Irán;Izrael;Irak;háború;Hamász;Egyesült Államok;Gázai övezet;légi csapások;

Izrael Szíriában végzett egy iráni tábornokkal, Irakban az amerikaik hajtottak végre légicsapásokat

Karácsony a háború kiszélesedésének a lehetőségét hozta el a Közel-Keleten, miközben az izraeli kormánynak belső feszültségekkel is szembe kell néznie.  Benjamin Netanjahu leírta, milyen esetbe lenne hajlandó a békére.

Szíria fővárosa, Damaszkusz közelében izraeli légicsapás végzett Szajjid Rázi Múszávi dandártábornokkal, az iráni Forradalmi Gárda egyik vezető tanácsadójával, aki a Szíria és Irán közötti katonai szövetség koordinálásáért volt felelős – közölte hétfő este a Reuters három  forrásra és az iráni állami média közlésére hivatkozva. A tanácsadó célzott meggyilkolásának hírére Ebrahim Raiszi iráni elnök fenyegető üzenetet küldött Izraelnek: „Ez a tett a cionista rezsim csalódottságának és gyengeségének a jele a régióban, amiért minden bizonnyal meg fogja fizetni az árát.”

Nasszer Kanaani, az iráni külügyminisztérium szóvivője csak annyit közölt, hogy fenntartják a jogot, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket, és a megfelelő időben és helyen reagáljanak erre az akcióra.

Daniel Hagari, az izraeli hadsereg, az IDF szóvivője még az éjjel meglehetősen kétértelműen fogalmazott az iráni tábornok elleni támadás hírére: „Nem kommentálok külföldi jelentéseket, sem ezeket, sem másokat a Közel-Keleten. Az izraeli hadseregnek nyilvánvalóan meg kell védenie Izrael biztonsági érdekeit.”

A Sky News beszámolója szerint az Egyesült Államok csapást mért az Irán által támogatott fegyveres létesítményekre Irakban. A Pentagon keddi közleményét idézték, amely szerint a légicsapások válaszul szolgáltak az iráni milíciák által Irakban és Szíriában végrehajtott amerikai személyzet elleni támadássorozatra, amelyben három amerikai állampolgár is megsérült, egyikük kritikus állapotban van. – Mindig megvédjük erőinket – emlékeztetett Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere. Az akcióról tájékoztatták Joe Biden amerikai elnököt is.

Mindeközben a háború kiszélesedésének a lehetőségét vetíti előre az is, hogy az indiai haditengerészet irányított rakétaromboló hajókat telepít az Arab-tengerre, miután a hétvégén ott dróntámadás ért egy izraeli kötődésű kereskedelmi hajót. A rakétarombolókat a további támadások elrettentésére szánják. A másik hír Japánból érkezett: a tokiói kormány bejelentette: szankciókat szab ki három magas rangú Hamász-tisztviselővel szemben, az érintettek vagyonát pedig befagyasztják.

Mindeközben Izraelben belső feszültség támadt:  A CNN jelentése szerint a túszok családtagjai félbeszakították Benjamin Netanjahu kormányfőt a jeruzsálemi parlament rendkívüli ülésén, amikor „nincs idő, most, most, most” felkiáltásokkal kezeikben plakátokat, táblákat tartva tüntettek a 80 napja elrabolt szeretteik hazahozásáért. Netanjahu azt ígérte nekik, hogy „minden fát megráz, és minden követ megmozgat” azért, hogy visszahozza az összes elrabolt embert. Ezzel szemben Jair Lapid izraeli ellenzéki vezető szerint az ország vezetői nem tesznek meg mindent a túszok szabadon bocsátásáért.

Benjamin Netanjahu a The Wall Street Journalben megjelent egy írása, amely rögzíti,hogy az izraeli kormány milyen előfeltételekkel hajlandó a békére. Három ilyen előfeltétel van,

  • a Hamász megsemmisítése,

  • a Gázai övezet demilitarizációja,

  • és a palesztin társadalom deradikalizációja.

Cikkében az izraeli miniszterelnök válaszolt az országát érő bírálatokra is, mondván, ha nem számolják fel  Hamászt, akkor a jövőben bármikor újra bekövetkezhet a 2023. október 7-ihez hasonló Izrael elleni terrortámadás. Benjamin Netanjahu azután írt erről, hogy a Joe Biden vezette amerikai adminisztráció és több nagyhatalom, így Franciaország is a gázai hadműveletek befejezésére és hosszan tartó tűzszünetre szólított fel a palesztin civil áldozatok nagy száma miatt.