Az Országgyűlés kormánypárti többsége Lázár János építési miniszter kérésére a múlt héten hozzájárulását adta, hogy „a magántőke és a magánérdek is megjelenhessen és szerepet kaphasson” a hazai örökségvédelemben. A tárcavezető arról biztosított mindenkit a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény módosításáról szóló vitában, hogy mindez „kontrollált, ellenőrzött és szabályozott keretek közepette” történik majd.
Az ígéretet jócskán beárnyékolja, hogy a törvénnyel megnyíló kastély-örökbefogadási program résztvevőiről az építési miniszter egy személyben dönt nyilvános pályázatok helyett. A kételyt az is inkább mélyíti, mintsem oszlatja, hogy Lázár Jánosnak már jelöltjei is vannak: „olyan, magyar tulajdonú vagy vezetésű nagyvállalatok, amik nemzetközi elismertséggel, presztízzsel bírnak”. Meg is nevezett rögtön néhány lehetséges kastély-gazdát: Richter, Magyar Bankholding, MOL, OTP. A lista azóta kibővült a Magyar Katolikus Egyházzal, valamint egy homályos célzással „egyes önkormányzatokra és egyetemekre”. Lázár a parlamenti vitában bökte ki, hogy a tuzséri önkormányzat már be is jelentkezett a helyi kastélyért, a Pannonhalmi Bencés Főapátság pedig a majki kastély vagyonkezelője lehetne. A miniszter szerint a jogszabály hatályba lépése után rögtön meg is kezdik a kastély-örökbefogadással kapcsolatos tárgyalásokat, fél éven belül eredményeket várnak.
A Népszava megkérdezte az első körben bemondott cégeket,
megkeresték-e már őket az örökbefogadási ajánlattal?
Konkrét épületegyüttest is kijelöltek már?
Arra is kíváncsiak voltunk,
hogy a nevezett társaság vállalkozik-e egy ilyen feladatra és ha igen, mennyit szánnának a felújításra, illetve milyen módon hasznosítanák a megkapott épületet?
„A Richter kapott megkeresést az elképzeléssel kapcsolatban és folytak előzetes egyeztetések róla” – válaszolta kérdéseinkre a Richter PR és kormányzati kapcsolatok osztálya, amely azt is hozzátette, hogy „elkötelezettek a kulturális örökség és az épített örökségünk védelme iránt, ezért komolyan fontolóra vették a kérdést” Mint írták: „további konkrétumokról egyelőre nem tudunk még beszámolni, mivel a kapcsolódó jogszabályokról csak a múlt héten született döntés és jelenleg még tanulmányozzuk ezeket, illetve a konkrét lehetőségeket”.
„A vonatkozó részletszabályok megismerését követően nyitottak vagyunk az egyeztetésekre, amennyiben hozzá tudunk járulni a nemzeti értékek fenntartásához, úgy, hogy az nem jár jelentős teherrel az OTP Bank számára”
– óvatoskodott az OTP, amelynek elnök-vezérigazgatójáról Csányi Sándorról Lázár a Mandinernek azt mondta: „A viszonyunk kisimult, alkalmas arra, hogy egy kastélyt átvegyen”.
A kisimult képet kissé felborzolhatja, hogy az OTP-vezér, Csányi Sándor tulajdonában álló Bonafarm-csoporttal néhány éve hosszas levelezésbe bonyolódott az Elherdált örökségünk blog több cégcsoport által birtokolt műemléképület, kastély ügyében, amelyek meglehetősen rossz állapotban voltak. Kiderült, hogy a cégcsoportnak arról se voltak adatai, hogy pontosan hány védett műemlék tartozott a kezelésükbe, ezeket ugyanis a köröttük fekvő birtokért vették meg, amit állattartásra használtak. Azt viszont a műemlékek sorsa miatt aggódók tudomására hozták, hogy „gazdálkodó szervezetként az erőforrások legoptimálisabb felhasználására kell törekedni", pusztuló kúriák felújítására nincs pénz.
A kormánnyal igen jó kapcsolatokat ápoló, a szemétbizniszt koncesszióba kapó Mol, illetve a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán lévő telekre három emblematikus torony építését tervező Mészáros Lőrinc-féle szuperbank, a Magyar Bankholding (MBH) cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
A Sándor-palota szerda esti közlése szerint Novák Katalin megvétózta - az Alkotmánybírósághoz küldte - az állami kastélyok "örökbefogadásáról" szóló törvényt. Az államfő úgy véli, hogy a koncepció támogatható, a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljes körűen meghatározta volna.
Kis lépések uniós pénzből
A magyar állam tulajdonában és kezelésében 804 darab kastély, udvarház és kúria van. 1945 előtt csaknem kétszer annyi 1500 műemlék volt az összeírások szerint, de a rendszerváltásra az épületek csaknem fele elpusztult. Az 1990-re megmaradt ingatlanokból 10 várkastély, 444 darab kastély, 343 darab kúria és 7 darab azonosítatlan rom – összegzett Lázár János expozéjában. Az építési miniszter azzal indokolta a magántőke bevonását, hogy 2014-től mindösszesen 27 épület felújítása kezdődött el. Ezekre 55 milliárd forintot költöttek, de a rekonstrukcióknak így is csak a fele valósult meg. A 27 épületből 14-et adtak át, 13-nak a felújítása van folyamatban. A programot javarészt az Európai Unió finanszírozta.
A saját kastélyra, várra, történelmi parkra vágyó magánszemélynek vagy cégnek egyébként csupán egy kérelmet kell benyújtania az örökségvédelemért felelős miniszternek, jelenleg Lázár Jánosnak, aki eldönti, hogy az abban foglaltak megfelelnek-e „a törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek”. A feltételek között szerepel az állagromlás megakadályozása, illetve az épület látogathatóságának biztosítása, igaz belépésért díj kérhető. Csakhogy ez csak azon a kastélyokra érvényes, amelyekben a vagyonátadáskor múzeum, könyvtár, közgyűjtemény működött. A többi örökre magánbirtokká változhat. Az ingatlanokban található bútorok, festmények, ingóságok szintén ingyen kerülnek a kérelmező birtokába. Az épületeket körbevevő parkokat tartozó parkot, kertet viszont az év minden napján ingyenesen nyitva kell tartani. Az uniós forrásból felújított műemlékek esetén a támogatás felhasználásakor vállalt kötelezettségeket is teljesíteni kell. Mindez csak azokra az ingatlanokra igaz, amelyeket nem örökbe, csupán 99 évre szóló vagyonkezelésbe vesznek át a vállalkozó szellemű tehetősök. Az örökbefogadó céget, alapítványt megilleti a használat és korlátozottan a saját célú fejlesztés joga. Az állam a 99 évre szóló bérlet lejártával visszavásárolhatja az ingatlant, csak akkor nem kell kifizetnie az értéknövelő beruházások árát, ha a bérbevevő mondja fel a bérletet. Az államnak tehát fizetnie kellene azért a tulajdonért, amit most ingyen ad oda.
„Nem elég a jacht, nem elég a kemping, kikötő, szálloda, vagyis a fél Balaton, nem elég az áram- és gázszolgáltató megszerzése, nem elég az utak, hidak, vasutak kizárólagos építése, nem elég a kizárólagos állami beruházó cím, a kaszinók, focicsapatok, médiabirodalom, reklámpiac, bankok, ez mind-mind nem elég a cimboráknak. Kellenek még a kastélyok, kúriák, várak. Nyilván a történelmi múltban a korhű bútorok és festmények között éreznék igazán jól magukat. Egy antik fotelben hátradőlve, a kandallóban ropogó tűz mellett érezhetnék azt, hogy a feltétel nélküli Orbán-hűségük nem volt hiábavaló - fakadt ki a törvény parlamenti vitájában Kálmán Olga a DK országgyűlési képviselője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kastélyhoz, kúriához, jár az egész uradalom a környező földek és egyéb gazdasági épületek is.
Az egyeztetésre bocsátott tervezetben még 12 kastélyt jelöltek volna ki örökbe adásra. A törvényből azonban kikerült ez a melléklet, így a jogszabály bármelyik állami kastély elérhetővé válik, az is, amelyiket uniós vagy hazai forrásból felújítottak. Ráadásul az ellenzéki képviselő szerint az állam finanszírozza az egészet: a műemlék épültek felújításának költsége levonható a társaságiadó-alapból, a rekonstrukcióhoz állami támogatás kérhető, a vagyonkezelő mentesül a vagyonkezelési díj megfizetése és a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól is. (A vállalatoknak átadott kastélyokon kívül öt kiemelt épület kezelése NÖF feladata marad, egy adag műemléket pedig átadnak az MNV Zrt-nek.)
Lázár terveinek végrehajtására keresve se találhattak volna hajlékonyabb embert Oláh Zsanettnél, aki milliárdos veszteséget összehozó, több botrányban is érintett és 2018-ban felszámolt Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. vezérigazgatói székéből ült át kis kerülővel a hazai várak és kastélyok őrzésével megbízott Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. ( NÖF) ügyvezető igazgatói székébe. Oláh a törvény előkészítéseként már tavasszal bezáratta a frissen felújított edelényi (a nagy felháborodás hatására néhány hét után átvette a kezelését a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei önkormányzat, így újranyitott) és a péceli kastélyt, az iszkaszentgyörgyi kastélynak pedig gyorsan kitették a bérlőjét, majd csoportos létszámleépítést jelentett be. Szakemberek nélkül ugyanis a közgyűjtemények megszűnnek létezni, így a kötelező látogathatóság zavaró tényezője is kiküszöbölhető. Az ellenzék egyetértett a felvetéssel, hogy a magántőkét vonják be a műemlékvédelembe, de a javaslatot teljességgel alkalmatlannak találták erre. (Korábban L. Simon László, akkor még a Nemzeti Múzeum igazgatójaként szintén azt írta, hogy „ragaszkodunk ahhoz, hogy a Nemzeti kastélyprogramban felújított csodás épületeink a közösség tulajdonában és kezelésében maradjanak”.) A kormánypárti többség ennek ellenére gond nélkül megszavazta.
