Az nem példátlan, hogy a kormány ideológiáját nem szajkózók kevesebb állami támogatást kapnak, vagy egyáltalán nem jutnak adóforintokhoz, ám az nem megszokott, hogy a leírt szavakra adott reakció a tettlegességig fajuljon. A felelősségvállalás pedig szinte ismeretlen fogalommá vált.
Nem könnyű testi sértés
Lapunk munkatársa, Csákvári Géza rendszeresen tudósít a Magyar Mozgókép Fesztiválról, így volt ez tavaly júniusban is. A szemle egyik hivatalos rendezvényén Tősér Ádám, a 2022-ben bemutatott Blokád című, másfél milliárd forint állami támogatással készült kurzusfilm rendezője olyan elementáris erővel lökte fel kollégánkat, hogy a földre került. Ezt követően a rendező kiabálni kezdett Csákvári Gézával, nácinak nevezte, és azzal fenyegette meg, hogy „szétveri a pofáját”. A fenyegetőző férfit két filmrendező, Kocsis Ágnes és Szűcs Dóra nyugtatta meg és húzta el magával a helyszínről. Tősér indulatainak oka az volt, hogy a Népszava filmkritikusa nyílt antiszemitizmust emlegetett a Blokád című filmje apropóján írott publicisztikájában. A Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete és Kovács Gellért Filmszerész elítélte a rendezőt, ám a filmfesztivál rendezői nem reagáltak a tettlegességre, a díjkiosztó gálán mintha mi sem történt volna, sem Káel Csaba, magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, sem Csáky Attila, a Magyar Mozgókép Fesztivál igazgatója, sem a film alkotói nem tettek említést a botrányról. A fesztivál legtöbb elismerését, köztük a legjobb filmnek járó díjat elhozó Tősér Ádám telefonon másnap bocsánatot kért, de ezt nyilvánosan azóta sem tette meg. A lapunk által indított jogi eljárás folyamatban van. Tősér a bántalmazás után elmondta, vállalja a következményeket - és ahogy fogalmazott, "bánom, hogy hozzáértem". Azt pedig, hogy mennyire nem vagyunk következmények nélküli ország, bizonyítja: a Nemzeti Filmintézet 412,65 millió forintos támogatásával valósul meg egy dokumentumfilm, ami a hollywoodi magyar – zsidó - alapítóatyák történetét meséli el, a Fox vs. Zukor – Egy hollywoodi történet című egész estés dokumentumfilm ötletgazdái, Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) docense és Takó Sándor filmrendező-jogász rendezőtársnak kérték fel a filmhez Tősér Ádámot.
Felelős, nem felelős
Gyorsan értékelte át vezetői és alkotói felelősségét a Nemzeti Színház vezérigazgatója. November 10-én pénteken este a Rómeó és Júlia előadása közben két színész: Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a díszletről lezuhanva olyan súlyos balesetet szenvedett, hogy műteni kellett őket, azóta sem gyógyultak meg. A pénteki baleset után hétfőn Vidnyánszky Attila rendkívüli társulati ülésen jelentette be: benyújtotta lemondását. A lemondást azonban Csák János a vizsgálat lezárásáig nem fogadta el. Néhány órán belül a NER kulturális vezetői, élen Ókovács Szilveszterrel a hazai színházi élet urát lemondásának visszavonására, a minisztert pedig annak el nem fogadására kérte. Rövid idő alatt a vezérigazgatóból lett áldozat. Több szó esett arról, mennyire megterhelő lelkileg vezetőként - nem mellesleg az előadás rendezőjeként – kezelni a helyzetet, viselni a „nemtelen támadásokat”, mint a baleset elszenvedőiről.
Csák János egyelőre nem fogadja el a lemondást, Vidnyánszky Attila marad a Nemzeti Színház élénA teátrum belső vizsgálatot kezdett, úgy, hogy Vidnyánszky Attila végig továbbra is részt vett a színház életében, a rendőrség pedig hivatalból indított eljárást. A belső vizsgálat december 21-én lezárult, Vidnyánszky Attila pedig hallgatott az általa vezetett Magyar Teátrumi Társaság, Demeter Szilárd, Fekete Péter, Káel Csaba, Kálomista Gábor, Kiss-B. Attila, Kiss János, Ókovács Szilveszter, Turi Attila, Zsuráfszky Zoltán kérésére, és visszavonta lemondását. Arról eltérő információk keringenek, hogy Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó mikorra gyógyulhat meg, és egyáltalán, visszatér-e valaha a Nemzeti Színház színpadára.
Egyensúlytalanság
Míg a Vidnyánszky Attilához köthető Színházi Olimpia 4,5 milliárdos állami támogatásból valósulhatott meg, a kulturális taotámogatások öt évvel ezelőtti kivezetése után elindított, úgynevezett többlettámogatási keretösszege csökkent, teljes kiszámíthatatlanság és átláthatatlan jellemezte a döntési folyamatokat, ezért a független társulatok a pénzhiány miatt a megszűnés szélén egyensúlyoznak. Vagy feladták: 2023. júniusában 21 év után befejezte működését a Szabó Réka vezette kortárs tánc és színházi előadásokat bemutató formáció, a Tünet Együttes. A társulat hozta létre az auschwitzi túlélő Fahidi Éva főszereplésével a Sóvirág – avagy A létezés eufóriája című előadást, amelynek születéséről Szabó Réka rendező egész estés, számos nemzetközi díjat elnyert dokumentumfilmet forgatott. A film és a darab főszereplője, Fahidi Éva életének 98. évében szeptember 11-én elhunyt.
A beszélő nevű A Túlélés Olimpiája címmel indította évadát a Mundruczó Kornél vezette Proton Színház, amelynek minimum egy bemutatót kötelező létrehoznia, és minimum 15 előadást le kell játszania ahhoz, hogy a minimális 7,5 millió forintos működési támogatást ne kelljen visszafizetniük. Csökkenő állami támogatása miatt – sikeres - adománygyűjtést indított a Pintér Béla és Társulata, a közönség támogatását kéri a KV Társulat, és a 30 éves TÁP Színház, exkluzív támogatói estet szervezett a Vígszínházban Duda Éva társulat és volt, aki garázsvásárral, vagy árveréssel próbált pénzhez jutni - csak, hogy néhány példát említsünk. Az Átrium magánszínház üzemeltetői pedig bejelentették: az évad végén befejezik működésüket.
