A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) adatai szerint átlagosan 15-20 napnyi szabadságuk ragadt benn. Sőt van olyan ápolónő is, aki 50 napot nem tudott kivenni, mert olyan kevesen vannak az osztályán. Eddig görgethették a fel nem használt jutalom szabadságot, de a mostani évtől erre már nincs lehetőség. Volt olyan intézmény, ahol egyértelműen az érintettek tudomására hozták, hogy az elmúlt három évben fel nem használt szabadságokat egy tollvonással, kifizetés nélkül, elveszik. Vannak olyan helyek ahol elkezdték kiadogatni, de emiatt szűkíteniük kellett a betegellátást, információink szerint főként az ambulanciák fogadnak most az év végén kevesebb pácienst. Olyan hely is akad, ahol egyszerűen pénzre váltották a kivehetetlen szabadságokat és kifizették a dolgozóknak.
Lapunknak Soós Adrianna, a FESZ elnöke is megerősítette: előfordulhat, hogy nem lehet másként megoldani a tovább nem vihető szabadságok kiadását, csak úgy, hogy „bezár a bolt.” Hozzátette: egy nagyobb szervezetben, kórházban ügyeleti-rendszerrel lehet kezelni a problémát, de ott is aggályos, mert az orvosokkal is ugyanez a helyzet. A Magyar Orvosi Kamara is néhány hete kért állásfoglalást a kiadatlan szabadságokkal kapcsolatban az ágazatot felügyelő minisztériumtól, ám eddig ebben az ügyben ők sem kaptak választ.
Ha a kiadhatatlan szabadságok ügyét sikerülne is megoldani, januárban újabb probléma jön, mert 2024-ben már nem lehet új szerződéseket kötni az úgynevezett bérnővérekkel.
Komplett kórházi osztályok válhatnak működésképtelenné, mert nem tudják a kölcsön munkaerőt.
Lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke azt mondta: a kormányzat is észlelte a problémát, mert egy készülő jogszabályban is olvasható, hogy a továbbiakban is lehet majd dolgozni vállalkozói jogviszonyban, csak szigorúbb feltételekkel. Így például a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben már benne van, hogy heti 10 órás munkaidő keretben foglalkoztathatók vállalkozói jogviszonyban szakdolgozók. Ám ha a jogszabály 12 óránál kevesebbet tesz csak lehetővé, akkor ez azzal járhat, hogy nem lehet műszakos munkakörbe beosztani az illetőt. Balogh Zoltán úgy tudja: az erről szóló rendelet a két ünnep között megjelenhet, és reményei szerint abban már korrigálják a tíz órás keretet is. Tudomása szerint legalább 25-30 ezer szakdolgozó hiányzik az ellátórendszerből, ami önmagában is katasztrofális helyzetet teremt a betegellátásban.
Tavasszal ugyan jön a következő béremelési forduló, de ez sem lesz sima ügy.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egy minapi konferencián ígért 2024 márciusától új bértáblát és 20 százalékos sávos emelést. Az új rendszerben azonban a korábbi tíz képzettségi kategóriát ötre szűkítik. Soós Adrianna szerint különösen aggályos az első kategória, amelybe képzetlen és képzett embereket is besoroltak egy alacsonyabb bérplafon mellett. Emellett eltörölték az életkori határokat, azaz már nem számít bérnövelő elemnek, hogy ki, hány éve dolgozik az adott területen. Korábban három évenként kötelezően emelkedett a bér. Újdonság az is, hogy most lesznek kiemelt munkakörök, ahol lehet többet adni, ám hogy egy-egy csoporton belül ki mennyit kap, az munkáltatói döntés, mindössze annyi a kötöttség, hogy a márciustól életbelépő új rendszerben sem kaphat valaki kevesebbet, mint amit eddig kapott. Emiatt aggódnak sokan azért, hogy ők márciusban sem kapnak több pénzt. A költségvetésben az e célra szánt összeg egy átlagosan 20 százalék körüli béremelésre elég, de az említett differenciálási szabályok miatt nagy az esélye, hogy a kiemelt munkakörökben adandó többlet elviszi a többiek emelésének jelentős részét. Soós Adrianna szerint minden intézményben egyedileg kell kialakítani a a béremelésre fordítható keret elosztásának elveit, hogy az idősek és a fiatalok közötti bérarány ne nagyon boruljon. Ha ugyanis valaki nagyon elégedetlen lesz, akkor nyilván odébb fog állni.
Balogh Zoltán jelezte, hogy aggodalomra ad okot, hogy az új bérrendezéssel eltörlik az ágy-melletti munkakörök, illetve a több szakképesítés után járó pótlékokat, amit, ha most be is építenek új bérekbe, azt a munkavállalók nem fogják béremelkedésként értékelni. Ugyanakkor azok, akik az alapkategóriába kerülnek besorolásra, előfordulhat, hogy még a garantált alapilletmény emelést sem kapják meg. Ezért a szakmai köztestület a társadalmi vitára bocsátott kormányzati javaslatot csak jelentős átalakítással tudja támogatni, és az országosan egységes - a szakmai előmenetelhez és életkorhoz kötődő - bértábla kialakításához ragaszkodnak.
Egy kisebb intézmény már végzett az új bértábla alapján próbaszámításokat, ők, a rájuk jutó pénzből húsz százalék helyett mindössze átlagosan 14,5 százalékos emelést tudnak adni. Az intézmény vezetője szerint csak akkor jönne ki a húsz százalékos többlet, ha a szakdolgozóik között mindenki 20-30 éves lenne, az intézményben dolgozók átlag életkora viszont 54 év. Akiknek viszont továbbra is az eddigi bérüket meg kell kapniuk.