Nyugdíjreform: már ki kellett volna adni a fenntarthatósági jelentést, az Orbán-kormány inkább mindent titkol

A magyar nyugdíjrendszer stabilan és fenntarthatóan működik, a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a működését, az Európai Bizottság által kért felülvizsgálat is ebbe a sorba illeszkedik. A többi között ezt válaszolta lapunknak a Pénzügyminisztérium, amely azt is hozzátette: a nyugdíjrendszer vizsgálatakor nincs helye kapkodásnak, a kormány kizárólag alaposan megfontolt, minden részletkérdésre kiterjedő javaslatot hagyhat jóvá.

Lapunk azért érdeklődött a PM mellett a kormányszóvivőtől és az Európai Uniós Ügyek Minisztériumától (csak a PM válaszolt) a nyugdíjreformról, mert

hanem arról, hogy annak a tagállamnak, amelyik részesülni szeretne a több mint 750 milliárd eurós keretösszegű, a koronavírus-járvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítására létrehozott alapból,  konkrét időpontokkal is megjelölt feladatot kell végrehajtania. A magyar kormány is elkészítette a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, amelyet 2021 májusában nyújtott be. Ebben vannak azok a vállalások, amelyekről lapunk kérdezett. A dokumentum kilenc pontja közül az egyik a Demográfia és köznevelés címet viseli, ez foglalkozik a nyugdíjreformmal, egészen pontosan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javításával. (Ebben a fejezetben írta le a kormány azt is, hogy a pedagógusok bérét a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli 2025-re – a szerk.)

A vállalás szerint három szakaszban a nyugdíjreformot készítik elő. Első lépésként készül egy független nemzetközi szakértői jelentés a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről. Ez az a dokumentum, amelynek elkészítési határideje 2023. december 31. volt, és amelyet nyilvánosan közzé is kell tenni.

 A következő, második szakasz június 30-ig tart, ebben a kormány által létrehozott munkacsoport jóváhagyásával elfogadott szakpolitikai javaslatokat vitatják meg a gazdasági és szociális partnerek részvételével, és egy nyilvános konzultációra is sor kerül. Majd következik a záró folyamat, a nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba lépése 2025. március 31-ig.

Éppen ezért kérdeztünk rá, hogy mikor hozzák nyilvánosságra a szakértői jelentést, kik a szakértők, milyen megállapításra jutottak, a kormány részéről kik vesznek részt a munkában, mely szervezeteket vonják be a munkába, illetve a változás a jelenlegi időseket is érintheti, vagy csak a jövő nyugdíjasaira vonatkozik.

Egyetlen konkrét válasz sem érkezett, annyit írt még a PM, hogy a kormány megbecsüli az időseket, a háborús időkben is megőrzi a nyugdíjak reálértékét, a nyugdíjemeléshez szükséges fedezetet az idei évben is biztosítja. A nyugdíjak összege 2010 óta több mint a kétszeresére emelkedett, a vásárlóereje pedig mintegy 20 százalékkal javult – zárta sorait a minisztérium. Varga Mihály pénzügyminiszter egyébként novemberben az Országgyűlés népjóléti bizottságában tartott meghallgatásán még azt mondta, hamarosan a nyilvánosság elé kerülhet a nemzetközi szakértők elemzése, és a javaslatokat 2024 első felében társadalmi vitára bocsátják. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor pár nappal később azt közölte, a „kérdésben félreértés van”, a nyugdíjrendszer fenntartható, és 10 éven belül nincs is szükség módosításra. Csak egy uniós elvárás, hogy a helyreállítási alapban részt vevő államok bizonyos tanulmányokat gyártsanak.

Eközben a magyar kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott tervben az áll: „jogszabályt módosít”, törvényt alkot, amely „elősegíti a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”.

Simonovits András közgazdász a minap lapunkban tette szóvá, hogy a kormány még a jelét sem adta a munka megkezdésének. Korábban úgy vélte, hogy az előkészítést a nyilvánosság bevonásával kellene kezdeni, így az emberek tisztán látnának, és nem lehetne tovább arról beszélni, hogy ilyen jól még nem éltek a nyugdíjasok. Újra életre kell hívni a Költségvetési Tanácsot, amely hozzáférést kapna az adatokhoz. Ilyen felhatalmazása jelenleg senkinek nincs, pedig ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a pártok, szakemberek kérésére a különböző elképzeléseket számszerűsítsék.

– mondta.

Farkas András nyugdíjszakértő pedig különböző politikai kockázatú és nehézségű szükséges lépéseket vázolt fel. Ő is említi a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának fokozatos szigorítását, a járulék-és nyugdíjplafon-, illetve az egyéni nyugdíjszámlák bevezetését. A nyugdíjrendszerhez értő szakembereknek tehát vannak javaslataik, ám a kormány egyelőre nem kér a véleményükből.