A jövőre lezáruló ötéves parlamenti ciklus legfontosabb megállapodásának nevezte a menekültügyi és migrációs paktumról szerda reggelre megszületett intézményközi megállapodást Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke.
Az uniós törvényalkotók – az EP és a tagállami kormányokból álló EU Tanács – hét éve tartó tárgyalássorozat végére tettek pontot, amikor megegyeztek a csomag utolsó elemeiről, amelyek rögzítik egyebek között a migránsok átvilágítására, az elutasított kérelmezők hazaküldésére, illetve befogadására vonatkozó szabályokat. Ma még nem ismert a kompromisszum minden részlete és a jogszabályok hatályba lépésének dátuma.
Siettette a megállapodást, hogy közelednek a jövő júniusi európai parlamenti választások, amelyeken erőre kaphatnak a növekvő migrációval riogató radikális, szélsőjobboldali pártok.
– Az egyezség azt jelenti, hogy az európaiak és nem az embercsempészek fogják eldönteni, ki jöhet az EU-ba, és ki maradhat itt. A rászorulókat pedig meg fogjuk védeni
– értelmezte a paktumot Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök.
A reform nem módosítja jelentősen az úgynevezett dublini rendszert, amely előírja, hogy az EU területére érkezőknek abban az uniós országban kell védelmet kérniük, ahová először belépnek. Ez nagy terhet ró a közösség külső határain fekvő államokra, például Olaszországra, Görögországra vagy Spanyolországra. A rendelkezések ugyanakkor szigorítják a menekültkérelmek elbírálását és megkönnyítik az elutasított kérvényezők hazaküldését.
A menedékkérők áthelyezése a déli országokból az északiakba nem lesz kötelező. Viszont azok a tagállamok, amelyek nem hajlandók migránsokat befogadni,
pénzügyi kompenzációt fizethetnek egy európai alapba, amelyből támogatnák a nagyszámú bevándorlónak otthont adó uniós országokat és a migráció csökkentését célzó erőfeszítéseket támogató EU-n kívüli államokat.
– Az új rendszer mindig meg fogja hagyni a tagállamoknak az áthelyezés alternatíváját – nyugtatta meg Margaritisz Szkínasz, az Európai Bizottság alelnöke azokat, akik ismét kötelező kvótákkal ijesztgetnek.
A reform nyomán minden külső határra érkező migránst át fognak világítani. Azokat a menedékkérőket, akik előreláthatólag nem számíthatnak kérvényük kedvező elbírálására, a határhoz közeli létesítményekben fogják elszállásolni, amíg a beadványukat feldolgozzák. Ez nem tarthat tovább néhány hónapnál. Az EP szándékai ellenére ezekben a központokban gyermekes családokat is el lehet majd helyezni.
Nemzetközi emberi jogi szervezetek, mint az Amnesty International, bírálták a paktumot, rámutatva, hogy az növelni fogja a menekülők szenvedéseit.
Szijjártó Péter: a magyar kormány határozottan elutasítja az EU migrációs csomagját
Magyarország a lehető leghatározottabban elutasítja a migrációs és menekültügyi paktumot, amelyről politikai megállapodásra jutottak az Európai Unió társjogalkotó intézményei - mondta a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország a migrációs paktum "krízisrendelete" alapján befogadhat-e majd menedékkérőket, vagy fizet-e inkább helyettük fejenként 20 ezer eurót, a miniszter azt válaszolta, hogy senki nem kényszerítheti rá hazánkra, hogy bárkit is beengedjen.
"Csak azok jöhetnek Magyarországra, akiket mi akarunk, hogy jöjjenek, vagy mi megengedjük, hogy ide jöjjenek és itt tartózkodjanak" - húzta alá.
