választottak meg.

A bírák tehát a mintegy 120 fős küldöttértekezleten saját maguk, a küldöttek közül választják meg titkos szavazással, szavazattöbbséggel (50 százalékot meghaladó vokssal) a 14 OBT-tagot; méghozzá a jogszabály szerint 1 ítélőtáblai, 6 törvényszéki és 7 járásbírósági bírót. Ezzel egy időben, ugyanilyen eljárásban 14 póttagot is választanak – a 15. tagot, a Kúria mindenkori elnökét a törvény delegálja a testületbe.

Az OBT-tagok (és póttagok) személyére egy négyfős, a korelnökökből álló jelölőbizottság tesz javaslatot, de bármelyik bíró-küldött lehet jelölt, akit a jelenlévő küldöttek legalább egyharmada támogat. Az OBT-tagok megbízatása az első üléstől számított hat évre szól, az első ülést pedig a tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani – vagyis várhatóan már januárban összeül az új bírói tanács.

Hogy az új OBT személyi összetételéből lehet-e arra következtetni, hogy a tanács folytatja a most lejáró mandátumú, 2018–2024 közötti OBT bírói önigazgatás mellett elkötelezett, gyakran a bírósági vezetéssel és a kormánypártokkal is szembemenő munkáját, vagy a 2012–2018 közötti OBT-hez hasonlóan inkább a megfelelésre, lojalitásra törekszik, nehezen eldönthető kérdés. Az Európai Bizottság (EB) jogállamisági elvárásai között szereplő, négy elemből álló igazságszolgáltatási reform talán legfontosabb pontja az OBT és ezzel a magyar bírói önigazgatás jogköreinek bővítése volt. A tavasszal elfogadott, nyár elejétől hatályos új törvény jelentősen szélesítette a tanács jogköreit: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnökét is felügyelő OBT önálló jogi személlyé vált, saját költségvetést és egyetértési jogot kapott az OBH és a Kúria elnöki posztjára jelölt személyek kiválasztásában.

Hogy él-e a kibővített jogkörökkel az új OBT, az csak a tanács munkája során, hónapok múlva derül majd ki. Mindenesetre, ahogy azt a portfolio.hu megírta, az Európai Parlament (EP) négy legnagyobb frakciójának vezetője is arra figyelmeztette az EB-t múlt heti közös levelében, hogy várjanak január 10-ig, az új OBT megválasztásig a magyar igazságügyi reform értékelésével, mert „Nem lehet megítélni, hogy az Országos Bírói Tanács nemcsak papíron, hanem összetételében is független lesz-e.” Ez azonban a frakcióvezetők kérése ellenére nem történt meg, mint ismert, az EB elfogadta a magyar igazságügyi reform teljesítését, s múlt szerdán felszabadított mintegy 10 milliárd eurónyi kohéziós forrást.

Egy bírósági forrásunk szerint a kérdés inkább az,

Példája szerint egy kúriai posztra áhítozó mai járásbírósági bíró számára nem biztos, hogy a bírói önigazgatás lesz az elsődleges szempont, sokkal inkább az ugyancsak OBT-tag Varga Zs. András Kúria-elnöknek való megfelelés. Egy másik forrásunk szerint az is jelzésértékű, hogy az új OBT-tagok között hányan lesznek olyanok, akik az OBH elnökének kinevezési jogköre alá tartoznak, nekik ugyanis épp munkáltatójukat, az OBH-elnököt kellene majd ellenőrizniük.

Ahogy annak sincs jogszabályi akadálya, hogy a Kúria elnökét válasszák az új OBT elnökévé. A bírói önigazgatásról a nyilvánosság előtt is negatív véleményt megfogalmazó, az utóbbi időszakban Senyei György OBH-elnökkel is „fasírtban lévő” Varga Zs. András OBT-elnökké választása a bírói tanács érdemi munkájának a végét is jelentené egyúttal.