Az Aleksandar Vučić elnök fémjelezte Szerb Haladó Párt (SNS) majdnem 46,3 százalékos eredménnyel nyerte meg a szerb előrehozott parlamenti választást, ami abszolút többséget, 128 mandátumot jelent a 250 tagú parlamentben. Az Európa-párti ellenzéki szövetség 23,6 százalékos eredménye (65 mandátum) bizonyos szempontból sikernek nevezhető, hiszen 2012 óta nem volt példa arra, hogy e pártok 20 százalék fölé kerültek volna. A Szerb Szocialista Párt (SPS), Vučić pártjának régi koalíciós partnere viszont mindössze 6,5 százalékos eredményt ért el, ami jelentős visszaesés Ivica Dačić tömörülése számára. Az SNS a kampányban a szocialistáktól próbált elorozni szavazatokat, a jelek szerint sikerrel.
Átugrotta még a háromszázalékos parlamenti küszöböt a részint királypártiakból álló Remény nevű ultranacionalista koalíció, valamint Branimir Nestorović pártja. Szakértők utóbbit tartják a választás legnagyobb meglepetésének, egyetlen felmérés sem jósolt számára számottevő eredményt. Akadnak olyan vélemények, amelyek szerint hasonló kamupárt, mint amilyenek a tavalyi magyar választáson indultak. Ez azonban nem olyan egyértelmű. Nestorović különös figurája a szerb közéletnek. A koronavírus-járvány kezdetén a tüdőgyógyász a kormánypárti média ünnepelt szereplője volt és vírustagadó, majd oltásellenes nézeteit hangoztatta. A vírust „nevetségesnek” minősítette. Később jelenléte kellemetlenné vált Vučićék számára, így Nestorović a kormány nagy bírálója lett. Már a 2022-es választáson indult volna, akkor azonban még nem tudott elég támogató szavazatot összeszedni.
Nestorović a voksolás után közölte, senkivel sem hajlandó koalícióra lépni. Mindez a belgrádi városi tanács összetételét illetően lehet különösen érdekes. Bár a haladók győztek Belgrádban, annyival nem, hogy egyedül többségbe kerüljenek. A Remény nevű szövetség jelezte, bárkivel koalícióra lépne, csak hogy megbuktassa Vučićékat, viszont a mérleg nyelvét Nestorović pártja jelenti. A tüdőgyógyásznak hamarosan színt kell vallania: ha tartja magát ahhoz, hogy senkit sem akar a hatalomba segíteni, akkor lesz csak elhihető, hogy tényleg nem „kamupárt” az övé. Ugyanakkor hírek szerint a haladóknak mindössze két képviselőre van szükségük ahhoz, hogy megalakítsák a városi kormányt, ez pedig messze nem tűnik leküzdhetetlen akadálynak.
Az Európa-párti Szerbia az Erőszak Ellen számos visszaélést jelzett Belgrádban. Vezetői szerint a fővárosban 40 ezren szavaztak olyanok, akik nem a fővárosba vannak bejelentve. A választási koalíció szerint ez komoly visszaélésekre adott lehetőséget, a gyanú szerint a boszniai Szerb Köztársaságból irányítottak szavazókat a fővárosba, hogy Belgrádban is hatalmon tartsák Vučićékat. Független megfigyelők arról számoltak be, hogy Újbelgrádban tűntek fel boszniai választók. Ana Brnabić ügyvivő miniszterelnök és Aleksandar Vučić elnök ezzel kapcsolatban azzal érvelt, hogy a választásokon azok szavazhattak, akik igazolni tudták magukat és szerepelnek a választási listákon, így semmiféle csalás nem történt.
Szakértők rámutatnak, Vučićnak sikeres lehetett az a fenyegetése, ha elveszítik a többséget a belgrádi parlamentben, akkor távozik a politikából. Sokan nem azért voksoltak az SNS-re, mert annyira kedvelnék Vučić rezsimjét, hanem mert egyszerűen tartottak a bizonytalanságtól, féltik például a munkahelyüket, a megélhetésüket. Zoran Stojiljković, a belgrádi Politikatudományi Kar professzora az N1 televízióban úgy vélte, hogy egy ilyen rendszert nem lehet lebontani. Milan Protić történész szintén úgy látja, lehetetlen szembeszállni a rezsimmel és ilyen körülmények között legfeljebb 30 százalékot szerezhet egy ellenzéki tömb. Meglátása szerint a mai viszonyok között Vučić rezsimje nincs veszélyben. „Egy falon kellene áthatolni, de ez ledönthetetlen” – fogalmazott. Protić ezért azt mondta, ilyen eredményre számított annál is inkább, mert a rezsim napról napra finomít visszaélési mechanizmusain.
A Vajdaságban is marad a status quo, a Szerb Haladó Párt itt is nagy fölénnyel előzte meg az Európa-párti koalíciót, így marad az SNS és a Vajdasági Magyar Szövetség együttműködése tartományi szinten.
Az illiberális tengely és a háttérhatalom
Ami a VMSZ-t illeti, a választás napján Szabadka még aludt, amikor a szerb zászlóval fellobogózott épületben újságírók és kamerák tömege várta egy helyi politikus szavazását.
Pásztor Bálint megbízott VMSZ-elnök gyakorlottan áll a fotósok rendelkezésére. Az épület előtt a kampánycsendet tiszteletben tartva szólal meg. – Hatalmas választási küzdelem áll mögöttünk az elmúlt hat hétből – utal édesapja, Pásztor István halálára, aki a kampány előtt két nappal ment el: tizenhat évig vezette a VMSZ-t. – Ugyan Szerbiában kicsit gyakrabban vannak választások, mint más országokban, de minden alkalmat ki kell használni, hogy azt tudják mondani a polgárok, hatékony érdekképviseletük van.
Megállítjuk egy szóra a parlamenti képviselőt, hogy megtudjuk: az Orbán-Vucic-tengelyen sikerül-e az összes vajdaságit képviselnie, bal- és jobboldalit egyaránt?
– Egy magyar lista van ezen a választáson – felel Pásztor Bálint velősen.
– Mindenkit meg tudnak szólítani?
– Nincsen alternatíva.
A VMSZ-vezetőt Orbán Viktor a Karmelitában fogadta a kampány alatt. Ezután még a vasúti menetrend is kedvezően változott, és a korábbiak folytatásaként négymilliárd forintos pályázati keret érkezett, a kampányzáróra pedig többek között Szijjártó Péter. A Fidesz-MPSZ a kampányban aktivistákkal, a kormány jelentős külföldi adományozóként pénzzel-paripával segítette a legerősebb vajdasági párt kampányát. De Vučić államfő, Orbán illiberális harcostársa is odatette magát: a Szerb Haladó Párt arcaként a „Szerbia nem állhat meg” szlogennel kampányolva fejlesztésekkel népszerűsítette pártját. És csodák csodája, felszámolta a határ menti tálib terrorista fegyverropogást. Vajdaságban egy fia „migráns” nem sok, annyi sincs jelenleg. A honvédség és a katonaság az előrehozott választásokra megtisztította az észak-bácskai erdőket. Csend és nyugalom honol. – A választás másnapjáig, aztán másnap megint tojnak a fejünkre – mondja sokat sejtetően Rafkó barátunk.
„Szánalmas az, aki mások gyengeségéből merít bátorságot” – A VMSZ vergődik a Fidesz és a nepotizmus hálójábanA jelenleg 185 ezres vajsasági magyarság képviseletében a VMSZ az egyetlen magyar lista a 18 választható alternatíva közül.
– Orbán a minden! – kiált a nyugdíjas Györgyi egy óvodai szavazókör előtt. Férje, Pintér Endre helyesel. – Mi törzskönyvezett magyarok vagyunk, büszkék vagyunk a magyarságunkra, és szívesen látnánk a mi nemzetiségünkből képviselőket a parlamentben.
– Biztos, nem a magyarokra szavazok! – suhan el mellettünk egy középkorú nő. – Szarháziak a magyarok, nem szavazunk a magyarokra! – mondja erre szarkasztikusan Endre, és hozzáteszi, a nő közismerten szélkakaspolitikus.
– Továbbra is olyan jó legyen, mint amilyen most – mondja a nyugdíjas Márta. – Meg vagyok elégedve. A nyugdíjammal is. Mint régi tanügyi munkás. A magyaroknak eddig is jó volt, és jó lesz, ha a vezetők így tartják a kapcsolatot továbbra is.
– Szeretnénk, ha változások volnának – értékel sejtelmesen a nyugdíjas Pavlik Jolán. – Az embereknek jobb legyen. Mindannyiunk részére, nemcsak magyarokéra. Ne kelljen állandóan rettegni, hogy elmegyek az üzletbe, és nem bírom megvenni.
– Ehhez változás kell vagy állandóság?
– Változás.
Palicson nyugdíjas férfit kérdezünk. – Ha nem szavazok, akkor azoknak adok, akiket nem akartam. Hát nem így van? – nevet. – A biztonság sokat ér, a gyerekeknek sosem elég. Nincs elég bölcsődénk. Olyan időket élünk, hogy nem tudjuk, mi lesz. Ne adj’ isten háború.
– Mitől lehetne háború?
– Mitől lett Ukrajnának? Miből lett Izraelben? Egyik akarja, a másik nem akarja. Pénzről van szó. Legjobbakat Szabadkának!
Mária egy magyar IT-céget vezet. Belgrádból érkezett szavazni 21 éves lányával. – Ha itt eltűnt tíz év alatt százezer magyar, azért az elég súlyos – fejtegeti. – A problémák hatalmasak. A háború alatt nem tűnt el ennyi magyar. Régen nem volt kérdés, hogy mindenki tud magyarul.
Fogas Norman és felesége, Teodóra Magyarkanizsán é. Egyéves gyermekükkel, Stefannal járják az adventi vásárt. Mezőgazdasági termelők családi vállalkozásban. – Én szerbül nem is nagyon tudok – magyarázza a fiatal férfi, miért fontos a szavazata, és a magyar nyelvű oktatás. – A mezőgazdaságból élők szempontjából a VMSZ a legtöbbet tette azért, hogy a magyarokat támogassa. A pályázatok sokat segítettek minden termelőnek. Nekem ettől jobb nem tud lenni.
A háttérhatalmat is megidézzük a narancsillatú borgőzben.
– Úgy lesz, ahogy föntről akarják – mutat egy negyvenes férfi az ég felé.
– A Jóisten vagy a pártok? – tudakoljuk messzemenőkig nyitottan.
– Jóval feljebb – idézi talán Kirk kapitányt, talán Spockot.
– Kik vannak a Jóisten felett?
– Kik? Hát a Nyugat – mondja föl a Soros-leckét.
– Amerika, a pénz?
– Hát nem akörül forog a világ?
