Európai Unió;Magyarország;támogatás;Norvég Alap;megegyezés;

Megegyeztek a Norvég Alapról, de még nem tudni, hogy a 3,26 milliárdból mennyi jutna Magyarországnak

Csaknem félmilliárd euróval emelik a legfejletlenebb uniós országok támogatását, de kérdés, hogy vajon jut-e belőle Magyarországnak. A civil szervezeteknek az eddiginél többet adnának.

Megállapodtak az Európai Gazdasági Térséget (EGT) alkotó EU tagállamok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein, hogy a három ország 2021-2028 között 3,26 milliárd euró támogatást nyújt az Európai Unió 15 legkevésbé fejlett államának a Norvég Alapon és az EGT Alapon keresztül. Noha Magyarország is a kedvezményezettek közé tartozik, kérdés, hogy hozzáférhet-e a pénzhez a budapesti és az oslói kormány között a Norvég Alap forrásainak elosztásáról lassan egy évtizede tartó vita miatt. A konfliktus nyomán már elveszítettük az előző hétéves költségvetési periódusban megítélt több mint 214 millió eurót, ami akkori árfolyamon 77 milliárd forintnak felelt meg.

Még nem tudni, hogy a 3,26 milliárdból mennyi jutna Magyarországnak. (A korábbi ciklusban 2,8 milliárdból jutott volna 214 millió.) Az Európai Bizottság lapunknak adott tájékoztatása szerint az elosztási kulcsot – az EU felzárkóztatási támogatásainak mintájára – az adott ország népessége, területe és jóléte alapján határozzák meg.

A november 30-án tető alá hozott egyezséget először jóvá kell hagyniuk a nemzeti törvényhozásoknak és az Európai Parlamentnek, csak ezután kezdődhetnek meg a kétoldalú tárgyalások a hármak, valamint az alapokból részesülő uniós tagállamok között a prioritásokról – válaszolta érdeklődésünkre Mathias Rongved, a norvég külügyminisztérium szóvivője. A cél a megállapodások aláírása 2024 első felében.

A magyar-norvég vita 2014-ben kezdődött, amikor az Orbán-kormány az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak – mintegy 4 milliárd forintnak – az elosztását. Norvégia erre felfüggesztette a két alapból járó összes támogatást. Mivel a tárgyalásokon nem sikerült olyan alapkezelőt találni, amely mindkét félnek megfelelt volna (a norvégok, ahogy korábban, az Ökotárs Alapítványra bízták volna a civil pénzeket), Magyarország inkább veszni hagyta a hét évre szóló teljes 77 milliárdot. Megtorlásként pedig 2021. novembere óta blokkolja közös közlemények elfogadását az EGT országok minisztereinek brüsszeli találkozóin.

Idén november 20-án immár ötödik alkalommal akadályozta meg, hogy a tanácskozás egyeztetett szöveg jóváhagyásával záruljon.

Espen Barth Eide norvég külügyminiszter az EU-val bő két hete létrejött egyezményt méltató sajtóközleményében megerősítette, hogy a Norvég és az EGT Alappal továbbra is hozzá kívánnak járulni az olyan közös értékek védelméhez, mint a jogállamiság és a demokrácia. A három ország növelni fogja a civil társadalomnak nyújtott támogatást, amit a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a kedvezményezett országok hatóságaitól függetlenül fognak kezelni – áll az oslói külügyminisztérium nyilatkozatában. Mathias Rongved ehhez hozzátette, hogy a civileknek szánt támogatás részleteit később fogják közzétenni.

Norvégia, Izland és Liechtenstein emellett külön is segíteni fogja azokat az országokat, amelyek kihívásokkal küzdenek az Ukrajna elleni orosz háború miatt, például azért, mert nagyszámú ukrán menekültet fogadtak be. A hármak nemzetközi szervezetekkel, köztük az EU Alapjogi Ügynökségével is együtt kívánnak működni a nők jogainak védelmében, a nemek közötti egyenlőség biztosításában. Az EGT és a Norvég Alap forrásainak zöme egyébként a zöld átmenetet, az innovációt, a kutatás, az oktatás és az egészségügy fejlesztését fogja szolgálni a kedvezményezett országokban.

A három állam évtizedek óta hozzáfér a közösség egységes piacához, élvezi annak előnyeit, ezért cserében támogatja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését az Unióban. Az EGT Alapból a kelet- és közép-európai országok, valamint Málta és Ciprus mellett Görögország és Portugália részesedik. A Norvég Alapból viszont csak azok a tagállamok kapnak, amelyek 2004 után csatlakoztak az unióhoz, és megfelelnek a támogatás feltételeinek, vagyis az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmük nem éri el az EU átlag 90 százalékát. A két pénzügyi eszköz finanszírozásának nagyjából 97 százalékát Norvégia állja, a fennmaradó részt Izland és Liechtenstein. A mostani költségvetési ciklusra megállapodott 3,26 milliárd eurós hozzájárulás 460 millióval több, mint amennyi 2014-2021 között volt. Az előző periódusban jóváhagyott projekteket 2024. áprilisáig finanszírozzák.