Szerinte számukra már az is pozitív eredmény lenne, ha sikerülne az idei évre tervezett 6 százalékos inflációt tartani. Ebben az esetben ugyanis nem zuhanna úgy a nyugdíjak reálértéke, mint tavaly. Emlékeztetett, hogy 2023 januárjában 15 százalékkal emelte a kormány a nyugdíjakat – ennyi volt az éves tervezett infláció – ám az első 6 hónap nyugdíjas inflációjának átlaga 25,1 százalék volt. A nyugdíjasok még egy ennél kisebb mértékű ingadozást sem tudnak kigazdálkodni – mondta, amire a novemberi kompenzáció sem megoldás.
Ami 2024-re vonatkozik: mint ismert, az inflációs előrejelzések mértékéhez igazodva januártól 6 százalékkal magasabb nyugdíjat kapnak az idősek. Ezzel az átlagnyugdíj 230.528, a medián nyugdíj – vagyis az az összeg, amennyinél az érintettek fele kevesebbet, fele pedig többet kap – 204 157 forint lesz.
Ha az infláció éves átlagban 6 százaléknál mégis nagyobb lesz, akkor novemberben – januárig visszamenőleg – korrigálni kell az éveleji emelés mértékét. Az elmúlt években erre szükség is volt, mert a kormány rendre alulbecsülte a várható pénzromlást. Idén talán másként alakul, a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján ugyanis 2024-ben 4,0-5,5 százalék között lesz az infláció.
Ami biztos: lesz 13.havi nyugdíj, ezt a januári 6 százalékos emeléshez igazított plusz ellátást februárban kapják majd meg az érintettek.
Az viszont, most még kérdéses, hogy jár-e majd ősszel nyugdíjprémium. Ezt abban az esetben kell kifizetni, ha a GDP növekedése legalább 3,5 százalék. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján 2,5-3,5 százalék között várható a gazdasági növekedés, a kormány viszont a 2024-es költségvetést 4,1 százalékkal tervezte. Ha ez utóbbi, kedvezőbb forgatókönyv válna be, akkor a nyugdíjasok novemberben 12 ezer forintot kaphatnak prémium jogcímen. A nyugdíjprémium kiszámításához a novemberi nyugdíj összegének, de legfeljebb 80 ezer forintnak az egynegyedét szorozzák a tényleges GDP növekedés és a 3,5 százalék törvényi küszöbérték különbségével, de legfeljebb 4-gyel, így annak maximális összege 80 ezer forint. Egyszeri juttatásról van szó, ami (a korrekcióval ellentétben) nem épül be az ellátásba, és amit a 2009-ben felfüggesztett 13. havi nyugdíj helyett vezetett be az akkori kormány.
Nyugdíjügy: Orbán Viktor gyáva, nem mer lépni Hiába kábítja a Fidesz az időseket, a korrekció ellenére leszakadnak a nyugdíjakSimonovits András beszélt a jelenlegi, és a jövő nyugdíjasait érintő témáról is. Mint mondta, noha az Európai Bizottság azt kérte a magyar kormánytól, hogy a nyilvánosság előtt vitassa meg a magyar nyugdíjrendszer helyzetét, és 2025-ig hajtson végre egy hatékony és méltányos nyugdíjreformot, a kormány még a jelét sem adta annak, hogy ezt a munkát megkezdte volna. A változásoknak 15 hónap múlva, 2025. március 31-étől kellene életbe lépniük, de – ahogy fogalmazott – példátlan, hogy az egyeztetés előkészítésének sincs nyoma.
Szűkös megélhetésre is kevés az átlagnyugdíj
Havi nettó 250 ezer forintra van szükség a szűkös megélhetéshez, ez derül ki az Egyensúly Intézet szegénységkutatásából, miközben ezt az összeget az átlag- és a medián nyugdíj sem éri el. A kutatásban résztvevők szerint az átlagos szintű megélhetéshez havi nettó 350 ezer forint, a gondtalannak vélt élethez 600 ezer forint kell. A kutatásból kiderült az is, tízből hat magyar engedheti meg magának, hogy minden második napon húst vagy halat tegyen az asztalra. A társadalom 45 százalékának ugyan problémát jelentene egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezése, de még meg tudná oldani saját erőből, a megkérdezettek 25 százaléka nem tudna megbirkózni egy ekkora anyagi kihívással.
