- „Szánalmas az, aki mások gyengeségéből merít bátorságot” – A VMSZ vergődik a Fidesz és a nepotizmus hálójában

Akkor tud a legkönnyebben megvalósulni a magyarországi segítség és támogatás Szerbiában, ha a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nagy súllyal tud jelen lenni a vajdasági és a szerbiai politikai életben - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán a délvidéki Csonoplyán. A magyar nemzetpolitika (formális) felelőse, az MTI szerint hozzátette:  – A magyar állam természetes módon minden külhoni magyar közösséget támogat, de azért azt látni kell, hogy egész más minőségben tud megvalósulni ez a támogatás akkor, hogyha olyan intézményrendszer van, amely képes fogadni és szervezni a magyarországi támogatásokat. …. A Vajdaságban ilyen a VMSZ.

Szerbiában vasárnap rendeznek előrehozott parlamenti és tartományi választást, Semjén Zsolt már a sokadik kormányzati képviselő, aki részt vett a kampányban, a szerb-magyar stratégiai partnerség (Orbán-Vučić szövetség) fontosságát hangsúlyozta, és a Fidesz vajdasági magyar kiszolgálója és végrehajtója, a VMSZ támogatására buzdította a helyi magyarokat.

Amint azt hétfői lapszámunkban megjelent interjúban a vajdasági-amerikai politológus, író-publicista Purger Tibor elmondta, a vajdasági magyarok nem kedvelik Aleksandar Vučić elnököt és pártját, de a VMSZ mind a magyar, mind a szerb kormányzattal jó kapcsolatot ápol, az Orbán-kormány pedig azzal, hogy a budapesti támogatások célba juttatását a VMSZ alapítványán keresztül végzi, gyakorlatilag csapdába ejtette a teljes közösséget.

A VMSZ évek óta ugyanazt az autokratikus modellt ültette gyakorlatba, mint magyar és szerb mentorai, azaz Orbán Viktor és Aleksandar Vučić, a társadalom minden szegletét felügyelete alatt tartja. Olyannyira, hogy bár nem is olyan rég, még a vajdasági kisebbségi autonómia volt a követendő cél a kárpát-medencei magyar kisebbségi közösségek számára, ma már sokan azt mondják, ha ez az ára, akkor inkább nem kell kisebbségi autonómia. A helyzet 2015-től fordult ingazán diktatórikus irányba, talán nem véletlenül, hiszen ekkor indult a milliárdos gazdaságfejlesztési magyar támogatások sorozata is.

A Magyar Nemzeti Tanács előző összetételében is óriási többsége volt a VMSZ-nek, 30 mandátum a 35-ből, a tavalyi választásokon viszont „történelmi” győzelmet aratott az ellenfél nélkül, egyedüli magyar pártként induló VMSZ: mind a 35 helyet megszerezte. Most sincs ellenfele.

A VMSZ-ből kivált 2015-ben alakult Magyar Mozgalom indult egy kisebbségi választáson, és azokon a településeken, zömében városokban, ahol meggyökeresedett valamennyire, a magasabban képzett rétegeket meg tudta szólítani. Hová tűntek a Magyar Mozgalom egykori szavazói: beálltak a VMSZ mögé vagy elkezdtek szerb pártokra szavazni, vagy passzívak maradnak? –  kérdeztük Purger Tibort.

A politológus szerint mindegyikre van példa. A 2016-os választásokon indult volna a Magyar Mozgalom, de egy Szerbiában tipikusnak nevezhető csellel elgáncsolták. Ez önmagában nem volt elég a VMSZ egyeduralmához, az orbáni politika is besegített. – A magyar népesség örömmel fogadta az egyszerűsített honosítást, majd 2015 őszén a sokmilliós magyarországi gazdaságfejlesztési támogatásokat kezelő–osztó Prosperitati Alapítvány létrehozását. Ennek a közösségnek a felemelkedését soha senki nem támogatta ilyen mértékben, leszámítva talán Vajdaság alkotmányos felemelkedését 1974 és 1988 között. És ezért hálásak. Néhány magyar mini oligarcha millió eurós nagyságrendben kapott ebből a támogatásból, ők nyilván beálltak és saját alkalmazottaikat is beállították a sorba, a VMSZ és a Fidesz mögé.

A Prosperitatival szemben nem lehet politizálni – hangsúlyozta Purger Tibor.

Ebből a támogatásból, akárcsak Erdélyben, csak belarusz traktorokat és magyar érdekeltségű John Deere-gépeket lehetett vásárolni. A politológus szerint ez nem csak az adományozó magyar kormánynak, vagy a pályázatok nyerteseinek volt jó, a 25 százalékos áfa a szerb kincstárt gazdagította, tehát ez Vučićnak is nagyon megfelelt.

A potenciális VMSZ-ellenfél, a Magyar Mozgalom bázisa, a vajdasági magyar értelmiség egyszerűen elment az országból, jelentős része ma már nem Vajdaságban él. – Először a háború miatt, aztán a nyomor miatt, aztán az európaiatlanság miatt mentek el sokan. Így lassan, szalámitaktikával mindenkit le lehet kapcsolni. Az egyszerű embert azért, mert adunk neki 3 ezer eurót, az oligarchát azért, mert adunk neki millió eurót, meg piacot, a maradék értelmiség jó részét pedig azért, mert olyan munkahelyeken dolgozik, ami a magyar kulturális és oktatási területen a hatalmat gyakorló VMSZ-től függ – mutatott rá az elemző.

Korábbi interjúnkban Purger Tibor azt állította, hogy a szerb társadalomban nagyobb a szabad sajtó aránya, mint a magyarban. A szerbiai magyar médiapiacon azonban éppen az ő és néhány társa által létrehozott Sajtószabadság Alapítvány által működtetett Szabad Magyar Szón kívül nem látható olyan szélesebb körben elérhető orgánum, ami ne a Fidesz, a VMSZ és a Vučić húrjait pengetné, ne a VMSZ által kezelt nemzeti tanácsi pénzekből és/vagy magyarországi támogatásból működne. A politológus egyetemi tanár szerint valóban nem rózsás a helyzet. – Kicsit haza fogok beszélni. A Sajtószabadság Alapítvány működteti a Családi Kör hetilapot és a Szabad Magyar Szó portált. A portál olvasottsága minden más magyar nyelvű médium olvasottságát meghaladja, egyes napokon napi 150 ezer olvasónk van. Rajtunk kívül is van független sajtó, még ha kevésbé erőteljes jelenléttel is, például az autonomija.info portál magyar melléklete, amely inkább publicisztika és véleményoldal. Némi szabadság még létezik a közszolgálati Vajdasági Rádió- és Televíziónál. Ott a magyar szerkesztőségében dolgoznak még régi újságírók, akik ragaszkodnak a szakmai elvekhez, meghívják és megszólaltatják az ellenzék képviselőit is.

Ilyen körülmények között nincs kitől és mitől tartania a VMSZ-nek. A magyar kormányzati buzdítás mégis jól jön, hiszen már a tavalyi választásokon is rekord alacsony volt a magyar részvétel. Purger szerint a magyar részvétel jelentősen alacsonyabb, mint az országos vagy akár a tartományi átlag. Azért alacsony, mert az emberek úgy érzik, úgysem tudnak semmilyen eredményt elérni, semmilyen változást kicsikarni, tehát minek szavazni.

Pásztor István halálával lezárult egy korszak a vajdasági magyar politikában. Ám az a furcsa helyzet állt elő, hogy a VMSZ vezetését fia, Bálint, a korábbi alelnök vette át. Kérdés, hogy lesz-e bármiféle változás vagy családi monopólium marad a VMSZ. Purger hangsúlyozta, hogy bár már jó ideje nincs közvetlen rálátása a VMSZ vezetőségének a belső gondolkodására, úgy látja, jelenleg valódi dilemma számukra, hogy vállalják-e a nepotizmus vádját, amivel tovább növekedne az ellenállás a vajdasági magyarságon belül a VMSZ iránt. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy Pásztor Bálint az, aki a legjobban tudná a VMSZ-t képviselni úgy Budapesten, mint Belgrádban. – Bálint 2007 óta a szerb parlament tagja, benne volt az apja minden döntésében, jogot végzett, talpraesett ember. Én azt gondolom, hogy a Fidesznek is lesz ebben némi beleszólása, azt feltételezem, hogy olyan, amit Budapesten a legjobban támogatnak – mondta az elhunyt elnökkel korábban szoros munkakapcsolatot is tartó elemző.

Október végén vette át Pásztor Bálint a VMSZ vezetését, elmozdulás az eddigi irányvonaltól egyelőre nem látszik. – Bálint első megbízott elnökként elmondott beszédében kijelentette:, szánalmas az, aki mások gyengeségéből merít bátorságot, a kizárólagosságban talál erőt, és ellenségkép gyártásával szerez követőket, ami éppen a VMSZ-re volt évek óta jellemző. Ugyanakkor még egyet ütött a „magukat ellenzékinek nevező „liberális csoportosulásokon”, tehát egyelőre ugyanúgy folyik minden, ahogy korábban. A változás mértéke attól függ, hogy ki kerül a párt élére, és attól is, hogy a Fidesz mit akar, Orbán mit akar. Én sajnos nem túl nagy esélyt adok annak, hogy hirtelen befogadóvá váljon a VMSZ – mondta a vajdasági-amerikai egyetemi tanár.