A kormány 2023 utolsó munkanapján nyilvánosságra hozta a középtavú, 2027-ig tartó tartó és a nemzetközi sztenderdeknek és az államháztartási törvény előírásai szerint elkészített költségvetési és makrogazdasági prognózisát.
A négyoldalas számhalmaz legfontosabb üzenetéről a Népszava is beszámolt: a Pénzügyminisztérium (PM) is beismerte, hogy 2023-ban recesszióban volt a magyar gazdaság, illetve, hogy kormány képtelen tartani a megemelt hiánycélt is. Az előbbit az elemzők már tavaly tavasszal jelezték, vagyis tudható volt, hogy 2024-es költségvetés túl optimista növekedési pályára épül, de októbertől az is látható volt, hogy a kormány a megemelt hiánycélját is elvéti. Vagyis a kabinet pár hétre sem tudott pontos előrejelzést adni.
2023 a vártnál is rosszabbul sikerült, az Orbán-kormány a saját emelt hiánycélját sem tartotta beA költségvetés 2024-2027 tervezési keretszámaiból kiteszik, hogy bevételi oldalon egyetlen komoly változás látható: a céges adóbevételek csökkennek a 2024-ben tervezett 3757 milliárdról, a tervezési ciklus végére, 2027-re 3464 milliárd forintra. Ami azt jelenti, a kormány által tervezett évi 3-4 százalékos GDP növekedést és 3 százalékos inflációt is figyelembe véve, hogy ezen a téren adócsökkentés várható. Várhatóan ez a mintegy évi 800 milliárd forintnyi különadók egy részének fokozatos kivezetését jelenti. Erre utal az is, hogy a kormány egyre kevesebb direkt adóbevételre számít a honvédelmi és rezsicsökkentési alapok feltöltéséhez, azok kiadásait egyre nagyobb arányban más költségvetési bevételekből kívánja megoldani.
Ezzel szemben lakossági adók (szja), és a fogyasztási adóbevételi számok (áfa, jövedéki adó) monoton emelkednek, ami arra utal, hogy a kormány ezeken a területeken egyelőre nem számol komoly korrekcióval, vagyis adócsökkentéssel. A lakosság befizetései az idei 4857 milliárdról 2027-re 5966 milliárdra emelkednek, míg a fogyasztási adóbevételek az idei várható 11 041 milliárdról a tervezési ciklus végére 12 417 milliárd forintra emelkedhetnek. A bevételi számokból kiteszik, hogy a kormány tovább szorítja az adóprést (az ellenzéki) önkormányzatok nyaka körül, illetve a teljes tervezési ciklusban érdemi – évi 2000 milliárdot meghaladó – uniós támogatás lehívásával számolnak. Az önkormányzatoknak további rossz hír,
hogy a nekik járó támogatások még nominálisan is csökkennek, vagyis még az inflációval sem kompenzálják a településeket megillető appanázst.
A kiadási oldal is tartalmaz meglepetéseket, bár ezek nem minden előzmény nélküliek: a lakástámogatási kiadások brutális mértékben csökkennek. Míg tavaly 449, 2022-ben 634 milliárd forint ment erre a célra, az idén már alig 181 milliárd jut, vagyis a korábbi évek kiadásainak kevesebb mint harmada. A ciklus végére 207 milliárdos kiadással számolnak, azaz a nagy kormányzati kommunikációs körítéssel "CSOK Plusz" néven bejelentett lakástámogatási változások valójában jelentős megszorítást, mínuszt jelentenek, amit eddig is sejtettünk.
A kormány azzal számol, hogy a rezsitámogatások kiadásai a tavalyi 2000 milliárdról már az idén 1340 milliárdra csökkennek, ami tervezési ciklus végére évi ezer milliárd alá mérséklődik. Bár az elemzők szerint továbbra is jelentős kockázatot jelentenek az energia, és ezen belül a gázárak változásai, ennek ellenére az évi ezer milliárdos támogatás jelenlegi tudásunk szerint túlzásnak tűnik, ami azt jelenti, hogy az árak változatlansága mellett is komoly tartalék képződhet ezen alapokban a költségvetésen belül. A családtámogatások érdemben nem változnak, sőt az enyhe nominális növekedés még a kiadások reálértéknek megőrzésére sem elegendőek,
vagyis a kormány ezen a téren sem számol semmilyen érdemi előrelépéssel 2027-ig.
Számottevő kiadáscsökkentés látható a költségvetési szervek költéseinél is: az idei 9776 milliárdról ez az összeg 2027-re 8634 milliárd forintra esik. Azt hogy ezt a kormány miként szeretné elérni, még nem lehet tudni, épp ezért komoly kétségek lehetnek ennek teljesíthetőségével szemben. A magas kamatok, és az elhibázott adósságfinanszírozási politika az előttünk álló négy évben agyonnyomják a költségvetést: az idei 3103 milliárd forint még nem is a csúcs lesz, erre még jövőre bő 150 milliárd rakódik, és 2027-re is 2500 milliárd forint feletti éves kamatkiadással számolnak. Ez azt jelenti,
hogy az állam minden évben akkora összeget fizet ki a kamatokra, amely megfelel az éves egészségügyi kiadásoknak, vagyis következő négy évben (2024-2027) közel 12 ezer milliárd forintot éget el a magas államadósság miatt a költségvetés.
Ez sok mindent megmagyaráz: az állam költségvetési mozgástere minimális lesz, ráadásul a hiányt is csökkenteni kell, így az idei év és 2025 eleje még bizton a költségvetési konszolidáció időszaka lesz. A 2026-os választási évre azonban már arra készülhet a kormány, hogy kicsit kiengedi a gyeplőt: ugyanis 2025-re 1300, 2026-ra pedig 1717 milliárd forintnyi olyan költségvetési kiadással számol, amire szerintük lesz fedezet, csak még nincs meg a helyük. Ezért ezeket az összegeket egyelőre a céltartalékok között tüntették fel.
Nem több, mint lottószámok?
Bár a kormány középtavú terveit ebben a cikkben megpróbáltuk komolyan venni, egy apró betűs figyelmeztetés nem árt: az elmúlt években sorra készültek hasonló középtavú előrejelzések, amelyek általában nem váltak be. A tervezést jelentősen nehezítette több előre nem látható, makroszintű sokk (Covid-járvány, ukrajnai háború energiahatásai, globális inflációs krízis), ám ezeken felül további tervezési hibákat követett el a kormány.
A növekedés erőltetése, a költségvetés költekezések, osztogatások inflációgerjesztő hatásainak alulbecslése, a kincstári optimizmus, valamint külső valódi kontrollok hiánya azt eredményezte, hogy a 2023-as költségvetésben – kis túlzással – egyetlen szám sem teljesült, nem beszélve a végletekig félretervezett makrópályáról, ahol a növekedés esetében még az előjelet sem sikerült eltalálnia a kormánynak, még három hónappal korábban sem. Ezért a kormány középtavú makrószámai legfeljebb egy ideális világban válhatnak valóra. Elvileg a kormány tervezési munkáját javíthatja, hogy a Pénzügyminisztérium tervezési csoportjával szemben az új nevű Nemzetgazdasági Minisztériumban is alakul egy új előrejelző műhely, Suppan Gergely, volt MHB Bank vezető elemző irányításával. Ám hogy ez hoz-e bármilyen értelemben pozitív változást a kormányzati tervezésben kérdéses, ugyanis a politikai elvárások a jövőben is felülírhatják a reális forgatókönyveket, ahogy eddig is történt. P. ZS.
