madárvédelem;Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület;

50 év a madárvilág szolgálatában – 1974-ben alakult meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Az szervezet szóvivőjét az egykori és mai történésekről kérdeztük.

Az 1974-ben, január 6-án megalakított Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az elmúlt 50 év alatt jelentős szerepet töltött be a regionális és nemzetközi természetvédelemben. A 200 alapítóból 10 ezer tagot és 40 ezer támogatót számláló szervezet fejlődött.

Orbán Zoltán, az MME szóvivőjét arról kérdeztünk, mi tette szükségessé, hogy 1974-ben megalakuljon egy ilyen szervezet. “Hazánk speciális helyzetben volt akkor, mert a Magyar Királyi Ornitológiai Központ - később Madártani Intézet -, már 1893-ban létrejött. Ez állami szervként működött, de a hetvenes évekre olyan komoly madárvédelmi problémák merültek fel, amelyek megoldáshoz már nem volt elegendő a kapacitása, ehhez széleskörű társadalmi bázisra lett volna akkor már szükség. Az, hogy egy ilyen civil szervezet 1974-ben létrejöhetett, az Rakonczay Zoltán akkori államtitkárnak volt köszönhető - aki abban az időben sokat tett a nemzeti parkok megalakításáért is -, a pártállami pozíciójának köszönhetően politikailag is felelősséget tudott vállalni a szervezetért. Ne feledjük, az 56-os forradalom után 18 évvel történt mindez. A bajok tehát akkorra más sokasodtak, például az ökoszisztéma változásai következtében több ikonikus madárfaj állománya összeomlott, a parlagi sas és a kerecsensólyom majdnem kihalt, mind a két faj esetében maximum tíz pár költött. Az egyesület tevékenységének eredményeként, előbbiből ma már 440 utóbbiból 180 pár költ Magyarországon. Ráadásul akkoriban kezdett a fehérgólya állomány átköltözni a kéményekről, fákról a villamosítási programok következtében egyre szaporodó villanyoszlopokra, ahol a szigetelés még nem volt megoldva, így az ő nagyszámú pusztulásuk is elkezdődött. Amikor megalakult az MME a főtevékenysége ezeknek a fajoknak a védelme is volt, valamint – a környezeti nevelés, szemléletformálás mellett - a gyűrűzés, ami a világon harmadikként Dánia és Németország után nálunk kezdődött el 1908-ban, egy dán tanár 1899-es kezdeményezése nyomán” - magyarázta a szóvivő.

Nagy szükség volt tehát arra, hogy országosan az addiginál jóval nagyobb számban foglalkozzanak az állami természetvédelmet is segítő, túlnyomórészt önkéntes szakemberek a madárvilág megőrzésével, és az alapítók azért gyűltek össze az állatkert Barlang-mozijában, hogy ezzel a küldetéssel létrehozzanak egy civil szervezetet. Ennek fontosságát az is jól jelzi, hogy Magyarországnak ekkor még csak egy nemzeti parkja volt, az 1973-ban alakult hortobágyi. Az MME civil tagsága és segítői a megalakulás óta részt vesznek megfigyelésekben, madárgyűrűzésekben, munkájukat önkéntes alapon végzik, a gyakran mostoha munkakörülményekkel nem törődve, akár nyári forróságban, téli fagyban, hétköznap, ünnepnap, reggel este, szárazon, vízben, mocsárban szúnyograjok között órákig kúszva, mászva. Eközben gyakran eszünkbe jut, hogy az emberek többsége ezeket a feladatokat akkor se végeznékel, ha fizetnének érte.

“Már 1980-ban, 12 évesen csatlakozhattam az MME tagságához és részt vehettem a szervezet tevékenységében madárgyűrűzőként, majd a túzokvédelemben, a kerecsensólyom fészekőrzésben, a fajmegőrzési célt maga elé kitűző, kísérleti kécsőrűréce-telep építésében, hogy csak néhányat említsek - tudtuk meg Orbán Zoltántól.

Az egyesület

A tagok 30 területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. A szervezet az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósított meg a fél évszázad alatt. A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek, több tízmillió adatot tárolnak, és az eredmények ma már az interneten is elérhetőek mindenki számára. Az MME tevékenysége azonban nem korlátozódik a madarakra, a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők is az egyesület látóterébe kerültek. Kezdetektől fogva kiemelt feladatának tekintette a környezeti nevelést, ezért a táborok, a Madarász suli, a Madarász ovi, a Madárbarát kert programok segítségével az ovisoktól a felnőttekig minden korosztályt megszólítva évente sok tízezer embert sikerült aktív cselekvésre buzdítani.