A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén frissítette a makrogazdasági prognózisát: eszerint jövőre gazdaság 3 százalékkal nőhet, 4-5,5 százalékos infláció mellett, majd 2025-re 4 százalékos gazdasági növekedést és három százalékos inflációt várnak. Az MNB szerint idén a gazdaság még recesszióban van, a GDP éves szinten mintegy fél százalékkal csökken, az infláció pedig 17,6-17,7 százalékos sávban lehet.
A drágulás üteme novemberben 7,9 százalék volt, a jegybank decemberre már 6 százalék körüli pénzromlást vár, ezt azt is jelenheti, hogy akár hat százalék alá mérséklődhet az infláció már az idén – mondta Virág Barnabás a Monetáris Tanács (MT) keddi ülése után. A jegybank alelnöke szerint elképzelhető, hogy a magyar inflációs adat az év végére belesimul a régiós átlagba és lekerül Magyarországról az „Európa legmagasabb inflációja” bélyeg. A jegybank 2025-re a korábbinál alacsonyabb árindexet és gazdasági növekedést vár, amit azzal indokol, hogy az infláció csökkenése a vártnál erőteljesebb, a növekedés viszont a gyengébb külső kereslet miatt lesz kisebb. Ez utóbbi nagyrészt az uniós gazdaság erőtlenségének következménye. Az MT a következő hónapokban – 2024 közepéig – még viszonylag gyors inflációcsökkenést vár, ekkorra a mutató akár négy százalék közelébe is kerülhet. Virág szavai szerint a 2024 második felében tovább lassul az infláció, de ha júniusra valóban négy százalék közelébe csökkenne az ütem és egész évre 4-5,5 százalékos inflációt várnak, az egyben azt is jelenti, hogy az év második felében akár emelkedhet is az árindex.
Ebben a makrogazdasági környezetben a Monetáris Tanács úgy döntött, hogy folytatja az alapkamat csökkentését, így az 75 bázisponttal 10,75 százalékra mérséklődött. Virág Barnabás elmondta, hogy az MT napirendjén két opció szerepelt, a 100, illetve a 75 bázispontos csökkentés, végül a tagok egyhangúan az utóbbi mellett döntöttek. Ez a mérték megfelel a piaci várakozásoknak, ugyanakkor az a bejelentés, hogy az asztalra került ennél gyorsabb kamatcsökkentés is, rossz hír a forint számára. Nem lehet kizárni, hogy a jegybank – látva a vártnál gyorsabb dezinflációt –, januárban nagyobbat vág, ami forintgyengülést eredményezhet. Virág Barnabás egy hónappal ezelőtti tájékoztatóján arra utalt, hogy az MT decemberben és januárban 0,75-0,75 százalékkal csökkenheti kamatokat, így a februárra kerülhet 10 százalék alá az MNB alapkamata. Ezzel szemben a keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott az alelnök, hogy a 10 százalék alatti alapkamat a „közeljövőben” elérhetővé válik, vagyis nem zárta ki, hogy januárban a 75 bázispontnál nagyobb vágás jöhet.
Az MT a kamatcsökkentés kérdésében láthatóan skizofrén állapotban van: egyfelől hangsúlyozzák, hogy komoly eredmény az idei dezinfláció, hisz januárban még 25 százalék volt az árindex, most meg 6 százalék, de ennek a inflációcsökkenésnek folytatódni kell 2024-ben is, és ehhez fegyelmezett gazdaságpolitikára van szükség. Másfelől az MT célja, hogy olyan kamatkörnyezet alakuljon ki 2024 tavaszára, amely lehetővé teszi az üzleti hitelezés beindulását – mondta Virág Barnabás. Ez a kormány elvárása is, vagyis, hogy 2024-ben a hitelezés révén beinduljon az érdemi gazdasági növekedés. A mostani bejelentések alapján úgy látszik, mintha az MNB engedni készülne kormányzati szirénhangoknak, és a kamatcsökkentések révén segítené a növekedés beindítását. Ez a jövő zenéje, ugyanakkor nagy hiba lenne, ha az MNB félretenné a szigorú monetáris politikáját, hiszen a jegybank inflációs célja az évi 3 százalék alatti pénzromlás tartós elérése. Ez pedig leghamarabb 2025-re várható a jelenlegi forgatókönyvek szerint.
Jövő év végére hat százalékra eshet a kamat
Az MNB döntése megfelelt a várakozásoknak – kommentálta a jegybanki kamatcsökkentést Balog-Béki Márta. Az MHB Bank szenior tőkepiaci elemzője az év végére további érdemi inflációcsökkenést vár, a decemberi árindex 6 százalékra mérséklődhet. Jövőre is folytatódhat a dezinfláció, a hazai gazdaság is kevésbé lesz már sérülékeny, emellett a forint is érdemi stabilitást mutat, így az alapkamat csökkentése a következő hónapokban is az eddigi ütemben folytatódhat. A kamatcsökkentési ciklus 2024 első félév vége felé lassabb ütemre válthat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a harmadik negyedévre a várakozások szerint 6 százalékra eshet az alapkamat, mely az év végéig ezen a szinten maradhat. A kamatcsökkentés a nyáron várthoz képet kissé lassabb lehet, mivel egyrészt az üzemanyagárak megugrása miatt bizonytalanná váló infláció, másrészt a fejlett piaci jegybankok magasabb kamatok fenntartása melletti elköteleződése óvatosságot indokolnak.