Tízből hat ember (a válaszolók 58 százaléka) hallott róla, hogy az Orbán-kormány szűkítette januártól a nagyvárosokban a családi otthonteremtési kedvezmény, a CSOK igénybevételének lehetőségét. Azok közül, akik tudnak erről, összesen 53 százalék nem, vagy inkább nem ért egyet ezzel a változással, és még a kormánypárti szavazók 29 százaléka is így gondolkodik. (Az egyetértők vagy inkább egyetértők tábora 24 százalékos az összes megkérdezett körében és csaknem ennyien vannak, akik nem válaszoltak a kérdésre). A többi között ez derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített reprezentatív kutatásából.
A családi otthonteremtési kedvezményt 2016 óta vehették igénybe ingatlan vásárlásra vagy bővítésre a kritériumoknak megfelelő családok. 2023. szeptember végéig a kormány összesen 754 milliárd forintot fordított a CSOK-ra, amiből 233 ezer család részesült. A költségvetési számokból az látható, hogy a kormány spórolni akar a lakástámogatási rendszeren: tavaly körülbelül 382 milliárd forintot költött a kormány lakástámogatásra, idén viszont erre a területre 181 milliárd forint jut, ami kevesebb mint a fele a tavalyi, és alig harmada a 2022-es kiadásoknak.
A Publicus Intézet kutatásában megkérdezettek 6 százaléka vette már igénybe a CSOK-ot, további 4 százalék pedig a hozzá kapcsolódó kedvezményes hitelfelvételi lehetőséggel is élt, azaz minden tizedik ember élt a lehetőséggel. Januártól azonban jelentősen megváltozott az otthonteremtési támogatások rendszere, ami a támogatási összegeket és a jogosultsági feltételeket is érinti.
Diszkriminál a Csok Plusz, az egyedülállókat, élettársakat és gyerekeiket az Orbán-kormány megfosztja az állami támogatástólAz úgynevezett városi CSOK megszűnése miatt a továbbiakban a városokban ingatlant vásárlók vagy bővítők számára a CSOK Plusz hitelprogram lesz elérhető, vissza nem térítendő támogatásban az ötezer főnél kisebb településeken élők részesülhetnek. Emellett fontos változás, hogy a kedvezményeket kizárólag még meg nem született gyerekek után igényelhetik az olyan házaspárok, amelyek nő tagja nem töltötte be 41. életévét. Az intézkedések jelentősen, akár 70-80 százalékkal is szűkíthetik az igénybe vevők körét.
A felmérésből az derült ki, hogy a válaszolók 15 százaléka jogosult januártól a CSOK Plusz igénybevételére, Budapesten és a városokban ez 19-20 százalék, míg a községekben ennek csupán a fele, 10 százalék. Vagyis éppen a kormány által támogatni kívánt településeken kisebb azoknak a köre, akik profitálhatnának a kedvezményekből. A Publicus Intézet felmérése szerint a jogosultaknak 10 százaléka tervezi, hogy él is a támogatási lehetőségekkel, ez az 5000 lakosnál kisebb településeken 21 százalék, a nagyobb településeken 7 százalék. Azok között, akik bár igénybe vehetnék, de mégsem élnek a CSOK lehetőségével, 68 százalék azt mondta, hogy nem tervez ingatlant venni, 31 százalék viszont vásárolna ingatlant, de nem akar hitelt felvenni, még kedvezményes kamattal sem.
