A Momentum nem zárta ki, hogy külön indul a fővárosban, a közvélemény-kutatók szerint az ellenzék szempontjából ez nem jó ötlet

Ahogyan azt a Népszava múlt héten hírül adta, még nem dőlt el, hogy az ellenzék közös listán indul-e jövőre a fővárosi önkormányzati választáson.

Miután a fideszes kétharmad megváltoztatta a szabályokat, és úgy döntött, visszahozza Budapesten a listás rendszert, körkérdést intéztünk az ellenzéki pártokhoz: a válaszokból kiderült, hogy miközben a párbeszédes Karácsony Gergely főpolgármester, a Demokratikus Koalíció és az MSZP közös indulást szeretne, a Momentum például úgy látja, „az új rendszerben könnyen előfordulhat, hogy külön listákkal az ellenzék több mandátumot szerezhet”. Végleges álláspontot a Momentum sem alakított ki, egyelőre a lehetőségeket vizsgálja.

Kérdés, valóban eredményesebben szerepelhet-e az ellenzék, ha több listával vág neki a fővárosi választásnak. Závecz Tibor (Závecz Research) lapunknak elmondta,

A választás nemcsak matematika, hanem pszichológia is – hangsúlyozta Závecz Tibor. Az összefogásnak felhajtóereje van, ami annál inkább érvényesül, minél teljesebb az együttműködés az ellenzék pártok között. Több lista esetén ez a pszichológiai tényező elvész, az ellenzéki szimpatizánsok egy része azt gondolhatja, „miért szavazzak én rájuk, ha még egymással se tudnak megállapodni”.

A Momentum – folytatta – nyilván olyan szavazókat szeretne bevonzani, akik ellene vannak Orbán Viktornak és a Fidesznek, de nem néznek jó szemmel Gyurcsány Ferencre és a Demokratikus Koalícióra sem. Závecz Tibor szerint legitim a Momentum törekvése, kétségkívül léteznek ilyen választók. Csak azt nem tudni, hogy hányan vannak, és külön lista esetén hajlandók lennének-e arra a Momentumra szavazni, amely tavaly tavasszal még a DK-val szövetségben szerepelt. Hozzátette: a kerületekben is zavart okozhat, ha az ellenzéki pártok fővárosi szinten nem együttesen lépnek fel.

Pulai András (Publicus Intézet) közölte: a választók számára nem az egyes pártok lelki világa és megkülönböztető képessége számít, hanem a győzelem, illetve annak lehetősége. Azzal tisztában vannak, hogy külön indulás esetén erre nincs lehetősége egyik ellenzéki pártnak sem. Így azt, aki kicsekkol a már meglévő egységből, meg fogják büntetni a választók – állította Pulai András.

Ha tehát a Momentum azt nézné, hogy a jelenlegi szavazótábora mit szeretne, akkor egyértelműen és világosan a közös lista mellé állna.

Amennyiben még sokáig folytatódik a vita arról, hogy az ellenzéki pártok együtt vagy külön induljanak-e, akkor lehetnek majd olyan ellenzéki szavazók, akik egyszerűen otthon maradnak – figyelmeztetett Horn Gábor. Budapesten ellenzéki szavazói többség van, amely azt akarja, hogy az ellenzék fogjon össze. Ha valaki nem ebben az összefogásban gondolkodik, annak ott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. A kutyapárt ebben a műfajban jobb a Momentumnál. Hiszen – emlékeztetett – a Momentum már deklarálta, hogy támogatja Karácsony Gergelyt, a kerületekben pedig együttműködik a többi ellenzéki párttal, közöttük a Donáth Anna EP-képviselő által bírált DK-val is.

Horn Gábor nem látja, hogy előnnyel járna a külön indulás, annak veszélyét viszont látja, hogy ez a lépés kárt okozna a Momentumnak és a teljes ellenzéknek is. Az adatok alapján nincs választói igény az összefogás alternatíváját kínáló üzenetre, amit az is bizonyít, hogy a Momentum nem erősödött azóta, hogy támadást intézett a DK ellen. Az összefogásról való leválás legfeljebb a Momentum hosszú távú stratégiájának eleme lehet, de ez – jelentette ki a Republikon Intézet vezetője – 2024-ben még aligha hozhat eredményt.