Hiába épül több lakás, az adatok nem igazolják Orbán Viktor állítását, sok 40 év alatti ma is csak álmodhat saját otthonról

Szó sincs 75 százalékról, az összes adásvételnek csak 41-46 százalékában jelentek meg vevőként a negyven évnél fiatalabbak.

Kényszerből az albérletet választják azok a fiatalok, akik nem akarnak vagy nem tudnak évtizedekre eladósodni. Már meglévő, vagy további gyerek vállalása nélkül csak örökléssel vagy szülői segítséggel van esélyük saját otthonhoz jutni.

Több elemzés, illetve szakértő támasztja ezt alá, azt viszont egyetlen adat sem igazolja, amit a miniszterelnök mondott még december elején:

A Magyar Nemzeti Bank Lakáspiaci jelentése ilyen adatot nem tartalmaz, azt viszont igen, hogy idén a magas infláció okozta reálbércsökkenés és az alacsony fogyasztói bizalom visszavetette a keresletet a lakáspiacon. A bankok adatai alapján a piaci alapú lakáshitelek mellett az otthonteremtési támogatások és a hozzá kapcsolódó támogatott hitelek aránya is visszaesett. A Központi Statisztikai Hivatal adatsorában sincs a miniszterelnöki állítást alátámasztó számítás.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője sem tudta megerősíteni a 75 százalékos arányt. Mint mondta, annyit lehet tudni, hogy a 40 év alatti lakásvásárlók 2019 és 2022 között az összes adásvétel 41-46 százalékában jelentek meg vevőként országos szinten. A fővárosban a számuk tavaly meghaladta a 11 ezret, arányuk csupán 36 százalék volt. Számuk nem elhanyagolható a lakáspiacon, mégis egyre rosszabb helyzetbe kerülnek.

– mondta a szakértő. A bankok 20 százalék önrészt várnak el a hitelhez, ami azt jelenti, hogy egy fővárosi, 35-40 milliós garzonhoz 7-8 millió saját pénzre van szükség. Ennyit még a jól kereső fiatalok közül is csak kevesen tudnak összegyűjteni. Ráadásul az ingatlanárak folyamatosan emelkednek, így ami az egyik évben még elég volt, az a következőben már kevés az önerőhöz.

A szakember kijelentette:

Megjegyezte azt is, a hazai lakáspiacra jellemző, hogy ha 10 emberből 9 saját lakásban él, az nem azt jelenti, hogy ennyien meg is dolgoztak azért, hogy tulajdonosok legyenek.

Azok, akiknek a családalapítás mellett a mobilitás is fontos, inkább az albérletet választják - mondta. Ez az oka annak, hogy míg az értékesítés visszaesett, addig a bérleti piac stabil maradt, sőt, növekedés jellemezte. Az albérleti díjak is emelkednek, az utóbbi időben átlagosan 16 százalékkal nőttek. Jellemző az is, hogy ezen a területen nem az infláció, hanem a bérváltozások mozgatják az árakat.

A szakértő hozzátette, most jó esély van arra, hogy azok a fiatalok is jobb helyzetbe kerülnek, akik egyedül vásárolnák meg az első otthonukat, vagy nem szeretnék időponthoz kötni a családalapítást. A Magyar Nemzeti Bank bejelentése szerint a kormány 20 helyett 10 százalék kötelező önerő előírásával támogatja az első lakásukat vásárlókat 2024-től – magyarázta Balogh László. Így a kedvezmények elméletileg kettéválnak, a CSOK Plusz-os rendeletben foglalt támogatásokat a gyermekvállaláshoz kötik, a kormányzati célokkal összhangban lévő jegybanki könnyítéseknél viszont a demográfiának nem lesz szerepe.

Szerinte az eladósodás mértékén és időtartamán ez mit sem változtat, jellemzően legalább 20, vagy még annál is több évre szól egy lakáshitel szerződés, a vásárlók a jövedelmük 35-60 százalékát fizetik havi törlesztésre. Ennek mértéke attól függ, hogy a háztartás jövedelme 600 ezer forintnál több – ebben az esetben lehet a 60 százalék –, vagy annál kevesebb, ilyenkor marad a 35 százalékos terhelhetőség.

A gyerekvállaláshoz kötött hitelezés pedig úgy változik, hogy január 1-jével megszűnik a jelenleg még életben lévő CSOK támogatás, és helyébe lép a CSOK Plusz. Ezzel 15, 30 vagy 50 millió forint kamattámogatott hitel igénylésére lesz lehetőség. A kölcsön tőkerésze a bevállalt második gyermek megszületése és minden további gyermek után 10 millió forinttal mérséklődik. A futamidő 10-25 éves időtartamig terjedhet.