Nikki Haley republikánus elnökjelölt aspiráns múlt szerdán alaposan melléfogott egy elsőre ártalmatlannak hangzó kérdés megválaszolásakor. Az idei előválasztási naptárban kulcsfontosságú második helyen szereplő New Hampshire állam egyik ún. town hall (városháza) lakossági fórumán arról kérdezték a közönség soraiból, véleménye szerint miért vívták az amerikai polgárháborút. A válaszában részletezte a háború a kormányzás módját, valamint az egyéni és gazdasági szabadságjogokat nevezte meg fő okként, ám egy szóval sem említette a rabszolgaság intézményét – számolt be az eseményről a Washington Post.
A nyilvánvaló válasz elmaradását már a közönségből is nyugtázták, a médiavisszhang pedig tovább dagasztotta a botrányt. A felületesebb szemlélő akár dekoncentrált pillanatnak is betudhatta volna az esetet, de Haley korábbi politikai karrierje magyarázatot kitérő válaszára. Az 51 éves indiai felmenőkkel rendelkező politikus ENSZ-nagyköveti megbízatása előtt szülőhazája, Dél-Karolina kormányzója volt 2011 és 2017 között. Az állam az amerikai polgárháborúban a „lázadó” Konföderáció oldalán harcolt, történelmi városa Charleston bő száz éven át szolgált az Észak-Amerikába érkező rabszolgaszállítmányok első számú célállomásaként, az Egyesült Államok fekete lakosságának több mint 40 százaléka mondhatja el magáról, hogy felmenői a charlestoni kikötőben léptek először amerikai földre.
Haley nyilvánvalóan tisztában van az állam rasszizmustól terhes múltjával, amit a szemben álló érdekcsoportok közötti hintapolitikája is mutat.
Kormányzóságának nagy visszhangot kiváltó döntése a Columbia városában álló állami törvényhozás épületére kitűzött konföderációs zászlóhoz kapcsolódik. 2010-ben Haley magánbeszélgetésen fogadta az állam konföderációs hagyományőrző civilszervezeteit, akiket azzal kívánt megnyugtatni, hogy a polgárháború a hagyomány és változás közötti konfliktusról szólt és az amerikai fekete lakosság történelmét ünneplő nap megtartása mellett a konföderációs emlékezet napja mellett is kiáll. Haleynek számolnia kellett a jelentős befolyással rendelkező tradicionalista csoportok esetleges haragjával, amikor az egyik legbefolyásosabb feketék jogait képviselő civil szervezet, az Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért (NAACP) nyomása ellenére sem tűzte napirendre a zászló eltávolításának ügyét. A kormányzótól joggal számíthattak nagyobb empátiára Dél-Karolina fekete polgárai, hiszen indiai bevándorló édesapja Phd fokozata megszerzése után az állam fekete diákjai által látogatott Vorhees College-ben kezdett tanítani. Haley taktikázásának egy villámcsapásként lesújtó tragédia vetett véget: 2015 júniusában a 21 éves fehér felsőbbrendűséget hirdető Dylan Spoof állig felfegyverkezve tört be Charleston fekete közösségének legrégebb óta működő metodista templomába és az éppen zajló Biblia oktatáson kilenc embert agyonlőtt, további 10 embert megsebesített. A halottak között volt Clementa C. Pickney dél-karolinai állami szenátor, a közösség lelkésze is. A vallási kegyhely elleni támadás példátlan volt Dél-Karolina és az Egyesült Államok történetében is, amire azonnal reagálnia kellett Haleynek és a zászló eltávolítása mellett döntött annak ellenére, hogy a mészárlás előtt pár hónappal még „elkeseredettnek és felelőtlennek” nevezte a kormányzói versenyben induló demokrata ellenfele követelését a zászló bevonására.
A 2024-es republikánus elnökjelölti kampányban is igyekeznek kihasználni Haley bizonytalanságait. A republikánus párton belüli népszerűségi versenyben a második helyen Haleyvel osztozó Ron DeSantis floridai kormányzó is kikezdte Haley válaszát, amit „értelmezhetetlen katyvasznak” nevezett és rámutatott, hogy bármilyen a volt ENSZ-nagykövet láthatóan „nem áll készen egy főműsoridejű megmérettetésre.”
Ám Desantis sem maradt adós a kifogásolható nyilatkozatokkal a rabszolgaság témájában.
Tavaly floridai törvényhozás új törvényt fogadott el az állam közoktatási intézményei által használt tantervvel kapcsolatban, amelyben a rabszolgaság intézményének apologetikus értelmezése áll, miszerint a rabszolgák hasznos készségeket is elsajátíthattak, amelyből később személyesen is profitálhattak.
Az erkölcsileg kifogásolható republikánus megnyilvánulások sora még itt sem ért véget. Tavaly decemberben egy New Hampshire-i kampány eseményen Donald Trump beszédében hitleri fasiszta metaforákat használt, miszerint a bevándorlók „mérgezik az országunk vérét”. Bár utóbb visszautasította a vádakat, a csizma már felkerült az asztalra.
Bárkit is jelöl elnöknek a Nemzeti Republikánus Jelölőgyűlés júliusban, a mérsékelt konzervatív és fekete szavazók esetleges elidegenítése a párt választási győzelmébe kerülhet.